Szükségesek-e az állatkísérletek vagy sem?

Aki ismer, az tudja, hogy évek óta odafigyelek arra, hogy kozmetikumok terén mit vásárolok. És itt nem csak az összetevők természetességére gondolok, hanem arra is, hogy a megvásárolt termék honnan származik, tartalmaz-e pálmaolajat, kőolajat, valamint, hogy állatokon tesztelték-e. De mi a helyzet az egyéb iparágakkal? Tegyük a szívünkre a kezünket: ki figyeli, hogy az orvos által felírt gyógyszer állatkísérlet mentes-e, vagy, hogy a rajtunk végzett orvosi beavatkozásokat előtte kiken, vagy miken tesztelték? A téma rendkívül megosztó és fontos róla beszélni!

ecdc9789b94e9ecaf7f5b1b9feeb5a7d

Szerencsére azt tapasztalom, hogy egyre nagyobb “divat” lett állatkísérlet mentes kozmetikumokat vásárolni. Ebben nagy segítség és előrelépés volt, hogy 2003-ban az Európai Unió betiltotta az állatokon tesztelt kozmetikumok forgalomba hozását, valamint 2004 óta tilos az EU területén kozmetikai termékeket állatokon tesztelni. Alternatív megoldásokra azonban szükség van, hiszen az eddigiek nem képesek teljesen egészében helyettesíteni az állatokon végzett teszteket. És sajnos az EU sem mindenható, hiszen bármennyire is szeretnénk, jelenleg az Európában kapható termékek nem mindegyike rendelkezik azzal a bizonyos nyuszis logóval (cruelty-free, leaping bunny). Többek között azért sem, mert a fent említett logó használatát nagyon szigorú szabályokhoz kötik: a terméknek az összetevőit tekintve is állatkísérlet mentesnek kell lennie (a kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK rendelet).

No, de mi a helyzet a gyógyszeriparral és az orvostudománnyal? Szerintem mindannyian belefutottunk már olyan fotókba, ahol tesztelésre szánt állatok elborzasztó látványa fogadott minket… Kegyetlen gyakorlatnak tűnhetnek ebben az esetben (is) az állatkísérletek, de nagyon sokszor életmentő a gyógyszerek, vagy a terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez. Nagyon régóta, évszázadokra visszamenőleg játszanak fontos szerepet az orvostudomány és a biológia fejlődésében. Nagyon sok olyan közismert, és ma már általánosnak mondott kezelés és gyógyszer sem létezne – vagy legalábbis nem lenne ennyire hatékony -, ha nem kísérletezték volna állatokon. Ilyenek például a szervátültetések, a kemoterápia, a bypass műtétek, a védőoltások, és sokkal kevesebbet tudnánk például a maláriáról, vagy a tuberkolózisról is.

104490422-GettyImages-618556680.530x298

Az első vérnyomásmérések egyikét például lovon végezték, Loius Pasteur pedig úgy bizonyította a láthatatlan kórokozók létezését, hogy lépfenével fertőzött meg egy bikát. Boncolásokhoz régebben a sertések anatómiáját használták, mert az emberek boncolása tilos volt. Mindannyian hallottunk Dollyról a bárányról, akit először klónoztak, a himlő elleni védőoltást pedig tehenek tesztelésével fejlesztették ki. A sajnos ma már sokakat érintő cukorbetegséget, illetve a kezelésére használt inzulin működési mechanizmusát kutyákon vizsgálták, a gyermekbénulás elleni vakcina kifejlesztésében pedig a majmokon végzett kísérleteknek volt nagy szerepe.

Azt azért tudnunk kell, hogy az állatkísérletek nem csak nekünk, embereknek jelentenek hatalmas segítséget, sokszor állatokat is mentenek vele! Az állatkísérleteknek köszönhetjük a macskaleukémia gyógymódját, vagy a veszettség elleni védőoltást is. A kísérletek során megszerzett anatómiai és genetikai ismeretek bővülése pedig a haszon- és háziállatok élettartamának és életminőségének javulásához is sokat ad.

b02ea33690a16f3ab7ecade265a0a075

Az állatkísérletek legfontosabb alapelveit 3R-nek nevezik (replacement, reduction, refinement). Ennek lényege, hogy az állatokon való kísérletezést minden lehetséges esetben ki kell váltani valamilyen más tesztelési módszerrel (például számítógép modellezéssel), a lehető legkevesebb számú állatot kell felhasználni a kísérletekhez, valamint olyan módszereket kell alkalmazni a kísérletek során, amelyek az állatokra vonatkozóan a lehető legkevesebb fájdalommal, szenvedéssel és stresszel járnak. A szabályozásba az is beletartozik, hogy állatorvosi ellátást kell biztosítani az állatoknak, valamint hogy tilos az emberszabású majmok, a kóbor, vagy vadon befogott állatok felhasználása.

És manapság már arra is van lehetőség, hogy beleegyezésünk (és szigorú orvosi kontroll) mellett mi magunk is tesztalanyokká válhassunk egy-egy gyógyszerkísérletben. Európában jelenleg az European Medicines Agency szabályozza ezeket a vizsgálatokat. Az ilyen fajta teszteléseknek igen magas költsége lehet (hiszen az önkéntes tesztalanyok juttatást kapnak a kísérletek után), így az elmúlt 10-15 évben egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a molekulák tervezésére, ami azt jelenti, hogy a gyógyszer hatóanyagának összetételét először számítógépen tervezik meg, és a legelső szimulált teszteket is ott végzik.

e4ab40c9d083385ab5f587a173a5f5aa

Egy biztos: az állatkísérletek számát a lehető legalacsonyabb értékre kell leredukálni, de egyelőre nem tekinthetünk el tőle teljesen mértékben. Kell, hogy az orvostudomány és a biológia velünk együtt fejlődjön, hiszen sajnos évről-évre egyre több új betegséget, allergiát diagnosztizálnak az orvosok. Bízzunk benne, hogy az orvostudomány, és a technikai fejlődés hamarosan eljut majd arra a szintre, hogy kevesebb betegség üthesse fel a fejét a világban, és ez egyenesen arányos lesz azzal is, hogy végleg búcsút mondhatunk majd az állatokon való kísérletezéseknek.

Képek forrása: Pinterest, Google

Tartalmi forrás: http://www.hazipatika.com, http://www.nlcafe.hu, http://www.veganinja.hu

Reklámok