Az alvás titkai

Az alvás az élet nélkülözhetetlen része, ahogy William Shakespeare fogalmazott, az alvás „főtáplálónk az élet asztalán”. Fontos a test regenerációjához, a tudás elraktározása és a mentális egészség szempontjából is – nem hiába töltjük életünk egyharmadát a pihenés ezen formájával.

Annak ellenére, hogy nem sokat észlelünk belőle, az éjszakát kb. másfél órás ciklusokban alusszuk át, az alvás mélysége nem állandó. Egy cikluson belül különböző stádiumok váltják egymást. Két nagy fázist különböztetünk meg, a non-REM és a REM fázist, az alapján hogy megfigyelhető-e szemmozgás az adott szakaszban.

Non-REM és REM fázis

A non-REM fázis az alvási idő 80%-át teszi ki. Az első részét szendergésnek nevezzük, ami az ébrenlét és az alvás közötti átmenet. Ezen idő alatt az agyhullámok aktivitása lassul, az izmok tónusa csökken és lelassul a szemmozgás. Ezt a felületes alvás követi, ami egy könnyű alvási stádium, a szemmozgás abbamarad, a szívritmus a hőmérséklettel együtt csökken. A következő a középmély alvás, amikor lassul a légzés is. A non-REM fázis utolsó része a mély alvás, ekkor szabadulnak fel többek között növekedési hormonok, illetve ilyenkor a legnehezebb felébreszteni valakit.

sleep-clock-sleeping-woman

A REM fázis az alvási idő 20%-a, az agyi aktivitás erősödni kezd, a mozgatóizmok lebénulnak, hogy ne vigyük véghez a megálmodott tevékenységeket, ami akár saját magunk és a környezet számára is veszélyes lenne.

Miért álmodunk?

Elsőként Paulo Coelho gondolata jutott eszembe:

Két világ van: az, amelyikről álmodunk, és az, amelyik a valóságban létezik.

Álmainkban átlépjük a hétköznap korlátait és egy olyan világba sétálunk bele, ahol nem hat ránk a fizika törvénye, tudunk repülni és a képességeinknek is csak a saját fantáziánk szab határt.

dream-catcher-tumblr-wallpaper-3

Álmodni nagyszerű dolog, hisz újraélhetünk egy-egy visszahozhatatlan pillanatot, de oka még máig sem teljesen tisztázott. A legtöbb tudós azt vallja, hogy az álmok a memóriakonszolidáció folyamata miatt fontosak, ami az információk rövid távú memóriából a hosszú távú memóriába történő átvitele, vagyis az aznap történtek eseményeit és annak érzelmi hatásait dolgozza fel. Tulajdonképpen leülepednek az aznap történtek.

Mennyi az elegendő alvás naponta?

  • újszülötteknél 12-14 óra
  • csecsemőknél 14-15 óra
  • óvodásoknál 11-13 óra
  • kisiskolásoknál 10-11 óra
  • tizenéveseknél  8,5 – 9,25, óra
  • felnőtteknél 7-9 óra

Mint ahogy láthatjuk a kor előrehaladtával csökken az alvásigény. A kialvatlanság megviseli a szervezetet, a koncentrációs képességünk igencsak csökken, feszültség valamint ingerültség tapasztalható, és nem csoda, ha az embernek az eszében egész nap csak az jár, hogy végre mikor feküdhet le.

Aki általában az elegendőnél kevesebbet alszik, annál merül fel a krónikus kialvatlanság, mely hosszútávon növeli a szívproblémák kockázatát, a cukorbetegség kialakulását, és az elhízás veszélye is fennáll. Az alváshiány másik fajtája az akut alváshiány, ami akkor lép fel, ha 24 órán keresztül egy szemhunyásnyit sem alszunk.

baby

Érdekességként, az alvásnélküliség rekordját egy amerikai diák tartja, aki 17 évesen 11 napon keresztül nem aludt. Az utolsó napon már beszélni sem bírt. Mindez nem hivatalos ugyanis a Guiness nem támogatja az olyan kísérleteket, melyek fenyegetést jelentenek az egészség számára, így hasonlók kipróbálása senkinek sem javasolt.

Képek forrása: pixabay.com, pinterest.com

 

Reklámok