Könyvajánló: Minimalisták – Minden, ami igazán fontos

Azt mondják, hogy a pénz nem boldogít. De a hiánya sem – kontráznak rá az okosok. Egy dolog biztos: pénzzel nem lehet boldogságot venni. Az embernek pedig mindig az kell, ami nincs. Nem mintha a boldogság nem lenne az orrunk előtt. Nos, erre világít rá ez a nagyszerű kis könyvecske.

Ha egy, a minimalizmusra rávezető életmódkönyvet keresel, rossz helyen jársz, ez ugyanis egy történet arról, hogyan lett két vezető beosztású, a taposómalmot megmászó barátból az álmaikat követő Minimalisták. Joshua Fields Millburn és Ryan Nicodemus 2011-ben adta ki memoárját a nagyvilág számára. A kötetnek akkora sikere volt, hogy egész Amerikát körbeutazták a bemutató turnéjukon motivációs beszélgetős előadásaikkal. Ebben a könyvben nem fogsz pontokba szedett útmutatást találni, ahogy egy listát sem a boldog élethez felesleges dolgokról. Azonban a kötet olvasása közben beleéled magad, sőt a saját életedet is rá tudod vetíteni Joshua és Ryan történetére, így külső szemlélőként ugyan, de magad is rájöhetsz, hogy mennyi felesleges dologtól válhatsz meg a boldog és stresszmentes életért cserébe. Más kárán tanul az okos – tartja a mondás.

everything1

A történet visszaemlékezés, számvetés a két barát életéről, melyet egyrészt maguknak – Joshua szenvedélye az írás -, másrészt a világnak írták remélve, hogy ezzel segíthetnek azokon, akik hajlandóak a változásra. Persze ehhez az emberek akarata is kell, hiszen mások helyett nem lehet dönteni. A Minimalisták humorosan, néhol nyersen, de az biztos, hogy őszintén mesélik el, milyen is az a bizonyos “Amerikai Álom”, és hogyan teszi tönkre az embert. Bepillantást engednek az életükbe, azokra a meghatározó pontokra, melyek változásra késztették őket. Ezek az emlékek akár a sajátjaink is lehetnének, éppen ezért a történet segít nekünk megtalálni a boldogság forrását: a szeretteinkkel eltöltött minőségi időt, az élményeket és a szenvedélyünket.

ű

Fiatal nőként (és itt most engedjük el a sztereotípiákat) magam is beleestem abba a hiába, hogy rengeteg felhalmozott dolog vett körül. Akárhányszor csak költöztem, alig fértem be az autóba a cuccaimtól nem beszélve arról, hogy egy átlagos hétvégi kiruccanásra is egy közepes méretű bőröndöt sikerült összepakolnom. A minimalizmus fogalmával talán két éve találkoztam először. Onnantól kezdve (bár a költözés még mindig problémás volt) fokozatosan elkezdtem megválni az internetes útmutatók alapján használatlan, értéket nem képező tárgyaimtól, de még mindig úgy éreztem, hogy rengeteg dolog gátol meg a szabad életben és gondolkodásban. Három évvel ezelőtt szinte minden pénzem ruhákra és felesleges tárgyakra ment el, majd egy év alatt eljutottam odáig, hogy havonta egy alkalommal vásárolhatok. Tavaly pedig minden egyes vásárlásom után megváltam ugyanannyi darab  hosszú ideje nem használt ruhától, amennyit megkaparintottam.

Nem titkolom: a megváltást vártam ettől a könyvecskétől. A legszebb az egészben pedig az, hogy meg is kaptam.

Reklámok