Gasztrofilmek, amelyeket mindenkinek látnia kell

Miután degeszre ettük magunkat a nagyi ebédjével és próbáljuk túlélni a carb coma-t, nincs is jobb egy borongós vasárnap délutánon, mint gasztrofilmeket nézni. Összeszedtük Nektek az INSIGHT kedvenceit!

Alapvetően onnantól nevezhetünk egy gasztrofilmet jónak, hogy miután megnéztük, a konyhában találjuk magunkat. Az másodlagos szempont, hogy csak az evéshez vagy esetleg a főzéshez is kedvet kaptunk, de jobb esetben már vadul szörfölünk a neten a különböző receptek után kutatva. Ez a lista az élvezeti érték alapján állt össze, a filmek szakmaiságába nem akarunk belemenni, hisz értelmetlen lenne és egyébként sem azért készültek.

A séf

Tudjuk-tudjuk, Twitter reklám, kiszámítható forgatókönyv, de kit érdekel? Szórakoztató, szívmelengető vígjáték, amely Carl Casper séf kalandját mutatja be a közösségi médiával és az étterem kritikusokkal, de persze mindeközben a magánéletét sem ártana rendbe tenni. Humoros, pörgős és persze kicsit romantikus vígjáték, amit nagy valószínűséggel nem csak egyszer fogunk megnézni. Aki már látta, ugye megkívánt utána egy Cubano szendvicset vagy egy kis fánkot?

Julie & Julia – Két nő, egy recept

Julia Child az amerikaiak Horváth Ilonája, legalábbis hozzá lehetne hasonlítani. A történet két szálon fut: Julie a megfásult hivatalnok, aki bloggerré avanzsált és Julia, az unatkozó háziasszony gasztronómiai kalandjait követhetjük végig az omlettől egészen egy kacsa kicsontozásáig. Ami alapvetően minden hasonló moziban az egyik konfliktust szinte kötelezően adja, az a magánélet háttérbe szorulása, hiszen főhőseink annyira rápörögnek a főzésre és olyan véresen komolyan veszik, hogy az alábbi filmek mindegyikében a magánéletük rámegy/mehetne. Julie mániákusan próbál megfelelni az általa lényegében kitalált Juliának, aki természetesen szerinte tökéletes, de mi láthatjuk, hogy messze nem volt az és a siker sem jött olyan könnyen, mint ahogy a lelkes rajongója gondolta. Mindenesetre minket olyannyira meggyőzött a film, hogy Julia Child könyve bizony már úton van hozzánk, hiszen egy ilyen alapművet bűn lenne kihagyni. Boeuf bourguignon-t valaki?

Az élet ízei

A francia vidék idilljét megzavarja az újonnan betelepült indiai család és az ő éttermük. Több szempontból is nagyon aktuális a film, egyrészt a beilleszkedés nehézségeit is láthatjuk és szembesülünk azzal, hogy milyen könnyen bedőlünk az előítéleteknek. Persze ennél szövevényesebb a sztori, hiszen egy Michelin csillag a tét. A romantikát a Csokoládé rendezője a garantálja, akinek ezt a filmet is köszönhetjük. A sznob francia konyha összecsap az indiai konyhaművészettel, főhősünk pedig a kapocs a két világ között, és természetesen erre a konfliktusra is a szerelem a gyógyír. Egy bájos és könnyed alkotás, lusta hétvégén a reggeli omlett mellé épp ideális.

Ízlések és pofonok

Főszerepben Cathrine Zeta-Jones a munkamániás forrófejű séf, akinek az élete tényleg csak a konyhában telik. Egy váratlan tragikus baleset után magához kell vennie az unokahúgát Zoet, és bármennyire is profi a tűzhely mellett, bizony rá kell döbbennie, hogy az emberi kapcsolatokban legalább ennyire esetlen. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy megjelenik a konkurencia a munkahelyén is, egyre nagyobb a nyomás és egyre több helyen kellene helytállni, ez pedig egy maximalistának igazi rémálom. De ki tudja, talán pont a helyettesítő szakács lesz a kapocs közte és Zoe között? Miután megnéztük a filmet, azonnal pizzát akarunk sütni, olasz komolyzenét hallgatnánk és boroznánk közben egy jót – pár napig egészen biztosan romantikus hangulatban leszünk majd.

Én, a séf

Tipikusan francia vígjáték, a hagyományos konyha találkozik az új technológiákkal és elvárásokkal, egy sztár séf (Jean Reno) , aki már csak a munkáját végzi, de örömét nem leli benne, kénytelen lesz egy hihetetlenül lelkes és kreatív amatőrrel (Michael Youn)  együtt dolgozni. A film humoráról már azonnal felismerhetjük, hogy európai, hiszen hány amerikai moziban akartak gasztronómiai forradalmat kirobbantani egy idősek otthonában? Nagyjából a 20. perc körül sejthetjük a végkifejletet, de mégis minden percét élveztünk, egy igazán kedves történet.

Ha már egy-egy recept megihletett és egy kicsivel nagyobb lelkesedéssel mész a konyhába, már megérte megnézni ezeket a filmeket. Bármilyen szakácskönyvet  beszerezhetsz, ha teljesen kezdő vagy és nincs meg a kellő motiváció, akkor úgyis egy sarokban fog porosodni. Ezek a mozik pontosan arra jók, hogy többet olvassunk fűszerekről, nyissunk más nemzetek konyhái felé és ne csak a mosogatnivalót lássuk egy menüben, hanem rákapjunk az elkészítés örömére is. Nálam mindenesetre bevált, már vár Julia Child és a  Mastering the Art of French Cooking…