Röviden a méhnyakrákról és az azt okozó HPV-ről

HPV concept word cloud background

Ma a világban minden második, Európában pedig minden tizennyolcadik percben meghal egy nő méhnyakrákban. Ez a nők vezető halálos daganatos megbetegedése, pedig ma már létezik egy olyan teszt (Pap teszt), ami ezt a betegséget még a rákot megelőző állapotában felismeri, így a folyamat megállítható.

Biztos vagyok benne, hogy mindenki környezetében van olyan hölgy ismerős, akinél diagnosztizáltak már HPV-t, vagy netalán saját maga érintett a témában. Ez elsőre riadalomra adhat okot, de tudnunk kell, hogy a HPV-nek rengeteg típusa van, nem biztos, hogy rögtön a legrosszabbra kell gondolnunk.

A HPV-vírus

A humán papillomavírus (HPV) egy olyan DNS-vírus, mely a bőrön és a nyálkahártyákon okoz elváltozásokat. Több mint 100 különböző típusa van, amiből kb. csak 15 okoz méhnyakrákot. Az egyik leggyakrabban előforduló vírus a világon (a világ lakosságának 80%-a a HPV valamely fajtájával megfertőződik életében legalább egyszer), leginkább szexuális úton terjed, de elkaphatjuk egy kevésbé higiénikus melegvizes fürdőmedencében, vagy fertőzött eszközök, használati tárgyak közvetítésével is. Tévhit, hogy az óvszer megvéd minket a HPV-vel szemben!

HPV_15_out_of_100

Az esetek nagy többségében a fertőzés magától elmúlik, ugyanis a test immunrendszere megszabadul tőle. Vannak olyanok, akik soha nem tudják meg, hogy fertőzöttek voltak. Azonban, ha ez a fertőzöttség tartós ideig jelen van a szervezetben, akkor a méhnyakrák kialakulásának kockázata is egyre nő.

A méhnyakrák

A méhnyakrák kialakulását a HPV vírus bizonyos típusai okozzák, úgy, hogy a méhnyakrákot alkotó sejtek rendellenes növekedésbe kezdenek. A 45 év feletti nők körében a második leggyakoribb rákfajta a világon.

AAEAAQAAAAAAAA2hAAAAJGM5ZTkzZGQyLThiZjUtNDI3NS1iZWNiLWJkNDQwMGE4ZDIzYw

A HPV típusait két csoportba soroljuk: vannak az alacsony, és vannak a magas kockázatúak. Az alacsony kockázatú típusok többsége nem okoz méhnyakrákot, de a magas kockázatúak esetében sem beszélhetünk egyértelműen méhnyakrákról, ugyanis ezek is eltűnhetnek maguktól, bár vannak olyan esetek, amikor a sejtekben maradnak és 10-20 év múlva okoznak rákot.

HPV (1)

A méhnyakrák korai fázisában még abszolút nem jelentkeznek tünetek, ezért is nagyon fontos a rendszeres méhnyakrákszűrésen való részvétel (kenetvizsgálat)! Leggyakoribb tünete azonban a havi ciklusok közötti, vagy szeretkezés utáni rendellenes hüvelyi vérzés. A klimaxon átesett hölgyek esetében újbóli vérzés jelentkezhet. Veszélyeztetettnek számít minden olyan nő, aki életében már egyszer is létesített szexuális kapcsolatot, kortól függetlenül.

Szűrés és védőoltás, mint megelőzés

Szerintem vagyunk úgy egy páran, hogy gyomorgörcsöt kapunk, amint nőgyógyászati rákszűrésre kell mennünk, pedig a legjobb védelem a rendszeres szűrővizsgálat és a védőoltás együttes alkalmazása. A védőoltással megelőzhetjük az onkogén (rákos megbetegedés kialakulását elősegítő gén) HPV-fertőzés lehetőségét, ugyanis a védőoltások a természetes immunitásunkat erősítik. A teljes oltási sor három adagból áll, az első és utolsó adag között fél évnek kell eltelnie. (A teljes oltás 90 ezer forintba kerül, nincs rá állami támogatás, de egészségpénztári megtakarításból fedezhető a költsége.) Az oltás receptköteles, így akár háziorvosunk, vagy nőgyógyászunk is beadhatja.

hpv vaccination

A védőoltást célszerű beadatni azoknak a fiataloknak is, akik még nem élnek szexuális életet, de akár már a fertőzésen átesettek is igényelhetik. Egyetlen egy kitétele van: negatív citológiai (méhnyaki szűrési) lelet, mely nem régebbi egy évnél. Az oltás a HPV 16-os és 18-as onkogén törzsek ellen véd, világszerte a méhnyakrák több mint 70%-át megelőzi, és 100%-os védelmet nyújt a HPV kórokozóival összefüggésbe hozható méhnyak-rendellenességek ellen. Az oltás után a rendszeres szűrést ugyanúgy folytatni kell!

e1b1f68cbac259d9c6965c714e23f48f

Tévhitek és tények

1. Tévhit: A méhnyakrák öröklődik.

Tény: A méhnyakrákot a HPV onkogén típusaival való fertőzés okozza, az érintett nő családi kórtörténetétől függetlenül. (A mellrák kockázata azonban örökölhető.)

2. Tévhit: A szűréssel megelőzhető a méhnyakrák.

Tény: A szűrés a már meglévő elváltozást tárja fel, megelőzni nem tudja.

3. Tévhit: Csak azok a nők veszélyeztetettek, akiknek több partnerük van.

Tény: A HPV-vel való fertőződés kockázata már a legelső szexuális együttlét után is fennáll, és végigkíséri a nő életét.

4. Tévhit: A HPV-vel már fertőzött nők szervezetében ellenanyagok termelődnek a vírus ellen, ezért nekik nincs szükségük védőoltásra.

Tény: A rákkeltő HPV-típusokkal fertőződött nők többségének szervezetében nem képződik elégséges ellenanyag, amely meggátolhatná a következő fertőződést, így ezek a nők sem védettek a vírussal való későbbi találkozáskor. A korábbi fertőzések nem indítják be az immunrendszer későbbi fertőződések elleni védekezését, azonban az erre kifejlesztett oltóanyag elpusztíthatja a vírust.

hpv1

Szerencsére ma már egyre több helyen olvashatunk a prevenció fontosságáról, és nagyon sok szakember áll rendelkezésünkre, ha bármilyen kellemetlenebb nőgyógyászati kérdésünk merülne fel. Érdemes komolyan vennünk az egészségünket, mert csak egyszer élünk (kivéve, ha hiszünk a reinkarnációban). Tárcsázd a nőgyógyászod telefonszámát, és már most jelentkezz be a következő méhnyakrák szűrésre! A Te érdeked, a Te életed.

Képek forrása: Google

Tartalmi forrás: www.drkoissrobert.hu

Reklámok