A grincsfa története

Manapság egyre divatosabb lett Karácsonykor grincsfával díszíteni az otthonokat, de van, aki a Karácsonyfa alternatívájaként tekint rá, így a grincsfa köré gyűjti az ajándékokat. Környezettudatosság szempontjából akár jó ötlet is lehet – mint a műfenyő -, hiszen évről évre felhasználhatjuk, újradíszíthetjük. De vajon mi az eredete, és egyáltalán, mi vagy ki az a Grincs?

Persze, hogy mindenki látta már a Ron Howard által rendezett, és Jim Carrey főszereplésével készült A Grincs című filmet! És, ha ez jut elsőként eszünkbe a grincsfáról, akkor nem is járunk messze az igazságtól, a történet ugyanis Amerikából származik. Dr. Seuss, azaz Theodor Seuss Geisel német származású amerikai író, karikaturista 1957-ben írta meg az eredetileg gyermekeknek szánt képeskönyvét, A Grincset. A film alapjául is ez a könyv szolgált, a karakterek is a Dr. Seuss által kreált lények.

 

“Légy az, aki vagy, és ami a szíveden, legyen a szádon, mert azok, akik kifogásolják ezt, nem számítanak, akik pedig számítanak, azok nem fogják kifogásolni.”

 

Dr. Seuss

A Grincs-sztori

A Grincs tulajdonképpen egy zöld színű, szőrös lény, aki rossz emlékeket őriz a Karácsonyról, így nem is tartja azt. Egy kislánynak azonban sikerül rábeszélnie, hogy töltse velük az ünnepet, ám a városka polgármestere vérig sérti azzal, hogy borotvát ad neki ajándékba. A Grincs ezen annyira felbőszül, hogy úgy dönt, ellopja a kifalvi Kik városka lakóitól a Karácsonyt. El is lopja az összes karácsonyfát, karácsonyi dekorációt, égőket, ajándékokat, de gonosz terve még sem sikerül, mert a városka lakói akkor is tovább ünnepelnek és énekelnek, hiszen a Karácsony nem a tárgyakban, hanem a szívekben él. Ezt az összetartást és szeretet még a Grincs sem tudja száraz szemmel végignézni, végül meglágyul a szíve, és egész Kifalvát vendégül látja a barlangjában, ahol ő maga vágja fel a pecsenyét az ünnepi asztalon.

giphy

giphy (1)

giphy (2)

A filmben egyébként csak egyetlen apró motívum utal erre az új dekorációs elemre, mégpedig egy díszekkel, szalagokkal teleaggatott, gúzsba kötött karácsonyfa. (Azért ilyen alakú, hogy beleférjen a Grincs zsákjába.)

A grincsfa

A grincsfa jellegzetessége, hogy összekötözött örökzöldekből áll, melynek teteje manósapka szerűen hajlik le, és a végét egy gömb díszíti. Az alapja leginkább seprűzanót szokott lenni, de készíthetjük ciprusból, vagy tuja- és fenyőágakból is. Ezeket a hozzávalókat virágboltokban, vagy virágpiacon is beszerezhetjük.

grincsfa_az_unnepi_dekoraciok_slagere1

Virágüzletekben már vehetünk natúr, díszítetlen grincsfa alapot is, de ha magunk szeretnénk elkészíteni, akkor arra figyeljünk, hogy a zanót rövidebb ágait a cserép közepére tűzködjük egy habszivacsba, a hosszabbakat pedig kívülre, így a kötözéskor masszívabb lesz az alapunk. Dróttal tekerjük körbe, majd ízlésünknek megfelelően díszíthetjük akár száraz termésekkel, égőkkel, gyöngyökkel, szalagokkal, különböző karácsonyi dekorációs elemekkel. A díszítésének tényleg csak a fantáziánk szab határt! Az elkészült grincsfát tehetjük ajtónállónak a bejárat mellé, az ablakba, vagy egyszerűen csak szobadísznek.

img_582ae3db5dda3grinch-christmas-tree-grincsfa10-7743937005f244b51b1169afdd127ab1d526441dcbb6d150b6a7081e19e36bb1fd8bf95a1catt_00012_850842acb4312b62433430c150c34c7313ab5

Ha ügyesen (alakítható módon) helyezzük fel rá a díszeket, akkor minden évben újra díszíthetjük az aktuális hangulatunknak megfelelően, így hű kiegészítőnk lehet még sok-sok Karácsonyon keresztül.

Képek forrása: Pinterest, Google, Giphy

 

Reklámok