A dohányzás ártalmai

A cigarettában körülbelül 4000 különböző – főleg ártalmas – anyag található, például aceton, bután vagy benzol, amik így első olvasásra sem tűnnek emberbarát vegyületeknek. De még ezek után is sokkoló a tény, hogy dohányzás következtében világszerte 5 millióan halnak meg évente. Ha a cigaretta hatása nem is mindig ilyen drámai kimenetelű, számos betegség és kellemetlenség forrása egyben.

Mi okozza a függőséget?

A dohányzás nem csak a szervezetre, de a központi idegrendszerre is hatással van. A függőség kialakulásáért a nikotint tehetjük felelőssé. A nikotin 7 másodperc alatt jut el az agyba, ahol meg is kezdi serkentő hatását. Dopamin hormon szabadul fel, ami boldogságérzetet és megnyugvást vált ki. Mivel ezáltal változtat a központi idegrendszer működésén, ezért pszichoaktív szernek (kábítószernek) minősül.
A receptorok az ingerközvetítésben vesznek részt, azonban a rendszeres nikotinbevitel csökkenti a receptorok érzékenységét. Ez azt jelenti, hogy egyre több nikotin szükséges a kívánt hatás eléréséhez.

Nem utolsó sorban azért is alakulhat ki függőség, mert az illető nem akar megválni a dohányzással összekötött szokásaitól: cigizés a reggeli kávé mellett, vagy munkahelyi szünetben a barátokkal.

dohanyzas

A dohányzás káros hatásai

A dohányzás szervezetünk szinte minden részére kihat, ezért nehéz is lenne felsorolni minden ártalmát. Azonban ezek a legáltalánosabb káros hatások:

  • Érelmeszesedést okoz: a rugalmasságukból veszített érfalon szemcsék rakódnak le, amin aztán a vérlemezkék is megtapadnak, ezzel elindítva a vérrögképződés folyamatát. A vérrög elzárja az ereket, megakadályozva egy-egy érszakasz vérellátottságát, ami területtől függően szívinfarktushoz, agyvérzéshez, trombózishoz vagy tüdőembóliához vezethet.
  • Dohányzás során kb. 40 rákkeltő anyag szabadul fel, ezért a dohányosoknál jelentősen nő a daganatos megbetegedések kockázata. Gyakrabban alakul ki náluk nyelőcső-, szájüregi-, hasnyálmirigy- és tüdőrák. Az utóbbi az egyik vezető halálok, sokkoló, hogy az esetek 90%-át a dohányzás okozza.
  • Szerepet játszik a gyomorfekély kialakulásában, mert a dohányzás fokozza a savtermelést. A megnövekedett savtartalom károsíthatja a gyomornyálkahártyát, aminek következtében kialakul a fekély.
  • Emeli a vérnyomást: a nikotin hatására adrenalin szabadul fel a szervezetben, ami növeli a pulzusszámot és gyorsítja a légzést. Ez különösen azokat érinti rosszul, akiknek gond van a vérnyomásukkal.
  • Terhesség esetében a dohányzás nem csak a kismamára nézve veszélyes, de a magzatra is. A vetélés, koraszülés és a magzati rendellenességek kockázata kimagaslóan nő, valamint a bölcsőhalál kockázata meghétszereződik.
  • A dohányzás szintén hatással van a külsőre: csökken a bőrszövetek vérellátottsága, a nikotin károsítja a bőr szöveteit, így a bőr egyaránt veszít rugalmasságából és ragyogásából.
  • De rövidtávú hatásai sem maradnak el: köhögés, fulladás, de akár asztma is keserítheti a cigarettázók mindennapjait.

Passzív dohányzás

A dohányos, amikor rágyújt egy szál cigarettára nem csak magát, de a környezetében élőket is mérgezi. Egy 2004-ben végzett felmérés szerint Magyarországon évente 28-30 ezer ember hal meg dohányzás következtében, passzív dohányzás (környezeti dohányzás) miatt pedig 2300-an. Igaz, hogy a mérés nem mostani, de jól reprezentálja, hogy milyen mértékű probléma a passzív dohányzás. Különösen káros a gyermekekre nézve, akiknél így nagyobb eséllyel lép fel bölcsőhalál, fülgyulladás, légúti fertőzések, asztma vagy az asztma súlyosbodása.

Leszokás

A dohányzás nem csak egy rossz szokás, a nikotinnak „köszönhetően” egyfajta függőség. Nem a dohányos uralja a helyzetet, hanem a cigaretta utáni vágyakozás, ezért is olyan nehéz a leszokás. Azonban kellő akaraterővel és segítséggel – amit egyáltalán nem szégyen kérni –, le lehet tenni a cigarettát. Az elvonási tüneteken kívül a leszokásnak csak pozitív hatásai vannak, a szervezet elkezd regenerálódni. Azon felül, hogy nem lesz az illetőnek mindene cigiszagú, többek között a vérnyomás és a vérkeringés elkezd optimalizálódni, a nikotin és a szén-monoxid mértéke kevesebb lesz a vérben, könnyebb lesz a légzés, jobb lesz az ízlelés és a szaglás. Az évek múltán pedig csökken a szívinfarktus és a tüdőrák kockázata a dohányosokkal szemben.

Forrás: Csoma Helga / Mi életmódunk

Fotó: Pixabay.com