A szelfizés pszichológiája

Halvány emlékeim vannak csak a szelfik előtti világról. Hála az első kamerás mobiltelefonoknak és a közösségi médiának, a szelfik belopták magukat a fényképalbumainkba, Instagram feedünkbe és a szókincsünkbe.

Vehetsz szelfizéshez tökéletes fényt biztosító telefontokot, Kim Kardashian szelfijeit tartalmazó képeskönyvet és a “selfie” szó még az Oxford szótárba is bekerült (sőt, 2013-ban az év szavának is megválasztották!). A szelfik jöttek, láttak és győztek. Nem is kérdés, hogy nem múló trendről van szó – ezek a gyors önarcképek mára az élet szerves részévé váltak.

kim kardashian telefontok

Egy ilyen közkedvelt jelenségnél felmerül a kérdés: vajon miért szeretjük ennyire a szelfiket? Van-e valami pszichológiai, tudományos magyarázat az elterjedésükre? Az utóbbi években több kutatást folytattak a modern önarcképek mozgatórugójának feltérképezésére.

Egy buffalo-i kutatás például az önértékelés és a közösségi média használatának összefüggését vizsgálta. Nem meglepő módon arra a következtetésre jutottak, hogy azok, akik önértékelését nagyban befolyásolja mások véleménye, hajlamosabbak szelfiket posztolni a különböző social media platformokon.

Egy másik tanulmány a nárcisztikus hajlam szelfizésre való hatásával foglalkozott. A tudósok 85 résztvevőt mértek fel egy speciális személyiségteszttel (“narcissism personality inventory“), majd az eredményeket az alanyok szelfizési és posztolási szokásaival összehasonlítva megállapították, hogy minél inkább nárcisztikus valaki (természetesen egészséges nárcizmusról beszélünk, nem pedig személyiségzavarról), annál gyakrabban oszt meg önarcképet.

szelfiző szobor

A pszichológusok között sincs azonban teljes egyetértés a témában. Míg a hagyományos önarcképek évszázadok óta jelen vannak a kultúránkban, a szelfi egy viszonylag friss jelenség, így nehezebb megérteni is. Nem muszáj azonban rögtön negatív következtetésekre ugrani – a szelfizés és a fotók megosztása mögött rejlő motiváció annál sokkal árnyaltabb, mint ahogy azt a fenti két tanulmány mutatja, nyilatkozta Dr. Pamela Rutledge média pszichológus a Bustle-nek. Miért szeretünk tehát szelfizni? Íme néhány lehetséges válasz a komplex kérdésre.

1. Az önmegismerés eszköze

A szelfizés az önismeret egy vizuális módja. Különböző identitásokat próbálhatsz fel, egészen új szögből nézhetsz magadra, kikísérletezheted, vajon hogy látnak mások egy-egy fotó elkészítésével. A modern technika lehetővé teszi, hogy annyiszor újra és újra megörökítsük magunkat, amíg elégedettek nem vagyunk a végeredménnyel – azaz amíg a fotó nem tükrözi azt a képet, mi a fejünkben él saját magunkról.

különböző arcok

2. Kommunikáció

Egy kép többet mond ezer szónál, tartja a mondás. Amikor mások fotóit látjuk, vagy mi töltünk fel egy jól sikerült szelfit, az bizony kommunikáció, még akkor is, ha nem írsz ötletes képaláírást, vagy nem kezdődik beszélgetés a kommentekben. Egy szelfi posztolásakor ráadásul képesek vagyunk kontrollálni, hogy mit kommunikálunk a világnak – hiszen minden feltöltött kép mellett ott lapul 27 kevésbé jól sikerült. Az imázsunk tudatos, ellenőrzött alakítására offline nincs lehetőség, így csábító, hogy online tegyük azt.

3. Nem minden szelfi egyforma

Már ami a mögötte lapuló motivációt illeti. A Brigham Young University tanulmánya három különböző embertípust különít el a szelfikkel való céljaik alapján. A “communicator” típus a szelfijein keresztül társalgást kezdeményez a közönségével.  Az “autobiographer” típus célja az élete szignifikáns eseményeinek, emlékeinek megörökítése, míg a kiváltott reakció sokkal kevésbé fontos számára. A legkisebb csoportot a “self-publicist” típus alkotja – ők az élet minden területét megörökítik a szelfijeiken keresztül, legyen az egy út Milánóba vagy egy út a közértbe.

esküvős szelfi

A szelfizés pszichológiai háttere sokkal komplexebb, mint ahogy azt gondolnánk egy ilyen mindennapi, felszínesnek vélt tevékenységről. Az önfotózás kifejezetten egészséges egy bizonyos szintig – de ne hagyjuk, hogy a követők és lájkok iránti vágyunk túlságosan elszabaduljon. Nézz magadba időnként, és bizonyosodj meg róla, hogy a hangulatod és az önértékelésed nem a lájkjaid számán alapszik. Most pedig szelfizésre fel!

A képek forrása: Google

Reklámok