INSIGHT útinapló: Erdély (1. rész)

Egyetlen egy fix helyszín van minden évben, amikor a nyaralásunkat tervezgetjük: ez pedig nem más, mint Erdély. A vőlegényem családjának köszönhetően (akik erdélyiek) immáron negyedik alkalommal juthattam el Erdélybe, de évről évre egyre jobban hiányzik az ott élő emberek vendégszeretete, a lélegzetelállító környezetről nem is beszélve! Aki járt már Erdélyben, az tudja miről beszélek. Aki nem, az most kaphat egy kis ízelítőt belőle.

Manapság nagyon divatosak a mediterrán, vagy az extrémebb úticélok, pedig nem kell olyan nagyon messzire mennünk, ha egy kis testi-lelki feltöltődésre vágyunk. Íme néhány olyan helyszín javaslat, amit feltétlenül látnod kell, ha Erdélyben jársz!

„Rólad álmodtam, Erdély,
kamasz koromba, Erdély,
messziről süvegeltek
hegyek és fejedelmek.
s ki voltál könyvem, Erdély,
ezeregyéjem Erdély,
lettél ifjonti házam
és tanuló lakásom…”

(Babits Mihály)

IMG_2957

Erdély földrajza

Erdély a mai Románia területén található, a Kárpát-medence keleti részén. Érdekesség, hogy maga az Erdély elnevezés ma már nem egy egységes tartományt jelöl, hanem 16 megye összességét. Hivatalos nyelve a román, de minél beljebb haladunk az országban, annál több magyar beszédet hallhatunk majd. Románián belül, a Belső-Erdély keleti részén található Székelyföldön él a legtöbb magyar. Erdély földrajzi adottságai lenyűgözőek! Itt húzódik a Keleti- és Déli-Kárpátok, az Erdélyi Középhegység, valamint a Radnai-havasok. A vulkáni utómőködésnek köszönhetően alakultak ki Erdélyben az úgynevezett borvízforrások, amelyek különféle gyógyhatású, ásványokban gazdag, a földből feltörő szénsavas vízforrások. Kristálytiszta és hűvös felfrissülést hoznak az ott élőknek, valamint az utazóknak egyaránt.

 

Transzfogarasi út

A Transzfogarasi út a Fogarasi-havasok (a Kárpátok legnagyobb tömegű kristályos hegysége) központi részén húzódik. Az 1970-es években építették katonai szállítási útvonalként, 90 km hosszú és több, mint 2000 méter magasságig vezet fel. Összesen 578 hídja és viaduktja, valamint 5 alagútja van. Annyi féle harsogó zöld, üde kékség, akkora mélységek és magasságok tárulnak ott elénk, hogy az eszünkkel alig vagyunk képesek befogadni a látottakat! A csúcsra érkezve csodálhatjuk meg a Fogarasi-havasok legnagyobb tengerszemét, a több, mint 46 négyzetméter felületű, és 11 méter mély Bilea-tavat. Ha Erdélyben járunk, ezt az utat mindenképp tegyük meg, mert páratlan vizuális élményben lehet részünk!

 

Gyilkos-tó

A legenda szerint élt valamikor egy csodaszép lány, Fazekas Eszter. Egy napsütéses júliusi délelőtt Eszter elment a szentmiklósi vásárba. Ott találkozott egy olyan daliás legénnyel, aki két karjának szorításával kipréselte a medvéből a szuszt, és aki a legszívhezszólóbban furulyázott az egész környéken. Ahogy a szemük összevillant, megszerették egymást. Ám esküvőre nem kerülhetett sor, mert a legényt elvitték katonának. A lány hűségesen várta kedvesét. Történt azonban egyik vasárnap délután, hogy meglátta Esztert arra jártában egy zsiványvezér. Nyergébe kapta a gyönyörű lányt és elvágtatott vele a tanyájához. Aranyát, ezüstjét ígérte Eszternek, csakhogy megszeresse. A fiatal lány nem viszonozta a zsivány szerelmét, régi mátkáját várta vissza. Ennek láttán feldühödött a zsivány és kényszeríteni akarta Esztert, hogy legyen a felesége. Eszter a néma szemtanúkhoz, a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a sziklák és eget-földet rázó mennydörgéssel válaszoltak. Hajnaltájban hatalmas robajjal óriási szikladarabok zuhantak a mélybe, és az iszonyatos földindulás maga alá temetett mindent, a lányt, a zsiványt, sőt meg a pásztort is nyájastól, aki a szemben levő hegyoldalban legeltetett. Amikor a megáradt patakok zavaros vize elérte a sziklagát tetejét, megfojtotta a füveket, bokrokat és megölte a fákat. A keskeny völgy helyén tó keletkezett, amelynek vizéből máig is kiállnak a fenyőerdő maradványai. Így lett a hegy halálából, az élet vize. Ha napsütésben belenézel a tó vizébe, Eszter szürkészöld szemei tekintenek szelíden vissza…

Gyönyörű ez a legenda, de a rideg valóság az, hogy ez a tó egy természetes torlasztó a Keleti-Kárpátokban, amely 1873-ban keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. Emberi beavatkozás nélkül évente közel 5 cm hordalékkal töltődik fel, így a számítások szerint 2080-ra a Gyilkos-tó teljesen el fog tűnni. Így, amíg tehetjük, látogassuk meg ezt a gyöngyszemet, béreljünk egy csónakot a parton, és ha beletekintünk a vízbe, valóban láthatjuk az “elsüllyedt” fenyőerdőt.

 

Szent Anna-tó

“Erdély legköltőibb helyét láttam. Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava… Háromezer lábnyi magasban a tengerszint felett, körös–körül ezerkétszáz lábnyi magasban a bércek által képzett medencében, vad erdők árnyékában terül el egy gömbölyű, nagyszerű tengerszem, melynek körülete egy negyedrész mérföldet meghalad. Sima tükörlapja sötétzöld a belenéző erdős bércektől, a legnagyobb vihar sem ingatja azt meg, hab sem fodorul rajta. A körülfekvő bércek ideforduló oldalát cser és bükk fedi, míg a tó partján körül roppant fenyők emelkednek, mint egy sötét rámába fogva az ércvilágú vizlápot.”

(Jókai Mór)

A Szent Anna-tó egy krátertó egy kialudt vulkáni kráterben, Tusnádfürdőhöz közel. Főleg a csapadék táplálja. Nincs közvetlen lefolyása, a víz csak a földbe szivárog el és bukkan fel később források formájában a vulkán külső részén. Mivel semmilyen kapcsolatban nincs a helyi vízrajzi hálózattal, így néhány évtized múlva, előreláthatólag helyén nem marad más, csak egy láp.

 

Erdély egy olyan kincs, ami rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy ha ott vagy, akkor is otthon(osan) érzed magad.

Képek forrása: Csóka Szilvia

 

Reklámok