Tavaszváró foszlós fonat

“Minden évszaknak megvan a maga szépsége.” – tartják. Bevallom, serdülő koromban nem igazán értettem, ugyan milyen szépséget lehet felfedezni a borús, esős őszi napokban, vagy éppen a zord, hideg, sötét téli időben. Érettebb fejjel aztán egyszer csak megváltozott valami és elkezdtem meglátni magam körül a természet apró csodáit, mindazt, ami mellett oly sok éven át azidáig észrevétlenül elmentem.

Ma már tudom. Nincs is jobb, mint néhanapján a nyári zivatarban bőrig ázni; elmélázva gyönyörködni a millió színben pompázó, hervadó őszi levelekben; hóangyalt rajzolni a frissen hullott, szűz hóba; vagy épp a természet ébredését kémlelve megcsillani látni a zsenge fűszálakon lassan végiggördülő, üde harmatcseppekben az első tavaszi napsugarat.

Egy különösen hosszúra nyúlt, rideg, fagyos télet hagytunk most magunk mögött. A búskomor, sötét hónapok alatt azonban egy pillanatra sem szüntünk meg álmodozni az arcunkat simogató első igazi napsugárról, az új életre kelt, lassacskán ébredező természet gyönyörű csodáiról – a rügyező fákról, bimbódzó virágokról és a harsányan csicsergő madarakról.

roman-kraft-84955

Talán kevesen tudják, hogy Húsvét – mindamellett, hogy a kereszténység legnagyobb ünnepe – egyúttal a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének hirnöke is. Húsvét tulajdonképpen Jézus-Krisztus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos “nagyböjt” végét jelzi. A húshagyó időszak után ezen a napon szabad először húst enni, magunkhoz “HÚSt VÉTelezni.” A Biblia szerint miután Jézust pénteken keresztre feszítették, harmadnapon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával ugyan nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, azonban megváltotta minden ember bűnét és győzelmet aratott a halál felett.

Az ételszentelés hagyománya húsvétvasárnaphoz kötődik, amikor is a népszokás szerint  a hívők a délelőtti misére letakart kosarakkal indultak, hogy a véka alján rejlő bárányhúst, kalácsot, tojást, sonkát, bort megszenteljék. A tojás az újjászületést, a húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor pedig vérét jelképezte. A főtt tojás ugyanakkor a családi összetartozást is jelképezi. A húsvéti főtt tojást a néphagyomány szerint a családtagoknak közösen kellett elfogyasztani, hogyha bármelyikük eltévedne az életben, visszagondolva arra, hogy a húsvéti fogásokat kivel fogyasztotta el, mindig hazataláljon.

IMG_0011

A húsvéti locsolás eredete egyrészt a keresztelésre, másrészt pedig arra a legendára utal, miszerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat a sírt őrző katonák vízzel öntötték le, hogy elhallgattassák őket. Régen úgy tartották, hogy a víznek tisztító, termékenységvarázsló ereje van, ezért Húsvéthétfő hajnalán a legények rendszerint csapatosan indultak el a lányos házakhoz locsolkodni, jellemzően zeneszóval kísérve. A locsolás szokása ugyan mindmáig fennmaradt, a vízzel való locsolást mára azonban a húsvéti köszöntő verseket követően felváltotta a kellemes, harmonikus illatú kölnikkel való “öntözés”, melynek elmaradhatatlan jutalmaként a legények a leányok saját keze által készített hímes vagy piros tojást kapnak.

A hagyományos húsvéti asztalra nálunk a sonka, tojás, bor mellett rendszerint mennyei, házi készítésű, foszlós kalács is kerül, amely az előbbiekkel együtt (némi fokhagymával és tormával kiegészítve ) egy igazán fenséges, kulináris ízélményt eredményez.

Kedvcsinálóként megosztok veletek egy gyors, egészséges és játszi könnyedséggel elkészíthető kalácsreceptet, amelyet így az Ünnep előtt még épp el tudtok készíteni.

IMG_0006

Hozzávalók a tésztához:
140 ml 1,5%-os tej
10 g élesztő
30 g olvasztott vaj
40 g nyírfa porcukor
250 g finomliszt
1 db tojássárgája
10 g vaníliás cukor
5 g holland kakaópor
5 g mazsola
csipet só

Hozzávalók a kenéshez:
1 tojás

Hozzávalók a szóráshoz:
szeletelt mandula

1. Melegítsük langyosra a tejet és keverjük el benne az élesztőt illetve a  porcukrot, majd helyezzük félre 10 perce. Amíg az élesztő felfut, összedolgozzuk a tésztát.

2. A lisztet, olvasztott vajat, vaníliás cukrot, tojássárgáját és a felfutott élesztőt egy tálban összekeverjük egy csipet sóval és tésztát dagasztunk belőle. Ha szép simára eldolgoztuk, két részre osztjuk és az egyik részbe belegyúrjuk a kakaóport, a másikba pedig a mazsolát.

3. Egy-egy kiolajozott edényben mindkét tésztát duplájára kelesztjük nagyjából 30 perc alatt. Ha a tészták megkeltek, kb. 65 cm hosszú rudat sodrunk belőlük és megfonjuk a kalácsot, majd a végeket összecsípjük és aláhajtjuk.

4. Megkenjük egy egész felvert tojással és további 30 percre félretesszük pihenni. Másodszor is megkenjük, majd mandulával megszórjuk.

5. Előmelegített sütőben 170-180 C-on kb. 30 perc alatt megsütjük.

A régi néphagyomány szerint a húsvéti kalács morzsáját vagy a tyúkoknak adták, hogy sok azok tojást tojjanak, vagy megőrizték, s meghintették vele a gabonaföldeket, hogy a verebek ne tegyenek kárt a termésben, de az is előfordult, hogy tűzbe vetették, hogy a szentelt ételből a túlvilágiak is jóllakhassanak.

IMG_0005

Fotók forrása: Pinterest illetve www.bloglamademoiselle.wordpress.com
A cikk forrása: www.bloglamademoiselle.wordpress.com

Reklámok