Valóban megváltoztatja az életed a BODY kiállítás?

„A kiállítás, amely megváltoztatja az életét!” – olvasható a mottó a BODY kiállítás szórólapjain. A kiállítás különleges módon próbálja átadni a látogatók számára, hogyan épül fel az emberi szervezet, miképpen mennek végbe a különböző életfolyamatok.

Ez az egyedi tárlat 2200 négyzetméterén több száz eredeti, egykor valójában az emberi testben megtalálható szervek tekinthetők meg. Megtekinthető az emberi váz- és izomrendszer, légzőrendszer, szív- és érrendszer, illetve további szervrendszerekhez tartozó szervek is. A kiállítás során látható több egész emberi test preparátum is, mely valóban mély nyomot hagy a látogatókban. Szinte hihetetlen, hogy a kiállított testek valaha éltek, oly tökéletesen tartósították az utókor számára.

A kiállítást Günther von Hagens professzor eljárása tette lehetővé, aki 1978-ban kidolgozta a plasztináció eljárást, amely során eltávolítják a vizet és a lipideket a testből, és azok helyére szilikont juttatnak. A kiállított testeket, illetve szerveket is ezzel a technikával tartósították. A kiállításon bemutatott minden maradvány eredeti, olyan emberektől származnak, akik haláluk előtt beleegyeztek, hogy testüket a tudománynak ajánlják.

A BODY kiállítás segít megérteni, hogy mi zajlik a bőrünk alatt, hogyan működik ez a végtelenül komplex emberi szervezet, megelevenednek előttünk a biológia órán tanult ismeretek. Az sem gond, ha a korább említett téren nem vagyunk tájékozottak, hiszen a kiállítást animációs kisfilmek is színesítik, illetve gazdagon el van látva információs táblákkal, továbbá a kalauzolást orvostanhallgatók vezetik, akik készségesen válaszolnak minden kérdésre.

Külön tárlat mutatja be az emberi magzat fejlődését, mely egyszerre sokkoló és ámulatba ejtő, illetve szenteltek egy részleget azon magyarok számára, akik nagyot alkottak az orvostudomány terén, többek között Szent-Györgyi Albert munkássága is ki van emelve.

Nagy hangsúly helyeződik az egészségmegőrzésre, a kiállítás próbál rávilágítani, hogy mennyire fontos a kiegyensúlyozott, megfelelő táplálkozás és a rendszeres testmozgás. Szintén felhívja a figyelmet a káros szenvedélyek veszélyére, például a dohányzás okozta negatív hatásokra egy elfeketedett tüdőn keresztül.

A kiállítás valakinek tetszik, valaki túl morbidnak találja – az viszont biztos, hogy senkit nem hagy hidegen, intenzív élményt nyújt a látogatóknak. A napokban én is részt vettem ezen a kiállításon, igazán különlegesnek találtam, hiszen az eddigi ismereteimet egészen új megvilágításba helyezte, úgyhogy szerintem érdemes ellátogatni a Király utcai Komplexbe. A címben olvasható kérdésre reagálva, azt azonban nem mondanám, hogy gyökeresen megváltoztatja mindannyiunk életét ez a kiállítás, esetleg átgondoljuk és mérlegeljük életmódunkat, káros szokásainkat, ami néhányak számára akár ahhoz is vezethet, hogy változtat ezeken egészsége érdekében.

A cikkben felhasznált képek a www.bodykiallitas.hu oldal tulajdonában állnak.

 

Reklámok

Könyvkihívás

Ha mindent sikerült kipipálnod a tavalyi listán, akkor van egy jó hírünk! Az elmúlt évi könyvkihívás után felbuzdulva idén új egy új felsorolást állítottunk össze, hogy ebben az évben se unatkozz a magányos perceidben. 2018-ban válassz olyan művek közül, melyek gazdagítanak, amik rengeteget adnak hozzád! Legalább egyszer mindenképpen el kell olvadnod őket! Ugyan idén nem ötvenkettő, csak 26 kötetet sorakoztattunk fel, de így mindegyikre legalább két heted van. Van köztük klasszikus, életmód-útmutató, és pszichológiai témájú könyv is, hogy mindenki megtalálhassa a kedvére való műveket!

  1. Szabó Magda: Abigél
  2. Szabó Magda: Az ajtó
  3. Simone de Beauvoir: Képek, káprázatok
  4. Simone de Beauvoir: A második nem
  5. Simone de Beauvoir: Minden ember halandó
  6. Szepes Mária: A Vörös Oroszlán
  7. Szerb Antal: Utas és holdvilág
  8. Karinthy Ferenc: Budapesti ősz
  9. Nathaniel Hawthorne: A skarlát betű
  10. Flaubert: Bovaryné

    tumblr_ow34krIkp11vpz46co1_500.jpg

  11. Stendhal: Vörös és fekete
  12. Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
  13. Hemingway: Búcsú a fegyverektől
  14. Hemingway: Akiért a harang szól
  15. Hemingway: Az öreg halász és a tenger
  16. F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby
  17. Francisco G. Haghenbeck: Frida füveskönyve
  18. Francesc Miralles, Héctor Garcia: Ikigai – A hosszú élet japán titka
  19. Ryan Nicodemus, Joshua Fieldsmillburn: Minimalisták – Minden, ami igazán fontos
  20. Linnea Dunne: Lagom
  21. Almási Kitti: Bátran élni – Félelmeink és gátlásaink leküzdése
  22. Hevesi Krisztina: Szex – A psziché labirintusában
  23. D. Tóth Kriszta: Húszezer éjszaka
  24. Elizabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek
  25. Anne Frank naplója
  26. Biblia
    baafcb20c13bbb84ee6b25460d466545

A felesleges könyveidet semmiképp se dobd ki. Ajándékozd el vagy add le egy olyan helyen, ahol átveszik a régi, megunt, még jó állapotban lévő példányokat. Ami neked fölösleges, az másnak kincs lehet!

Reméljük, hogy ebben az évben sem fogsz unatkozni!

A képek forrása: Pinterest

Ismerd meg hazádat! (1. rész) – Debrecen

Nyilván mindenkit vonzanak a különleges, egzotikus tájak, de fontos ismernünk az országot is, ahol élünk. Magyarországon is rengeteg csodaszép látnivaló van, és jobbára költséghatékonyabban is kijöhetünk egy belföldi pihenéssel, mint külföldi társával. Arról nem is beszélve, hogy nem feltétlenül kell nagy távolságokban gondolkoznunk (autópályán kb. 5 óra alatt átszelhetjük egész Magyarországot), egy rapid kirándulásra is tökéletes választás lehet bármelyik belföldi látnivaló. Első úti célunk Debrecen, Hajdú-Bihar megye fővárosa.

Ami mindenkinek elsőre eszébe juthat Debrecenről még akkor is, ha azelőtt sohasem járt a városban: Csokonai-Vitéz Mihály költő, Szabó Magda írónő, a Debreceni Egyetem, a virágkarnevál, és a Tankcsapda rock zenekar. Ám Debrecen ennél sokkal több, sokkal színesebb! A Tiszántúl szellemi, gazdasági, kulturális, idegenforgalmi, és közlekedési központja, hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosa. Érdekesség, hogy a honfoglalás óta csak magyarok lakják, így az egyik legtősgyökeresebb magyar város is.

debrecen-abovedsc_7387

2223111121044636_debrecen_nagytemplom_piac_utca-1

A detronizáció (trónfosztás) és Debrecen kapcsolata

Kevesen tudják, pedig Debrecen több alkalommal is beírta magát híres történelmi városok közé. Az egyik ilyen nagy momentum 1849-ben történt, amikor is Debrecenben sor került a Habsburg-ház harmadik trónfosztására. (A magyar történelem során egyébként négy alkalommal került erre sor.)

Miután 1849 februárjában a magyar seregek vereséget szenvedtek a kápolnai csatában Windisch-Grätz herceg seregeitől, I. Ferenc József császár elkezdte ráerőltetni a magyarokra az új alkotmányát. Klapka György tábornok azonban új támadásokat indított, melyek sikereinek hatására a Debrecenben ülésező magyar Országos Honvédelmi Bizottmány Kossuth Lajos vezetésével kiadta a Függetlenségi Nyilatkozatot, majd kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. A siker azonban nem tarthatott sokáig, mert a szabadságharc leverése után a határozatot semmisnek tekintették.

“Ferencz József 1849. márczius hóban azután kibocsátá azon osztrák alkotmány levelet, mely Magyarországot az összbirodalomba, beolvasztja. A debreczeni országgyülés erre trónvesztettnek nyilvánitá a Habsburg uralkodóházat ápril 14-ikén.”

Jókai Mór: Magyarország története (1884)

Aranybika Szálló

Ha Debrecenben járunk az Aranybika Szállót mindenképp tekintsük meg! Az épület az eklektikus stílus egyik tipikus példája, monumentális és gyönyörű, ám mégsem ez az, ami igazán híressé tette. A szálló terveit 1915-ben az a Hajós Alfréd készítette, aki 1896-ban hazánk első olimpiai bajnoka lett az athéni olimpián, de végzettségét tekintve építészmérnök volt. A szállóban helyet kapott egy óriási koncertterem is, amelyet Bartók Béláról neveztek el, aki több hangversenyt is adott itt.

Ha tehetjük, szálljunk meg mindenképp legalább egy éjszakára az Aranybikában, így Széchenyi István, Deák Ferenc, Móricz Zsigmond, Kossuth Ferenc (Kossuth Lajos fia) után mi is megtapasztalhatjuk a szálló kellemes atmoszféráját.

9476830

aranybika_10_lobby-main-hall

Református nagytemplom

A főtéren található 1805 és 1824 között épült klasszicista nagytemplom Debrecen egyik legjellegzetesebb épülete (nincs messze az Aranybika Szállótól). 1500 négyzetméteres alapterületével ez Magyarország legnagyobb református temploma. A Magyarországi Református Egyház jelképének tekinti ezt az épületet, ezért Debrecent sokszor “kálvinista Rómának” is nevezik.

Az épület érdekessége még, hogy ebben található hazánk legnagyobb református és egyben protestáns harangja, a Rákóczi-harang, a maga 3800 kilójával és 198 centiméteres alsó átmérőjével. (Magyarországon ez az ötödik legnagyobb harang.) Nevét I. Rákóczi György erdélyi fejedelemről kapta, aki az ellenségektől zsákmányolt ágyúkból önttette ki.

debrecen__nagytemplom__the_great_reformed_church__2012_1511210_9848

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Debreceni Egyetem

Debrecen másik jellegzetessége, amelyet érdemes felkeresnünk, ha ott járunk, az az egyetem épülete. A Debreceni Egyetem a Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Debreceni Orvostudományi Egyetem, a Debreceni Agrártudományi Egyetem és a hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola összevonásával jött létre. A felsőoktatás gyökerei már 1538-ban (!) is jelen voltak a városban, így Magyarország legrégebbi folyamatosan működő felsőoktatási intézményének számít.

Az egyetem nevéhez fűződik a nyaranta megrendezett Campus Fesztivál, amely 2007 óta örvend nagy sikernek szinte minden korosztályban.

debrecen program page

67078137

Nagyerdő

Debrecennek van egy óriási parkja, az úgynevezett Nagyerdő. Nevét a hatalmas, 100-120 éves fáiról kapta, de területén sok védett növény- és állatfaj is megtalálható. Jelenleg a Nagyerdő területén mintegy 700-800 növényfajt, 49 védett gerinces, valamint 39 védett gerinctelen állatfajt tartanak nyilván. A parkban sétálva megpihenhetünk a Békás-tónál, ahol akár kacsákat is etethetünk. A park egész területe kellemes atmoszférát áraszt, így érdemes ezzel kezdenünk debreceni körutazásunkat. Itt nyugodt körülmények között tudjuk megtervezni sétánkat a következő városi látnivalóig.

4952111121051807__debrecen_nagyerdo

debreceni_nagyerdo_1

Képek forrása: Google

INSIGHT interjú a SoadyArt márka megszemélyesítőjével, Raveloson Andreával

Évek óta rendszeres látogatója vagyok a különböző hazai design vásároknak. Imádok abban a közegben mozogni, és nagyon inspiráló is számomra. Azt hiszem, egy nyári WAMP Design Vásár alkalmával találkoztam először Andi munkáival, és első látásra szerelembe estem. Azóta jó pár SoadyArt alkotás büszke tulajdonosa vagyok, folyamatosan követem a munkásságát, és izgatottan várom, hogy legközelebb milyen cuki irka fülbevalók pottyannak ki a kezei közül.

I: Mesélj egy kicsit, honnan jött a kézművesség az életedbe? Mi volt az a pont, amikor elkezdtél kézzel készült (handmade) ékszereket, kiegészítőket készíteni, értékesíteni?

A: Édesanyám végzettségét illetően bőrdíszműves, és bár a szakmában nem igazán dolgozott, ő adta át nekünk a kézműveskedés örömét. Az egyik legmarkánsabb kiskori emlékem az, hogy ülök az asztalon a varrógép mellet a macimmal a kezemben, és nézem, ahogy kattog a gép, Anyu keze pedig csak úgy suhan a textilen. 9 évesen meg is tanultam varrni és folyamatosan új technikákat fedeztem fel a húgommal. Magát az ékszereket is vele kezdtem el egy olyan szürke téli napon, amikor semmihez nem volt kedvünk. Mutogatta nekem Fércművek Judit ékszereit és gyorsan kitaláltuk, hogy ilyet mi is csinálhatnánk.  A következő napokban csináltunk is pár ékszert, majd viccből csináltunk hozzá egy Meska oldalt is, ahová feltettünk pár darabot közülük. Az első vásárlás még aznap megtörtént, és ekkor rájöttünk, hogy ezt akár komolyan is lehetne csinálni.

IMG_0135

I: Honnan jött a SoadyArt márkanév?

A: A nevet is csak úgy játékból találtuk ki. A húgom második nevének, és a saját keresztnevem összeolvasztásából alakult ki: (Heli)SOA + (An)DY.

IMG_3140

I: Milyen alapanyagokkal dolgozol leginkább? Melyek a személyes kedvenc, saját készítésű kiegészítőid?

A: Elég sok mindennel próbálkoztam. Játszottam textillel, papírral, fával, fémmel, betonnal, gyurmával, műgyantával, de a személyes kedvencem – és egyben a vásárlóim kedvence is jelenleg – a zsugorfólia, illetve az ebből készített irkafülbevalók.

SAMSUNG CSC

I: Ebben a rohanó, impulzív világban nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy hogyan tudod ezt a “szerelmet” összeegyeztetni a hétköznapjaiddal? Áruld el, mi a titkod!

A: Van egy mottóm: “Arra van időd, amire szánsz.” Ennyi. Nyilván ez áldozatokkal jár, mert kevesebbet találkozom a barátaimmal és a családommal, de mindig nagyon megértőek voltak és rengeteget segítenek, ahol csak tudnak.

SAMSUNG CSC

I: 2017. december 14-én kerül megrendezésre a Görbe Bögre Kávézóban az egyik általad szervezett Téli Csészényi Design Vásár. Honnan jött ennek a vásárnak az ötlete, mi alapján választottál magad mellé kiállítókat?

A: A vásár szervezést egy kisebb csapattal találtuk ki tavaly. Egyszerűen nem találtunk magunknak megfelelő vásárt, így úgy döntöttünk, hogy szervezünk egyet magunknak.  Kicsit félve fogtunk bele, de egész jól sikerült, így idén is szerveztünk egyet, ezúttal kicsit kevesebben. Nagy meglepetésünkre a vásár annyira felkapott lett, hogy egyrészt sok kiállító jelentkezett magától, másrészt pedig rengetegen jöttek el vásárolni a novemberi vásárunkra, és reméljük ez decemberben is így lesz. A kiállítók választásánál egyébként az egyik legfontosabb kritérium a minőség után a kedvesség volt. Mivel a vásárt önkéntesen szervezzük (a befolyt összeg teljes egészében a kávézó kibérlésére, és a reklámokra megy el), ezért nagyon fontos volt számunkra, hogy olyan kiállítókat válasszunk, akiknek a társaságában szívesen vagyunk. És ez most november 23-án 100%-ban sikerült, reméljük decemberben is épp egy ilyen kis lelkes csapattal folytathatjuk a vásározást.

SAMSUNG CSC

I: Kérlek, mesélj egy kicsit a vásáron résztvevő többi hazai, kézműves résztvevőkről!

A: A decemberi vásárunkra még nem alakult ki a teljes csapat. Még lehetnek változások, de azt elárulhatom, hogy nagyon lelkes kis csapat lesz, és sokan már a novemberi vásárunkra is eljöttek. Igyekeztünk, úgy válogatni, hogy mindenből legyen egy kicsi. Amiket biztos megtaláltok ott: Yael headband masnis cukiság, PJulcsy csodálatos babák, Papillon textilékszerek, Mano-faktúra természetes szappanok, Mimö dolgok, Purple Turtle táskák és apróságok, RisoPlant printek és növények, a szervezők részéről: Boriska fa ékszerek, Tilimpa-Limpa printek és cukiságok, és természetesen SoadyArt ékszerek.

SAMSUNG CSC

 I: Mik a jövőbeli terveid a SoadyArt branddel kapcsolatban?

A: Az egyik legkomolyabb tervem az, hogy szeretnék rendszeresen workshopokat tartani. Egyet tartottam már a Feminibox workshop sorozatán belül, illetve decemberre is tervezek kettőt (Karácsonyi Ékszerkészítő Workshop), de jövőre rendszeresíteni akarom ezeket. Ezenkívül a Csészényi Design Vásárt szeretném tovább erősíteni, és a Youtube csatornámat fejleszteni, hogy minél több embert inspiráljak arra, hogy legyenek kreatívak.

SAMSUNG CSC

Képek forrása: SoadyArt

INSIGHT útinapló: Poprád és Prága

Jelezte a főnököm, hogy sok szabadnapom van még, az év vége is nagyon közeleg, szóval pihenhetnék egy kicsit. Akkor döbbentem rá, hogy idén még csak egy hetet voltam szabadságon, és a fáradtság jelei valóban kezdtek mutatkozni rajtam. Tanakodtunk a vőlegényemmel, hogy hova is mehetnénk, ami nem húzza le így Karácsony előtt a költségvetésünket, autóval könnyen megközelíthető, és az utazásunk alatt mégis gyönyörű helyeket fedezhetünk fel? Így esett a választásunk egy rapid “csehszlovák” körutazásra.

Poprád (Szlovákia)

Poprád tipikusan az a település, amely minden évszakban gyönyörű! Szerelmesei vagyunk a hegyeknek, szóval nem is volt kérdés, hogy Szlovákián belül hol foglaljunk szállást. Poprád ugyanis a Magas Tátra hegység kapuja, és épp ezért idegenforgalmilag az egyik legerősebb település Szlovákiában. Szerencsére most még nem voltak sokan, hiszen a síszezon bőven odébb van még, így nyugodtan élvezhettük a környék csöndességét, és az ott lakók vendégszeretetét.

 

Mivel összesen egy hetet terveztünk eltöltetni Szlovákiában és Csehországban, így egy gondosan átgondolt aktív pihenés kerekedett belőle, ami nem teljesen a pihenésről, de annál inkább az élmények és a hihetetlen vizuális ingerek befogadásáról szólt. Két biztos pontja volt a szlovák tartózkodásunknak: felmenni a Lomnici-csúcsra, és megnézni a Csorba-tavat.

A Lomnici-csúcs (Lomnický štít) a Magas Tátra legmagasabb és leglátogatottabb helye Szlovákiában. 1940-ben építették ki a csúcson a még most is működő (és természetesen mára már modernizált) drótkötélpályát, ami három szakaszból áll attól függően, hogy milyen magasra szeretnénk feljutni. Borzasztó nagy szerencsénk volt az aznapi időjárással, mert gyönyörű, napsütéses időnk volt, így váltottunk egy retúr jegyet a 2634 méter magasan fekvő csúcsra, amit valóban kár lett volna kihagyni, mert elképesztő látványban volt részünk!

 

A drótkötélpálya második szakaszában felfedezhetünk egy különleges formájú épületet, ami nem más, mint egy obszervatórium (csillagvizsgáló). Eleinte csak meteorológiai mérésekre használták, később már mostani, eredeti funkcióját is betöltötte. A pálya ugyanezen szakaszán, a völgyben találjuk a természetes módon kialakult Kő-pataki-tavat, amit mi most befagyva csodálhattunk csak meg.

IMG_4383

Mondani szokták, hogy a csúcson kell abbahagyni, így leereszkedtünk a hegyről, és a Csorba-tó felé vettük az irányt. A Csorba-tó (Štrbské pleso) a második legnagyobb tó a Tátra déli oldalán, 1346 méter tengerszint feletti magasságban. Nevét az alatta fekvő Csorba faluról kapta. Ha időnk engedi, mindenképp sétáljuk körbe a tavat, és az ott található hangulatos éttermek egyikében melegítsük fel a kihűlt testünket egy kupica Tátrateával, és együnk egy finom sztrapacskát.

IMG_4394IMG_4403IMG_4404IMG_4406

Prága (Csehország)

Poprádból kicsekkolva egyenesen Prága felé vettük az irányt. Kisebb részt anyagi megfontolásból, nagyobb részt azért, mert így gyönyörű helyeken mehettünk keresztül autóval, de csak csehországi autópálya matricát vettünk. Ez jelentősen megnövelte a kocsiban töltött órák számát, de a kisebb települések és a hegyek között elkocsikázott idő szépsége nem mérhető össze az autópálya egyhangú szürkeségével.

IMG_4422

Prága a Cseh Köztársaság fővárosa, és egyben legnagyobb települése is. A város kilenc dombra épült, ahol 31 km hosszan kanyarog a Moldva folyó. Turisztikailag az egyik leglátogatottabb európai város, amiről mi is meggyőződhettünk, mert bármerre is mentünk, iszonyú tömeg hömpölygött mindenütt! A parkolási nehézségek fényében (tényleg tele van a város) – no meg azért, mert szeretjük megismerni a helyi tömegközlekedés szépségeit is -, a szállodában hagytuk az autónkat, váltottunk egy-egy napi jegyet, és nyakunkba vettük a várost.

IMG_4468

Prágában három metróvonal működik, mi az egyiket ki is próbáltuk. A szerelvények modernek (nem jellemző az öngyulladásuk…), de az állomások inkább az itthoni M3-as metróvonaléhoz hasonlítanak. A metró után villamosra szálltunk, hogy végül elérjünk egyik úticélunkhoz, a Prágai várhoz. A villamosok meglepően sűrűn járnak itt. A várhoz a 22-es, illetve a 23-as villamos visz minket a legközelebb.

A Prágai vár Prága legrégebben lakott része, a cseh főváros egyik történelmi negyede. A vár és a Várnegyed (Hradčany) két külön városrésznek számít. Európa legnagyobb várkomplexuma, a Guinnes Rekordok Könyve szerint pedig a világ legnagyobb ősi vára. A fallal kerített várnegyed volt a cseh király székhelye, valamint ma már itt található a cseh köztársasági elnök irodája.

A vár egyik része a lenyűgöző Szent-Vitus-székesegyház (Katedrála svatého Víta), amely a prágai főegyházmegye főtemploma. Itt nyugszanak a cseh királyok, az épület pedig a gótikus és neogót építészeti stílusok tökéletes példája. Monumentális, lenyűgöző és felfoghatatlan. Az ember képes tátott szájjal hosszú percekig időzni előtte, de még akkor sem biztos, hogy a látottakat képes befogadni. Ezt a székesegyházat egyszer mindenkinek látnia kell élőben! A vár és a várnegyed körbejárása majdnem egy egész napos program. A végére jól el is fáradtunk, úgyhogy tömegközlekedéssel bementünk Prága főteréhez, amit most nem teljesen tudtunk megcsodálni, mert szinte minden épületet felújítanak, de a szűk kis utcák, a hangulatos éttermek és árusok abszolút szívmelengetőek voltak.

 

Prága másik kihagyhatatlan látványossága a Károly híd (Karlův most), amely Európa legrégebbi hídja, Prága egyik szimbóluma. Mi nagyon nehezen viseltük a hídon zúgolódó tömeget, de azért végigmentünk rajta. A kilátás innen is pazar, hihetetlen hangulata van Prágának! Ha erre járunk, a helyi kézműves söröket mindenképpen kóstoljuk meg, és véletlenül se hagyjuk ki a sertéssültet knédlivel.

IMG_4501

Képek forrása: Csóka Szilvia

 

Programötletek Halloween napjára

Kis hazánkban is egyre nagyobb teret ölt magának ez az angolszász ünnep. Sokan erkölcstelennek tartják, nem vágynak a felhajtásra az elhunytak emlékének tisztelete miatt, mások pedig egész évben a beöltözős, ijesztgetős bulit várják. Idén akár otthon töltöd a Halloweent, akár szórakozni szeretnél, megtalálhatod a hangulatodhoz leginkább illő programot.

 

Nézz tematikus és/vagy ijesztő filmeket!

Akár horror, akár vígjáték vagy a kedvenc sorozatod Halloweenkor játszódó része, azt ezen a napon nézd meg! Én személy szerint ősztől tavaszig forró teával a kezemben állandóan Harry Pottert nézek, annyira illik a hűvös őszi napokhoz, nem beszélve az éppen aktuális boszorkányokról és varázslókról. Ha vidámságra vágysz, nézz Addams Family-t, vagy a Karácsonyi lidércnyomást, rengeteg lehetőséged van. Az estéd eltelik, Te pedig átszellemülsz.

Faragj töklámpást és díszítsd fel az otthonod!

Gyermekkorunk kedvence, a lámpás készítés most új értelmet nyer. Azt hiszem, hogy régen az óvodában már mindannyian átéltük a tökfaragás örömét, zsibongtuk, versengtünk, hogy kinek lesz a legszebb. Felnőtt fejjel már nem csak az alkotás örömét jelentheti nekünk, hanem kikapcsolódást is. Ha nincs saját ötletünk, akkor az internet remek inspirációs forrás lehet számunkra.

363cf801feafe1709cd7dca8e2d6bcb6

Menj el egy Halloween partyra!

Tedd félre a cuki Bambi jelmezt farsangra, ez az este a borzongásról szól! Ha lehet, akkor idén ne egy átlagos kosztümöt – mint a szellem, a macskanő, a koponya, vagy a véres arc -, hanem valami különlegeset, újat válassz! Az eredménynek tényleg csak a fantáziád szab határt.

Töltsd az estét a barátaiddal!

Amennyiben szeretsz szervezkedni, most igazán kiélheted a vágyaidat! Hívd át a társaságod azzal a kéréssel, hogy mindannyian hozzanak valami harapnivalót, ami az ünnephez illő stílusban készült. Kotyvassz Bloody Mary-t, süss valami “borzalmasat”, válogass össze egy halloweeni lejátszási listát és hajmeresztő filmeket, készülj néhány, a témába vágó társasjátékkal vagy akár rémtörténeteket is olvashattok, amiket majd alaposan kiveséztek.

60069196a4f5206fecdb6f2f0ee37ef0

Készíts őszi menüt az asztalra!

..majd élvezd a munkád gyümölcsét! Biztosan sok helyen hallottad már, de nagyon fontos, hogy mindig szezonális alapanyagokból állítsd össze az étrendedet. Ez az évszak ugyanolyan színes gyümölcsök és zöldségek terén, ahogy bármelyik másik. Reggelire készíts padlizsánkrémet a pirítósodhoz, ebédre főzz sütőtök krémlevest és spenótos-gombás tésztát, vacsorára pedig jöhetnek az őszi pirított zöldségek. Süss almás-körtés süteményt, ha pedig nassolni szeretnél falatozz mogyorót, szőlőt.

Edukáld magad!

Ne ijedj meg, ennek most semmi köze az iskolához vagy bármiféle tanfolyamhoz. Ha úgy érzed nem igazán ismered ezt a kelta eredetű ünnepet, akkor olvass utána. Gyűjts magad mellé könyveket, nézegess online cikkeket. Ne gondold azt, hogy nincs szükséged erre a tudásra. Egyrészt, a Halloween manapság egyre jobban terjed a köztudatban, így nem árt, ha hozzá tudsz szólni a témához. Másrészt, ezáltal megismersz egy számodra idegen kultúrát, ezáltal jobban megértheted a körülötted lévő világot is.

e336f182d4f11df71c30dc98883f1e44

Képek forrása: Pinterest

Programajánló: Atombomba kiállítás

Még júniusban, a budapesti Sziklakórház egy új időszakos kiállítással bővült. Úton-útfélen az Atombomba kiállítást hirdető plakátokba lehet botlani. Az időzítés nem véletlen – tekintettel a nemzetközi állapotokra -, úgy tűnik, visszaköszönni készülnek a világban a hidegháborús állapotok.

Ha valaki hihetetlen újdonságra és/vagy látványos dolgokra vágyik ne itt keresse, valamint érdemes tudni, hogy a kiállítást csak a Sziklakórház teljes területének látogatásával egybekötve lehet megnézni. Ez a kiállítás azoknak való, akik érzékenyek a társadalmi problémákra és azok következményeire.

Az egész tárlatvezetés élvezetes, a készítőknek sikerült visszaadniuk, hogy milyen állapotok uralkodtak az ínséges időkben és a létesítmény túltelítődésekor. Az élményt fokozza az idegenvezető nyitottsága, közvetlensége és kedvessége. Az egyetlen dolog, ami nagyon le tudja törni lelkesedésünket, hogy az egy órából mindössze 10 perc szólt az atombombáról és az ahhoz fűződő történelemről, történetekről.

A tárlat nem ad új ismereteket a már meglévőkhöz, márpedig a kiállítás jó marketingjéből kiindulva arra vártunk, hogy olyan dolgokat is megismerhetünk, amihez eddig még nem volt szerencsénk. Sőt, úgy is meg lehetne fogalmazni, hogy alapvetően azt mondták el ismét, amiket a gimnázium végzős évében is olvashattunk a tankönyvben. Az időszakos kiállításnak mindössze egyetlen olyan momentuma volt, amelyben számunkra addig ismeretlent nyújtott: olyan eredeti tárgyakat mutattak be, melyeken nyomot hagyott a két Japánban ledobott pusztító atombomba. A kiállított emlékekhez kapcsolódó emberi történetek segítenek abban, amiben a túlélőkön kívül valószínűleg senki nem képes: érezni azt, hogy mi történt, mit éltek át az emberek a robbanás pillanatában és azután. Persze, a kiállításnak nem feltétlenül az a célja, hogy új oldalról közelítse meg a pusztító fegyver erejét, hanem hogy testközelből megtapasztalhassuk a hatását, amiért nem történhet meg soha többet még egy hasonló katasztrófa. Megtekintésük segített kialakítani bennünk a képet, hogy mekkora rombolást, károkat tud okozni az emberiség és a Föld életében egy nukleáris fegyver.

Az Atombomba kiállítást és a Sziklakórházat a béke hírnökeinek szánják. A szervezők azt szeretnék üzenni az állandó és az időszakos kiállítással, hogy az erőszak nem megoldás, csak ártatlan életek bánják. „Kampányolunk egy atomfegyver-mentes világért” – áll a honlapjukon.

Az érdeklődők október 31-ig látogathatják a kiállítást.

DHFVsiqUwAAGdij

Forrás: http://kultpont.blog.hu/

Őszi bakancslista

Sokak számára az ősz egy szomorú időszak, a nyár vége, a sötét időszak beköszönte. Pedig ennél sokkal több. A legszínesebb, legtöbb lehetőséget tartogató évszak ez. Gondolj csak a lehulló falevelekre, az erdőre, a divatra vagy akár a különféle változatos programokra. Ha szereted az őszt, akkor azért, hogy még hangulatosabb legyen, ha pedig ki nem állhatod, akkor azért hogy átvészeld vegyél a kezedbe egy kis noteszt és pipáld ki rajta az őszi bakancslista teljesített pontjait!

  • Kuckózz be!

    Vegyél egy kedves könyvet a kezedbe, ragadd meg a kedvenc meleg, puha takaródat, készíts egy forró teát, gyújts gyertyát és telepedj le a kanapéra legalább egy egész délutánon át! Csak magaddal, a szellemi töltődéssel foglalkozz! Inspirálódj a dánoktól, a hygge mestereitől!

    Processed with VSCO with hb2 preset

  • Süss tökös sütiket!

    Halloween környékén megszaporodnak a dekorációnak használt kifaragott tökök. Ha te is ezekkel díszíted az otthonodat októberben, akkor a tökös sütemény a legjobb opció arra, hogy a zöldség belseje ne a kukában végezze. Ha nem szereted a sütőtököt az sem baj, süteményben teljesen más íze van, de csak akkor tudod meg milyen isteni, ha ki is próbálod. Hogy a műved muffin vagy pite lesz, az csak rajtad áll!
    d04c5547f4e35294f8cfd329f71ac513

  • Tarts filmmaratont!

    Valószínűleg mindenkinek megvannak a kedvenc szezonális filmjei, mi is ajánlunk párat a kedvenceink közül. A Harry Potter sorozat igazi jolly joker az őszi-téli szezonban, halloweenkor és karácsonykor egyaránt megállja a helyét. Az Addams Familyt valószínűleg be sem kell mutatnunk, ez az évszak egyik legjobb családi filmje. Ha szeretsz az életről és annak komoly kérdéseiről töprengeni akkor a Holt költők társasága a Te filmed, ami egyébként is kötelező mindenki számára.

    d1c6b1156ec18507f6f2137257e73de0

  • Sétálj a természetben!

    Hát létezik annál gyönyörűbb dolog, hogy az erdőben barangolsz, találkozol annak lakóival és magadba szívod a lehullott falevelek illatát? Ha elég elszánt vagy szentelj egy egész napot a túrázásnak. Gyűjts gesztenyét és leveleket, dekoráld ki velük az otthonod. Forró teát a termoszba, kiránduló cipőt és meleg pulcsit fel, irány a természet!

    d82c9278648a5273447ffc84371edf6c

  • Vegyél részt egy halloween partin!

    Az évnek ezen a napján megmutathatod a világnak a legsötétebb énedet és virágoztathatod kreativitásodat. Lehetsz aranyos vagy rémisztő, önmagad legdurvább változata vagy bárki, aki lenni szeretnél. Budapesten és vidéken egyaránt megtalálhatod a legszimpatikusabb bulit. Ragadd karon barátaidat és töltsétek el együtt az év legborzongatóbb éjszakáját!

    abc9cf14f2c05568b345cb6389359ecd

Képek forrása: Pinterest

Rebarbara – művészetterápia és divat egyetlen kiegészítőben

A fast fashion világából kilépve és a turkálóktól megfáradtan juthatunk el arra a pontra, amikor magunk is szívesen elkészítenénk az áhított kiegészítőt vagy ruhadarabot. A kreatív tevékenységek tökéletesek a stressz levezetésére is, s három nagyon tehetséges fiatal tervező ennek tudatában álmodott meg egy saját márkát, a Rebarbara-t.

A Rebarbara és akik mögötte vannak

Balázs Brigi // művészetterapeuta, textiltervező, designer @Cocco e Cannella

Brigi a Lelki Egészségvédő Alapítványnál, majd a londoni Centre of Excellence képzésén folytatta tanulmányait mint művészetterapeuta. Saját márkája Cocco e Cannella néven indul, mely kézi festésű, majd digitálisan nyomtatott egyedi lakástextileket, tapétákat kínál babáknak, kisgyermekes családoknak. A worksop művészetterápiás részét vezeti, illetve az adott tárgykészítés során is a látogatók segítségére lesz.

Molnár Réka // textiltervező, designer @Make design

Réka a Make design tervezője, termékei közt különböző fazonú táskák találhatóak meg, melyek különlegességét az egyedi minták adják. A márkára legjellemzőbb festési technika a monotípia, melyet a Rebarbara csapata a workshop keretein belül is alkalmaz.

Bárdos Anna // textiltervező, designer @BA

Anna, ismertebb nevén Panka a BA tervezője, ötletes, sok esetben humoros termékeiről ismert. Első ékszerkollekcióját különleges könnyített beton és szilikon anyag ötvözetéből valósította meg, továbbá idén végzett a METU textiltervező MA szakán. A workshopokon a kézzel való anyagmegmunkálás, formázás világába vezeti be az érdeklődőket.

A Rebarbara csapata

Miért született meg a Rebarbara?

“Hiszünk abban, hogy a kreativitás mindenkiben ott lakozik, hiszen nincsen olyan gyermek, aki ne szeretne alkotni, ám felnőttkorunkra ez gyakran feledésbe merül. Sokan pedig csak félnek belevágni, mert valaki elhitette velünk, hogy nem vagyunk elég jók. Ebben segít a csapatunk, hogy ezeket a falakat ledöntsük, illetve minőségi, saját kezűleg előállított táskákat hozzon létre mindenki.  Elengedjük a stresszt, relaxálunk és előhívjuk a bennünk elő művészi énünket, miközben új technikákat és látásmódot mutatunk, melyet később akár mindenki be is építhet a mindennapi életébe.

Nem csupán egy tárgyat, egy élményt kapnak a résztvevők, ugyanis a workshop két részből áll: először egy vezetett meditációval kezdünk, mely segít teljesen ellazulni és befelé figyelni. Majd ezt követi az élmény kiteljesedése, vagyis a táska megfestése, majd összevarrása. Következő foglalkozásunkon a monotípiával ismertetjük meg érdeklődőket, mely egy látványos, ám könnyen elsajátítható kézifestéses technika, ezáltal két egyforma textil egész biztosan nem születik!

Száz százalékosan arra törekszünk, hogy mindenki boldogan vegye a hátára új alkotását, és lépten-nyomon elmesélhesse, hogy ezt bizony ő készítette elejétől a végéig.” hangulat

A workshop menete

A művészetterápia módszerét alapul véve egy önismereti csoportba hívunk Téged, ahol közelebb kerülhetsz a legbelső világodhoz. Ezt a különleges élményt egy indiai meditációval hozzuk felszínre, majd egy vezetett alkotás következik. Itt szabadon megengedheted, hogy megmutatkozzon mindaz, ami felszínre kíván jönni a tudatalattiból, és monotípiás textilfestéssel feldolgozzuk az élményt. Mialatt befelé figyelsz, találj rá mi az, ami megszületni kíván benned, vagy amit el kell engedned, és hagyd, hogy egy egyedi táskává formáljuk együtt!

Ez a néhány óra, amit magadra szánsz segít kitisztítani a fejed, elengedni a gondolatokat és odafigyelni saját magadra. A mi célunk, hogy mindenki egy saját maga által elkészített Rebarbara táskával és egy merőben új élménnyel térjen haza. Harmonikusan, boldogan, nagy mosollyal. Az egyedi festésű textiledet természetesen mi segítünk Neked összevarrni egy tornazsákká, melynek a méretét Te választhatod ki a workshopra való regisztráláskor.

Gyere alkoss velünk szeptember 16-án az Art Budában (II. Hűvösvölgyi út 2. a Széll Kálmán tér után a Budagyöngyénél), melyre nagy-nagy szeretettel várunk!

A workshop részvételi díja 14.000 Ft/fő. Amennyiben ketten jöttök a kedvezményes ár: 12.000 Ft/fő.

Két méret közül választhatsz, amit kérünk, előre jelezz! Ezek már a készre varrt méretek!
46 x 39 cm VAGY 37 x 30 cm 

Minden eszközt és felszerelést a Rebarbara csapata biztosít!

A cikk és a képek forrása: Rebarbara

INSIGHT útinapló: Erdély (1. rész)

Egyetlen egy fix helyszín van minden évben, amikor a nyaralásunkat tervezgetjük: ez pedig nem más, mint Erdély. A vőlegényem családjának köszönhetően (akik erdélyiek) immáron negyedik alkalommal juthattam el Erdélybe, de évről évre egyre jobban hiányzik az ott élő emberek vendégszeretete, a lélegzetelállító környezetről nem is beszélve! Aki járt már Erdélyben, az tudja miről beszélek. Aki nem, az most kaphat egy kis ízelítőt belőle.

Manapság nagyon divatosak a mediterrán, vagy az extrémebb úticélok, pedig nem kell olyan nagyon messzire mennünk, ha egy kis testi-lelki feltöltődésre vágyunk. Íme néhány olyan helyszín javaslat, amit feltétlenül látnod kell, ha Erdélyben jársz!

„Rólad álmodtam, Erdély,
kamasz koromba, Erdély,
messziről süvegeltek
hegyek és fejedelmek.
s ki voltál könyvem, Erdély,
ezeregyéjem Erdély,
lettél ifjonti házam
és tanuló lakásom…”

(Babits Mihály)

IMG_2957

Erdély földrajza

Erdély a mai Románia területén található, a Kárpát-medence keleti részén. Érdekesség, hogy maga az Erdély elnevezés ma már nem egy egységes tartományt jelöl, hanem 16 megye összességét. Hivatalos nyelve a román, de minél beljebb haladunk az országban, annál több magyar beszédet hallhatunk majd. Románián belül, a Belső-Erdély keleti részén található Székelyföldön él a legtöbb magyar. Erdély földrajzi adottságai lenyűgözőek! Itt húzódik a Keleti- és Déli-Kárpátok, az Erdélyi Középhegység, valamint a Radnai-havasok. A vulkáni utómőködésnek köszönhetően alakultak ki Erdélyben az úgynevezett borvízforrások, amelyek különféle gyógyhatású, ásványokban gazdag, a földből feltörő szénsavas vízforrások. Kristálytiszta és hűvös felfrissülést hoznak az ott élőknek, valamint az utazóknak egyaránt.

 

Transzfogarasi út

A Transzfogarasi út a Fogarasi-havasok (a Kárpátok legnagyobb tömegű kristályos hegysége) központi részén húzódik. Az 1970-es években építették katonai szállítási útvonalként, 90 km hosszú és több, mint 2000 méter magasságig vezet fel. Összesen 578 hídja és viaduktja, valamint 5 alagútja van. Annyi féle harsogó zöld, üde kékség, akkora mélységek és magasságok tárulnak ott elénk, hogy az eszünkkel alig vagyunk képesek befogadni a látottakat! A csúcsra érkezve csodálhatjuk meg a Fogarasi-havasok legnagyobb tengerszemét, a több, mint 46 négyzetméter felületű, és 11 méter mély Bilea-tavat. Ha Erdélyben járunk, ezt az utat mindenképp tegyük meg, mert páratlan vizuális élményben lehet részünk!

 

Gyilkos-tó

A legenda szerint élt valamikor egy csodaszép lány, Fazekas Eszter. Egy napsütéses júliusi délelőtt Eszter elment a szentmiklósi vásárba. Ott találkozott egy olyan daliás legénnyel, aki két karjának szorításával kipréselte a medvéből a szuszt, és aki a legszívhezszólóbban furulyázott az egész környéken. Ahogy a szemük összevillant, megszerették egymást. Ám esküvőre nem kerülhetett sor, mert a legényt elvitték katonának. A lány hűségesen várta kedvesét. Történt azonban egyik vasárnap délután, hogy meglátta Esztert arra jártában egy zsiványvezér. Nyergébe kapta a gyönyörű lányt és elvágtatott vele a tanyájához. Aranyát, ezüstjét ígérte Eszternek, csakhogy megszeresse. A fiatal lány nem viszonozta a zsivány szerelmét, régi mátkáját várta vissza. Ennek láttán feldühödött a zsivány és kényszeríteni akarta Esztert, hogy legyen a felesége. Eszter a néma szemtanúkhoz, a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a sziklák és eget-földet rázó mennydörgéssel válaszoltak. Hajnaltájban hatalmas robajjal óriási szikladarabok zuhantak a mélybe, és az iszonyatos földindulás maga alá temetett mindent, a lányt, a zsiványt, sőt meg a pásztort is nyájastól, aki a szemben levő hegyoldalban legeltetett. Amikor a megáradt patakok zavaros vize elérte a sziklagát tetejét, megfojtotta a füveket, bokrokat és megölte a fákat. A keskeny völgy helyén tó keletkezett, amelynek vizéből máig is kiállnak a fenyőerdő maradványai. Így lett a hegy halálából, az élet vize. Ha napsütésben belenézel a tó vizébe, Eszter szürkészöld szemei tekintenek szelíden vissza…

Gyönyörű ez a legenda, de a rideg valóság az, hogy ez a tó egy természetes torlasztó a Keleti-Kárpátokban, amely 1873-ban keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. Emberi beavatkozás nélkül évente közel 5 cm hordalékkal töltődik fel, így a számítások szerint 2080-ra a Gyilkos-tó teljesen el fog tűnni. Így, amíg tehetjük, látogassuk meg ezt a gyöngyszemet, béreljünk egy csónakot a parton, és ha beletekintünk a vízbe, valóban láthatjuk az “elsüllyedt” fenyőerdőt.

 

Szent Anna-tó

“Erdély legköltőibb helyét láttam. Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava… Háromezer lábnyi magasban a tengerszint felett, körös–körül ezerkétszáz lábnyi magasban a bércek által képzett medencében, vad erdők árnyékában terül el egy gömbölyű, nagyszerű tengerszem, melynek körülete egy negyedrész mérföldet meghalad. Sima tükörlapja sötétzöld a belenéző erdős bércektől, a legnagyobb vihar sem ingatja azt meg, hab sem fodorul rajta. A körülfekvő bércek ideforduló oldalát cser és bükk fedi, míg a tó partján körül roppant fenyők emelkednek, mint egy sötét rámába fogva az ércvilágú vizlápot.”

(Jókai Mór)

A Szent Anna-tó egy krátertó egy kialudt vulkáni kráterben, Tusnádfürdőhöz közel. Főleg a csapadék táplálja. Nincs közvetlen lefolyása, a víz csak a földbe szivárog el és bukkan fel később források formájában a vulkán külső részén. Mivel semmilyen kapcsolatban nincs a helyi vízrajzi hálózattal, így néhány évtized múlva, előreláthatólag helyén nem marad más, csak egy láp.

 

Erdély egy olyan kincs, ami rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy ha ott vagy, akkor is otthon(osan) érzed magad.

Képek forrása: Csóka Szilvia

 

INSIGHT útinapló: Capri és az Amalfi-part

Még egy szűk hónapunk maradt a nyárból, sokan már túl is vannak a nyári szabadságon és pihenésen, s vigaszul a jövő évi nyaralást tervezgetik az idei képek felett nosztalgiázva. Én sem vagyok másképp, úgyhogy a spontán utazóknak és az akkurátusan mindent megtervezőknek egyaránt jó szívvel tudom ajánlani Olaszország egyik legszebb régióját.

Június közepén még az sem volt biztos, hogy mikor tudok szabadságra menni, így elég kapkodósan kellett döntenünk úgy, hogy halvány lila elképzelésünk nem volt arról, merre szeretnénk ezt a 2 hetet eltölteni. Amikor ennyire döntésképtelen valaki, akkor döntsön inkább más, ebben az esetben a sors/szerencse, ki minek nevezi, felírtunk 3-3 nagyvárost és régiót, ahova mindenképpen ellátogatnánk egyszer, majd pedig mint a zsákbamacskánál húztunk, így lett az első választás Nápoly. Budapestről a WizzAir járataival könnyen el is juthatunk oda, úgyhogy innen csak előkaptam a térképet és elkezdtem kutakodni, hogy milyen nyugodtabb, kevésbé városi tengerpartok vannak a közelben, ahol eltölthetnénk pár napot, így akadtam rá Sorrentora. A reptérről egyenesen megközelíthető busszal, igaz ezt a 30 km-t egy óra alatt tesszük meg, de a látvány mindenért kárpótol, na meg a 10 eurós ár is nyomós érv volt a 120 eurós taxival szemben.

Sorrento

Miért épp Sorrento? Hajóval minden turista látványosság elérhető, Capritól kezdve Ischián, Salernón át, az Amlafi-partig tényleg mindenhova eljuthatunk. Sorrento nagyon hangulatos, a városközpontban az ilyen helyeken megszokott pezsgő életet láthatjuk, jókat ehetünk-ihatunk, de erősen a külföldiekre épít ez a rész. Piano di Sorrento vagy Meta már kissé kiesőbb kerületek, vonattal 2 megállóval, nagyjából 5 perc alatt bejuthatunk a városba, míg gyalog ez nagyjából 4-5 km lenne. Egyszer érdemes besétálni legalább, a kilátás gyönyörű. Piano di Sorrentoban a Bagni Tina homokos strand vált a törzshelyünkké, számomra a bécsi árakhoz képest hihetetlenül jutányos áron fogyaszthattunk, de szerintem néhány balatoni strand áraival is vetekszik az 5 eurós Aperol Spritz, a kiszolgálásról nem is beszélve! A napágyakhoz tálcán érkezik a megrendelt ital, egy zacskó chips vagy egyéb rágcsálnivaló társaságában, a pincérünk nagyon kedves volt, a hangulat családias, érezhetően nem egy turista övezetben voltunk. Éttermek közül az abszolút legjobb Metában a Tavernetta Cinquantotto volt, a környezet, a kiszolgálás, az ételek és az ár-érték arány is kiváló volt.

Capri

Egy napos hajóutat választottunk, 12 fős motorcsónakkal indultunk Caprira, 4 óra szabadidőt kaptunk a szigeten, amit később körbe is jártunk és többször megálltunk a zsúfolt strandoktól távol pancsolni. Ha egy szóval kellene leírnom Caprit, akkor a meseszerű lenne talán a legtalálóbb jelző rá. A víz olyan kristálytiszta és türkiz, mint a fotókon, a monumentális sziklák komorságát a zöld kertek és csodálatos leanderek törik meg. A színes házacskák között tömött sorokban haladnak a turisták, de azért a sziget tetején, Anacapriban már kicsit szellősebb a helyzet. 25 euróért juthatunk fel ide taxival, ami 4 főnél már sokkal jobban megéri mint a busz, vagy a hosszas gyaloglás hegymenetben a 40 fokban. Innen egy libegővel juthatunk még feljebb, a kilátás páratlan. Ami a vendéglátást illeti, annak ellenére, hogy a külföldiekből élnek, elég gyengén muzsikált a szervíz az éttermekben, az pedig egyértelmű volt, hogy mindent aranyáron adnak. Caprira azoknak, akik pihenésre vágynak pontosan elég egy napot szánni, ha már ennyit utazunk bűn lenne kihagyni, de ez a szigetecske túlságosan zsúfolt ahhoz, hogy nyugodtan elnyúljunk a strandon, sőt, mivel annyian voltak ottlétünkkor, igazából a törölközőnket sem sikerült kiteríteni.

Amalfi-part

Itt több opció is játszik: hajós kirándulás, busszal bejárni a partot vagy pedig az autóbérlés. Mi az utóbbi mellett döntöttünk, előre figyelmeztetek mindenkit, ha a Rentalcars oldalról foglal, a full protection csomag egy hatalmas kamu. Egyrészt drágább, mintha személyesen bemenne az ember a kölcsönzőbe és akkor megköti a biztosítást, másrészt ha valamilyen kár lesz az autóban, előbb nekünk kell kifizetni, majd pedig a biztosító rendezi velünk hónapok múlva a számlát. Ellentétben az Avis irodában 35 euróért ugyanezt (online 50 euró volt…) megkapjuk úgy, hogy akár a törött autó után sem kell semmit sem fizetnünk, ők rendezik egyből a biztosítóval. A tanulság megvolt, de szerencsére épen visszaadhattuk a kis autónkat, az olasz életérzéshez pedig nagyon passzolt a kis cabrio Fiat 500-asunk. Pechünkre a Vezúvnál erdőtűz volt érkezésünkkor, de addigra sajnos az Amalfi-parton is, teljes útlezárás, így Positanonal kellett egy kis kényszerpihenőt tartanunk – nem mintha gondot okozott volna. A szűk szerpentineket csak gyakorlott sofőröknek ajánlom, az olaszok közlekedési morálját pedig inkább nem taglalnám, náluk a KRESZ valami olyasmi lehet, mint nekem a kovalens kötés volt, ideig-óráig megjegyzi az ember, aztán jobb megfeledkezni róla. Előző este stílusosan a Napsütötte Toszkána című filmmel hangolódtunk a másnapi túrára, és bizony élőben még szebb és hangulatosabb volt Positano, mint ahogy képzeltük. Egyetlen hátránya a többi településsel szemben a már-már elviselhetetlen embertömeg, az árak pedig még Caprit is túlszárnyalják. Gyors fürdés után indultunk is tovább, a füst miatt Furore fjordja kimaradt sajnos, de innen meg sem álltunk Ravelloig. A kilátás pazar, de persze szerencsénkre a másik oldal is égett, de ez már csak egy kis apró füstnek tűnt a másikhoz képest. Szűk utcák, kerámia hegyek, gyönyörű kis kertek, talán az egyik legromantikusabb része az Amalfi-partnak. Ezután Amalfi következett, majd pedig egy igazi kis gyöngyszem: Atrani. Pici, emberi, otthonos, a nagy nyüzsgés után igazi felüdülés volt. Hazafelé a kivilágított part is fantasztikus élmény, egyes pontjain még legnyűgözőbb látványt nyújtott, mint nappal.

Ha időben foglalunk szállást és repülőjegyet, nagyon jutányos áron eljuthatunk ezekre az álomszép helyekre. Tökéletes azoknak, akik imádnak túrázni és barangolni, de a parton lustálkodók is válogathatnak a szebbnél szebb strandok között. A tömegközlekedés mindenhol elég zsúfolt, arra külön készülni kell, de amikor célba érünk, már minden nyűgöt felejtetni fog velünk a környezet. A limoncellot bűn lenne kihagyni, a strandon alkudni kötelező és a pizzát legalább pár napra cseréljük le a tenger gyümölcseire, nem fogunk csalódni! Viszont most Nápoly felé vesszük az irányt, a következő cikkben a gasztronómiáról is alaposabban beszámolok, mert bizony lenne bőven miről 🙂

A képek forrása: Pavelcze Kata

INSIGHT útinapló: Korfu – 2. rész

Az első részben csak két napot meséltem el ebből a fantasztikus hétből, és őszintén mondom, hogy az első két nap után nem hittem, hogy láthatunk még mesésebbet a szigeten. Hatalmasat tévedtem.

Kedd

Gastourit magunk mögött hagyva, következő úticélként Paleokastritsát lőttük be, természetesen a legmeredekebb, legkacskaringósabb, ellenben legszebb látványt nyújtó autóutat választva. A táj miatt néhány helyen muszáj volt megállnunk, egyszerűen nem lehetett kihagyni, annyira páratlan látványt nyújtott.

 

Láttunk is útközben egy olyan apró földnyúlvánnyal a parthoz kapcsolt szigetet, ahova mindenképpen el szerettünk volna menni, így szállásfoglalás után visszadobtuk magunkat a kocsiba, hogy megkeressük ezt a helyet és ott strandoljunk. Csak tekeregtünk felfelé a hegyen, ahogy egyre szűkebb lett az út, egyszercsak pedig el is fogyott, viszont a bennünk makacskodó ’csakazértis’ tovább vitt minket, immár gyalogszerrel. Gyanús lehetett volna, hogy a víz lent van, viszont mi csak felfelé tudunk menni az apró ösvényen, amit nem is biztos, hogy ember taposott ki, valamint az is, hogy szembe csak túrabakancsosok jöttek, mi pedig, mivel úgy gondoltuk, hogy tengerparthoz érünk, strandruhában és flip-flopban másztunk hegyet. Jelentem, nem jutottunk le a vízhez, mert utunkat állta egy szakadék, ahonnan csak kötéllel lehetett volna leereszkedni, cserében viszont ezt kaptuk:

IMG_3796

A szemünk már kapott csemegét, viszont a testünk még mindig szomjazott a sós víz érintésére, így visszamásztunk az autóhoz és elhajtottunk az egyik strandhoz. Csodaszép partszakasz kristálytiszta vízzel, aminek lelátni teljesen az aljára, csipkézett sziklákkal övezve.

IMG_3806

Szerda

Ez volt a legszebb és legmozgalmasabb napunk. Keddi szállásunk tulaja próbált meggyőzni minket arról, hogy élvezzük tovább a vendégszeretetüket (náluk is összesen 12.000Ft-ot fizettünk hárman egy éjszakáért, amiért miénk volt egy hatalmas, egy légterű házikó), mert Paleokastritsa az egyik legszebb hely Korfun, de kötöttük az ebet a karóhoz, hogy ha már a fenekünk alatt van a kis piros, akkor mi biz’isten körbemegyünk ezen a szigeten, így reggeli után a GPS-be Porto Timoni lett bevésve. Az autót egy ponton megint magunk mögött kellett hagynunk és újfent következett egy kis mászás, ugyanis a Porto Timoni beach-et kizárólag gyalog lehet megközelíteni, szűk kis csapáson keresztül, ellenben eljutsz ide:

IMG_3910

Nem hiszem, hogy erre a helyre találnék megfelelő jelzőt. Egyszerűen csak azt tudom mondani, hogy aki teheti, mindenképpen látogasson el ide (és vigyen vízicipőt, mert a legtöbb helyen kavicsos a part).

Amikor kipancsoltuk és kinapoztuk magunkat, akkor jött a java, mert ugye arra a hegyre vissza is kellett mászni, hogy a kis pirossal felkeressük a harmadik szállásunkat Sidariban, ami egy apartman hotel volt és a szobaár (ami hármunknak egy éjszakára összesen 14.000Ft volt) még a reggelit is tartalmazta, ráadásul a tengerpart 150 méterre volt.

Mivel viszonylag későn értünk Sidariba, ezért csak a szálláshoz tartozó medencében csobbantunk egyet, aztán elmentünk egy közeli tavernába vacsorázni, utána pedig megnéztük a Canal d’Amourt, amiről azt tartják, hogy ha két ember együtt mártózik itt meg a vízben, akkor szerelembe esnek. Amikor mi itt jártunk, akkor úgy tűnik, hogy senki nem volt épp különösen szerelembe esős hangulatában.

 

A képek forrása: Mészáros Tímea

INSIGHT útinapló: Korfu – 1. rész

Nem olyan régen érkeztem haza Korfuról, hét csodálatos nap után, így még meglehetősen élénkek az emlékek. A tenger morajlása, a gyros illata, a zorba üteme, a tájról nem is beszélve, ami azt hiszem, egy életre beleégett a retinámba. Az pedig, hogy ezt a két legjobb barátnőmmel élhettem át, a totális wow kategória.

Vasárnap

Egész éjszaka nem aludtunk, ugyanis a transzfer hajnali 3.15-re jött értünk. Nekem határozott célom volt a virrasztással, mégpedig az, hogy a végkimerülés hatására végigaludjam a repülőutat Budapest és Brüsszel között, és ne arra ébredjek félálomból öt percenként, hogy zuhanunk. Földhöz ragadt gyerek vagyok, meglehetősen irtózom annyira magasra szállni, ahol már a madár se jár. Tervem bevált, csupán olyan tízszer markoltam meg a fapados légitársaság ülésének karfáját a legminimálisabb turbulenciánál.

IMG_3515

Költséghatékonyság miatt nem vettünk közvetlen jegyet a görög szigetre, de azt kell mondanom, hogy inkább fizettem volna többet, mint így, hogy rögtönzött hajléktalanként szenvedtünk végig kilenc hosszú órát az izgalmaktól mentes, kisebbik brüsszeli reptéren, várva a következő járatot. Első körben azt gondoltuk, hogy villámgyors városnézést csapunk és jól meglessük a Manneken Pist, de a röpke kiruccanás a pucér kissráchoz olyan 20.000Ft-tal húzta volna össze fejenként a nadrágszíjunkat, így a barkóbázást választottuk.

IMG_3509

Még két és fél óra halálfélelemmel való küzdés következett, egy reptéri autókölcsönzés, egy villámbevásárlás az egyik helyi marketben és egy sötétben eltévedés, de este tizenegy órára el is foglaltuk a szállásunkat Gastouriban, egy kedves görög család emeletes házának földszintjén. Csak ajánlani tudom őket, rugalmasságból, tisztaságból ötös, az angolon viszont lehetne még csiszolni egy kicsit. Vagy az én nem létező görögömön. Egyébként pedig összesen 12.000Ft-ot fizettünk hárman egy éjszakáért.

Hétfő

Reggeli a teraszon, ahonnan a környező hegyeket lehetett belátni. Nem szoktam ezzel a jelzővel élni, de erre simán ráhúzom a pazar szót. Ráadásul a házi bácsitól olyan illatos sárgabarackot kaptunk, amit épp akkor szakított a fáról, hogy ha Coconak a Number5 és eközött kellett volna választania, nem hezitált volna egy másodpercet sem. Bevágódtunk a kis pirosba és levezettünk a legközelebbi partra, ahol betértünk egy tengerparti pizzériába egy kávéra, mert hiszen ’But first coffee’. A tulaj annyira jó arc volt, hogy ingyen használhattuk a napernyőt az ágyakkal együtt, valamint még két gumimatracot is kihozott nekünk, hogy a parttól két méterre a tengerben hánykolódjunk és élvezzük, ahogy sercenve barnul a bőrünk.

 

 

Kizárólag az első éjszakára foglaltunk szállást még otthon, mert úgy döntöttünk, hogy körbejárjuk az egész szigetet és ott hajtjuk álomra a fejünket, ahol a legjobb a csí. Viszont az előző nap miatt még nem regenerálódtunk teljesen, így arra jutottunk, hogy maradunk még egy éjszakát Gastouriban. A partról visszaérkezve a szállásra elkészültünk és beautóztunk Korfu városba. Az autót egy hatalmas óvárosi parkolóban hagytuk. Ennek az ára akkor is 3 Euró lett volna, ha egy órát pihentettük volna a motort és akkor is, ha egy egész napot.

Elsétáltunk az régi erődhöz, ahonnan belátni az egész kikötőt, csak úgy röpködtek a szelfik. Ahogy barátnőm mondta, beindítottuk a lájkszivattyút. Kóvályogtunk a kis utcákban és megálltunk minden nipp árusnál, hogy óbégatva mondjuk mindenre, mennyire cuki, aztán vásárlás nélkül továbbmenjünk. Mikor már az összes hűtőmágnest, aranykarkötőt és gipsz Afroditét megnéztük, beültünk vacsorázni. Két falat között pedig hallgathattuk, ahogy a pincér fiú megpróbálja visszautasíthatatlan színben feltüntetni az aznapi bulit a diszkóban. Thanks, but no thanks.

 

 

A képek forrása: Mészáros Tímea

Légy kreatív! – Anyák Napján is

A Wikipédia szerint az anyák megünneplésének története az ókori Görögörszágba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának, az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A különböző országokban más és más napon ünneplik, Magyarországon május első vasárnapján.

Közeledvén Anyák Napjához azon kapom magam, hogy bújom a Facebook-on lájkolt designerek és kézműves boltok erre az alkalomra meghirdetett workshopjait és nem bírok dönteni. Aztán kiválasztok egyet, átküldöm üzenetben az édesanyámnak az esemény leírását, és pár perc múlva jön is az örömteli válasz: oké, mehetünk! Regisztrálok, visszajeleznek és ezzel akkor nagyjából meg is volnánk. Én is jól járok, mert már rég óta tervezem, hogy elmegyek egy ilyen workshopra, és tudom, hogy Anyu is örül a lehetőségnek.

giphy

Fiatalabb korban nyilván nem tulajdonítunk bizonyos ünnepeknek nagy jelentőséget, inkább megszokásból ajándékozzuk meg ilyenkor a szeretteinket. Pedig az évek múlásával jobban értékeljük majd a közös élményeket a tárgyi ajándékozásnál. Van olyan barátnőm, aki a saját születésnapján az édesanyját is megköszönti, pontosabban megköszöni neki a fáradalmait és, hogy világra hozta őt.

ac2e21ca9143cdd5f3f13b80460cd2f0

Ha nem lenne édesanyám (és persze édesapám), nem lennék én sem. Ezt nem lehet elégszer és eléggé megköszönni Neki(k). Minden család életében voltak, vannak és lesznek is mélypontok, de ezen igyekeznie kell mindenkinek okosan és ügyesen felülkerekedni, és a lehető legoptimálisabb módon megoldani, hiszen egymás nélkül semmit sem érünk. Ha tehetjük, minden nap adjuk tudtára édesanyánknak, hogy mennyire szeretjük Őt! Anyák Napján, azon a napon, ami tényleg csak Róluk szól, ne akarjuk ezt letudni a szokásos, sablonos virág-csoki kombóval. Legalább ezen a napon legyünk egy kicsit kreatívabbak! Íme pár egyszerűen megvalósítható és kedves ötlet Anyák Napjára, amivel garantált lesz a siker.

1. Feliratos bögre

Amire szükséged lesz:

  • 1 db fehér bögre
  • akril festék több színben
  • ábécés matrica
  • kör alakú szivacsecset

Mosd meg a bögrét, alaposan szárítsd meg, majd helyezd fel rá a kívánt szöveget az ábécés matricacsomagból. A szivacsecset és az akril festék segítségével pöttyözd be a feliratot, majd óvatosan húzd le a matricákat és várj, amíg teljesen megszárad rajta a festék. A bögrét hideg sütőbe helyezzük, majd 200 fokon kb. 30 percig sütjük. Fontos, hogy a sütési idő letelte után a bögrét a sütőben hagyjuk kihűlni!

b0759348e5241bc4c803a5e8b2d436a3

2. Szív alakú fürdőbomba

Amire szükséged lesz:

  • 1/2 bögre szódabikarbóna
  • 1/2 bögre citromsav
  • 1/4 bögre kukoricaliszt
  • rózsaszín ételszínezék (vagy egyéb más színű, amilyet szeretnénk)
  • 4-5 csepp gyógyszertári minőségű illóolaj (tetszőleges)
  • 1/4 bögre meleg kókuszolaj
  • szív alakú szilikon forma

Egy nagyobb tálban keverd össze a szódabikarbónát, a citromsavat, és a kukoricalisztet. Add hozzá a pár csepp színezéket és az ujjbegyeiddel alaposan dolgozd össze. Ezután jöhet az illó-, és a meleg kókuszolaj (mikróban elég neki kb. 20 másodperc hevítés), majd egy villa segítségével dolgozd össze a masszát addig, amíg nedves homok-szerű állaga nem lesz. Jó erősen nyomkodd bele a formába a keveréket és hagyd pihenni egy éjszakán át. Másnap óvatosan fordítsd ki a formából, és már mehet is egy organza tasakba Anyák Napjára.

diy-heart-shaped-bath-bombs-on-display

3. Pasztell színű vázák befőttesüvegből (Ha mégis a virágadás mellett döntesz, legalább a vázák legyenek saját készítésűek.)

Amire szükséged lesz:

  • befőttes üveg
  • pasztell színű akril festékek

Tegyél az üvegek aljára egy nagyobb adag akrilfestéket, tekerd az üvegre a tetejét és mozgasd addig, amíg a festék teljesen be nem fedi az üveg belsejét. Vedd le a tetejét, és fejjel lefelé egy újságpapíron hagyd egy éjszakán át pihenni, hogy a felesleges festék kifolyhasson belőle. Másnap, ha szükséges, tehetsz még bele festéket, aztán hagyd megint lecsöpögni és megszáradni. Egy kis cédulával díszítheted.

0001q3-e1364424601568

4. Anyák napi kuponok

Amire szükséged lesz:

  • színes, mintás papírok
  • toll vagy filc
  • egy kis ötletelés

Vágj téglalap, négyzet, vagy akár szívecske formákat a papírokból és írj mindegyikre egy-egy olyan dolgot, amit édesanyád különleges alkalmakkor (mind például Anyák Napján) felhasználhat, és Te megcsinálod helyette. Egy-két példa: “Kitakarítom a fürdőszobát”, “Ma este én főzök vacsorát”, “Ma én mosok és teregetek”, “Rendet rakok a szobámban”, “Kiporszívózok és felmosok a lakásban”, “Ma nem veszekszünk a testvéremmel”, “Leviszem a szemetet és megsétáltatom a kutyát”, “Sétáljatok egyet apával, amíg rendet rakok”, stb. A kuponfeliratoknak csak a fantáziánk szabhat határt. Szerezz hozzá egy aranyos kis dobozt, amibe ezeket a kuponokat beleteheted, de ha elég ügyes vagy, akkor össze is tűzheted a lapokat úgy, mint egy kuponfüzet, amiből anyukád alkalmanként kitéphet majd egyet-egyet.

DIY-Coupon-book

Képek forrása: Pinterest, GIPHY

 

Disney élt, és élni fog! – Szépség és a Szörnyeteg 2017, pro és kontra

25 év telt el az első 1992-es rajzfilm bemutatója óta. Gyerekek csüngtek tátott szájjal a televízió előtt minden egyes lejátszás alkalmával. Biztos vagyok benne, hogy sokak szocializálódtak és nőttek fel Disney rajzfilmeken.

Nem múló rajongás

A megtekintés után hagytam egy pár napot ülepedni a dolgot, de megpróbálom első kézből átadni a látottakat, hallottakat. Szögezzük le, hogy nálam nagyobb Disney rajongó kevés van a világon. Jelen esetben a jó öreg rajzfilmekre gondolok, és nem animékre, animációs filmekre, melyek számítógépes pulton, green-, és bluebox technikával készülnek. Persze ez is egy önálló műfaj, de egész más a folyamat, más az eredmény és más a célközönsége. Főállású Szépség és a Szörnyeteg fanatikusként természetesen egyértelmű volt, hogy mindenkit félre lökve, potyogó popcornnal rohanok a 4-es terem 8-as sora felé, hogy elsők között nézhessem meg a tavaly készült filmes remake-et. Ilyenkor az ember mindig picit szkeptikus, hogy vajon mit fog kapni és milyen új élménnyel gazdagodik majd.  Ugyan film és rajzfilm teljesen más téma, mégis akarva-akaratlanul összehasonlítjuk az eredetivel, és mindig párhuzamokat vonunk.

Az első benyomás után

A csodálatos kép- és hangélményt nem spórolták ki az alkotói büdzséből. A manapság kihagyhatatlan 3D élmény egy picit csavart rajta, bár őszintén szólva sokat nem tett hozzá. Körülbelül 80%-ban meghagyták az eredeti szövegeket, néhol szó szerinti felhasználással. Bekerültek viszont olyan plusz felvételek, melyek sehol nem szerepeltek eddig. Ilyen például, mikor Belle édesapját kikötözik az erdőben, vagy a gyermekkorát bemutató párizsi időutazás.  Csillogtak a kérdőjelek a szememben. Több benne az animációs filmekre jellemző felnőttes humor, csak úgy mint a 2001-ben készült Shrek–ben is, ami mérföldkő volt a mesefilmeknél, hiszen már nem csak a gyerek közönséget célozták meg, hanem hétvégi, családi limonádéként nézhettük, amíg a kereskedelmi csatornák bele nem égették véglegesen az agyunkba. Érezhető volt, hogy mindezt azért vették bele, hogy picit fogyaszthatóbbá tegyék az idősebb korosztály számára is.

A szereposztás első ránézésre elég szelektív. Watson kisasszony megpróbálja kinőni Hermione szerepét, mindenki maga döntse el, sikerült-e neki. Dan Stevens (Szörnyeteg) neve sokat nem mond, de szerencsére a “Jó az öreg a háznál” elve itt is érvényesül, így megmentik a film utolsó 10 percét olyan húzónevekkel, mint a Gandalfként ismert Ian McKellen (Tik tak úr), Ewan McGregor (Lumiére), vagy a ragyogó Emma Thompson (Mrs. Potts).

“Belle, hát visszajöttél!”

Gyenge pontja a filmnek az eredeti szinkronok hiánya. Számos mesénél tapasztalható, hogy újraszinkronizálják őket, ami elképesztően megcsorbítja az élményt. Kívülről tudjuk a szöveget, mégis a visszacsengés már nem ugyanolyan. Egyedül a zseniális Balázs Péter maradt meg a szereplőgárdából és ő sem, mint Lumiére, hanem Tik tak úr szerepében. Az eredeti szinkronok közül néhányat felsorolva a teljesség igénye nélkül: a csodás Kocsis Judit (Belle), Szabó Sipos Barnabás (Szörnyeteg), Harkányi Endre (Tik tak úr), Galambos Erzsi (Mrs. Potts) és még sorolhatnám. Mind-mind zseniális!

giphy.gif

Filmzene

Itt is elmondható, hogy nagyrészt a már létező fantasztikus énekekkel, dalokkal dolgoztak, ugyanakkor felcsendülnek hozzáadott betétdalok is. Kár is lett volna hozzányúlni, lássuk be: ami jó az jó. Celine Dion és Peabo Bryson közös duettje a 90-es években bizony magasra tette a lécet. Fülbemászó dallam és csodálatos szöveg kombinációja, amit hallgatva elhisszük, hogy mi is ott táncolunk a nagy hallban. A 2017-es verzióban ugyanez a dal csendül fel, de már nem az említett páros előadásában. Celine Dion csak a film leköszönő felvételét kapta meg, ráadásul egy olyan dallal, ami szintén eddig nem ismert. Talán ez majd legközelebb jobban sikerül!

2691

Összességében, aki azt várja, hogy az eredetihez hasonló élményt kapjon, az bátran menjen és nézze meg, mert valóban az a kis szerelmes, romantikus hangulat lengi körül, mint általában a Disney alkotásokat. Ha valaki nem látta a rajzfilmet és önálló darabként nézi meg, akkor kétséget kizárva el kell mondani, hogy igen fogyaszthatóra sikeredett köszönhetően a színészek és a stáb profizmusának. Azonban ez már érezhetően egy másik műfaj, a rajzfilm végtelen bájosságát pedig hagyjuk meg a 1992-es eredeti verziónak.

Képek forrása: Google

INSIGHT útinapló: Róma

Nagy álmom volt, hogy egyszer eljussak az örök városba és idén márciusban ez valóra is válhatott. Íme egy kis beszámoló azoknak, akik kiruccanást terveznek az olasz fővárosba!

Rómáról a Colosseum, Forum Romanum, pizza, spagetti és színes ruhák ugranak be először, de szerencsére ennél sokkal több dolgot rejt ez a város magában. 4 itt eltöltött nap után bátran állíthatom, hogy akár már a jövő héten visszatérnék. Az a fajta turista vagyok, aki csak aludni jár a szállásra, naponta lesétál egy félmaratont és inkább nem alszik, csak a lehető legtöbb dolgot láthassa. Hetekkel már az utazás előtt autentikus szuvenírek után kutatok, helyi street food különlegességeket keresek Pinteresten és kívülről fújom a menetrendeket, illetve a belépőjegyek árait. Mielőtt a nagyon sablonos áradozásba kezdenék, megemlíteném azokat a dolgokat, amelyek nem feltétlenül az olasz főváros erősségei: a legnagyobb problémát úgy láttam a szemét okozza. Minden kuka tele van tömve, a földön a turista övezetekben és azokon kívül is rengeteg az eldobott papír és üveg, s bizony a 20 fokban sok helyen a hatalmas konténerek erősen bűzölögtek már. A tömegközlekedés minőségét és lefedettségét leginkább a budapestihez tudnám hasonlítani, aki ahhoz van szokva nem fog csalódni.

A csodálatos Vatikán

Számomra a legszebb élményt az első nap a Vatikán adta, egy monumentális csoda, amely kívül-belül fantasztikus kincseket rejt magában. Az előzetes jegyfoglalás erősen ajánlott, mi szerencsésen összesen 1 óra várakozással bejutottunk, de ez leginkább a kedd délelőtti időzítésnek köszönhető, csütörtökön már a Szent Péter téren végig körben kígyózó sorok álltak, legalább 3-4 órás várakozási idővel – de így utólag is azt mondom, hogy akár annyit is megért volna a látvány. A Szent Péter-bazilika kupolájába 551 lépcsőn át vezet az út, nincs pihenés közben, mert a hatalmas tömeg miatt a csigalépcsőn nem lehet megállni, de mire kifulladva felérünk, a kilátás mindenért kárpótol. A világ legnagyobb keresztény templomához olyan nagy nevek köthetők mint Bramante, Raffaello vagy Michelangelo, és ha már ott járunk, a bazilikán kívül a vatikáni múzeumokat is mindenképp érdemes megnézni. A Sixtus-kápolna a fő látványosság és a múzeumok legvégső állomása, ami csak azért nem a legkedvezőbb felállás, mert az ezt megelőző termeken a látogatók csak végigfutnak, arról nem is beszélve, hogy nem is lehet egy idő után befogadni ezt a rengeteg művészeti remekművet. Az A vonalon lévő Ottaviano metróállomástól egyébként egy 10 perces sétával elérhető a pápai állam, útközben pedig érdemes beszerezni az utcai árusoktól a szuveníreket, nagyjából 200 méterre a Vatikán falaitól 10 euróért kaphatunk 12 hűtőmágnest/tollat vagy bármilyen kisebb ajándékot, ugyanezt belül már 2-3 eurós darabáron vásárolhatjuk meg.

Colosseum és Forum Romanum

A B metró Colosseo állomásánál leszállva egyből meg is érkeztünk, azonban hosszú sorokkal számolhatunk itt is. A két látványossághoz válthatunk kombinált jegyet, amely azonban csak egyszeri belépésre jogosít fel mindenhova, diákoknak 25 éves korig szinte mindenhol biztosított a kedvezményes belépő, úgyhogy érdemes a diákot magunkkal vinni. A Colossemban felettünk repkedő madarak és a simogató tavaszi napsütés olyan pluszt adott, hogy egy nyugodtabb kis sarokban szinte teleportáltunk az időben, elmerengtem, hogy vajon hogyan építhettek meg egy ilyen hatalmas építményt évszázadokkal ezelőtt és hát hova is jutottunk; a barokk és a legkisebb apró részlettől való kidolgozottságtól a ma trendi minimalizmusig mennyi mindenen át vezetett az út. Itt tényleg azt kívánja az ember, hogy bárcsak mesélni tudnának ezek a falak.  Az idillt csak néhány belógó szelfibot tette tönkre, a modern gladiátorok manapság ezzel küzdenek egy jól elkapott fotóért. A Colosseum után Constantinus diadalíve melletti köveken élveztük a kilátást és az utcai árusoktól vettünk ásványvizet – ilyenekből érdemes betárazni, mert büféket nem fogunk találni a környéken. 20 perces várakozás után jöhetett az ókori Róma központja, ami szintén már csak a méreteiből adódóan is lenyűgöz mindenkit. Ezeken a köveken lépkedett Ceasar vagy Nero császár is, icipici szelete ez csak a múltnak, mégis mindenki pár percig átérezheti a kor nagyságát és dicsőségét, még ha lényegében romok közt sétálgatunk is.

Trevi-kút és a Spanyol-lépcső

A Vatikán után a kedvenceim listáján az előkelő második helyen a Trevi-kút áll, szerettem volna Anita Ekberg lenni Fellini La Dolce Vita című filmjében, már csak a fehér kiscica hiányzott az életérzéshez. (Aki nem látta volna a filmet, a híres jelenetet itt megtekintheti.) A víz kéksége és a ragyogó fehér szobrok kisajátítják maguknak a kis teret, hangulatos kávézók és fagyizók előtt kígyózó sorokban szerzik be a turisták a kötelező pizzákat és pastát. Napközben ismét a szelfibot és power bank árusok zavarják csak meg a nézelődőket, egyébként “kereskedőink” esténként a nagyszerű portékáikat rendkívül egyedi “Burberry” sálakra cserélik, és amikor megjelenik a rendőrség, akkor csapatokban veszik fel a nyúlcipőt és pillanatok alatt eltűnnek a kis utcákban. Alkudni velük is kötelező.

A Piazza di Spagna lépcsőit nagyon nem fogjuk látni a turistáktól, ha fel akarunk menni a Trinitá dei Monti templomhoz, akkor át kell verekednünk magunkat a tömegen. A Vatikán lépcsői után ez már csak egy laza levezetésnek fog tűnni, ám fentről pazar a kilátás a Corsora, ahol olyan boltok váltják egymást, mint Gucci, Dior és társaik. A lépcső tetején jobbra van egy tetőterasz, ahonnan stílusosan élvezhetjük a kilátást Aperolt kortyolgatva, viszont azzal számolnunk kell, hogy 10-15 percet biztosan várnunk kell egy szabad asztalra.DSC_0371-01

Villa Borghese, A.S. Roma és porchetta

A kötelező körök után letettük a térképet és elvesztünk a városban. Egy 18 eurós 72 órás tömegközlekedő jeggyel bőven be tudunk járni mindent, amit kell, de két nap után annyira felbátorodtunk, hogy csak a trattoriákat és a kis utcákat követtük, mindegy volt, hogy hol a metró vagy éppen jártunk-e már errefelé. Így jutottunk el a Vittorio Emanuele II. emlékműhöz, tettük egy hatalmas sétát a Villa Borghese meseszép parkjában és lyukadtunk ki véletlenül a Pantheonnál. Átlagosan napi 7-8 kilómétert sétáltunk, kár lenne az ott töltött időt nem barangolással tölteni, minden sarkon van egy szökőkút vagy templom, ahol az ember szép környezetben megpihenhet. Szerencsések voltunk az időjárással és a programokkal kapcsolatban is, hiszen pont az ottlétünk alatt játszott otthon az A.S.Roma a Lyon csapata ellen, s mivel a párom születésnapja pár nap múlva jött, megleptem spontán két jeggyel. Nem vagyok nagy focirajongó, nem követem az Európa Ligát sem, de az a hangulat, 60.000 ember lelkesedése akarva-akaratlan magával ragadott. Kassai Viktor volt a játékvezető és a kérdéses 11-es után kifelé menet inkább azt mondtam volna, hogy osztrák vagyok, azt hiszem magyarként nem lettünk volna túl népszerűek… 🙂

Sajnos lehet túl nagy elvárásokkal indultam neki a vacsoráknak, de nem volt semmilyen frenetikus élményem a pizzákkal és a lasagnaval, viszont a sonkák, paninik és legfőként a porchetta tökéletes ebédnek bizonyult városnézés közben. A porchetta egy omlósra sütött malachúsos szendvics, melyben a bőr még roppanós, éppen ahogy a péksütemény is. Olíva olajjal meglocsolva, istenien fűszerezett sült krumplival fogyaszthatjuk menüben, egy pohár borral tökéletes választás. A krémes, lágy, ízbomba fagyaltokba nem lehet és nem is akarok belekötni, ezen a gelaton el tudnék élni életem végéig. Kávézásnál jobban járunk, ha “állva” fogyasztjuk a reggeli ébresztőt, legalábbis sokkal pénztárcabarátabb megoldás, asztalnál ülve az ár akár a kétszeresére is rúghat. A cappuccino egyébkét jó volt, de nem kiemelkedő, itt is vagy peches voltam végig, vagy tényleg túl sokat vártam.

Róma mindenki számára kötelező és ideális úti cél, aki kedveli a művészeteket, rajong a történelemért és az aktív pihenés mellett tenné le a voksát. Nyáron a tengerparthoz is viszonylag hamar el lehet jutni, én mindenesetre bedobtam egy érmét a Trevi-kútba, remélem még egyszer visszatérek és legalább még ennyi szép emléket gyűjthetek ebben a fantasztikus városban.

Karácsonyra hangolódás anélkül, hogy meggyűlölnéd a Jingle bells-t

Megállíthatatlanul megkezdődik a visszaszámlálás az év végéig: a terek és utcák ünnepi fényárban úsznak, a bevásárlóközpontokban hetekkel ezelőtt elindították a véget nem érő karácsonyi slágerválogatást és a giccses mikulások is félszegen lógnak már az erkélyekről és ereszekről. Túl korán kezdjük a karácsonyi átszellemülést idén is vagy szükséges ennyi rákészülés?

Be kell látnunk ez valóban az év legszebb időszaka lehet, ha nem pörögjük túl és beismerjük, hogy a szeretet ünnepe nem csak az evésről (na jó, de), a fáról készült insta fotóról és fancy ajándékokról szól. Amire tényleg az ünneplésre kerül a sor, addigra legtöbb ember teljesen kiég a munkától, az általános év végi hajrától és a hatalmas tömegtől, amin keresztül kell verekednie magát, miközben az ajándékokat próbálja beszerezni. Mindezt csak tetézi a november elején induló karácsony-mánia, hiszen sokak mire beköszönt a december, már teljesen immunisak lesznek az ünnepkörre és nemhogy a hangulatát nem érzik át, de inkább egyszerűen nyűgként tekintenek az egészre. Lássunk pár tippet, amelyek seítségével épp olyan gyermeki lelkesedéssel várhatjuk majd az adventi időszakot, mint régen!

xmas.gif

Michael Bublé szindróma

Alapvetően kétféle karácsonyi dal létezik: a nagyon áhítatos és lassú, vagy pedig a pörgős, jókedvet hozó számok. Az előbbit hagyd meg szigorúan 24-re, ám amíg otthon főzöl vagy csak barkácsolsz, hallgass vidám zenéket! Nem szabad a már rongyosra játszott Sinatra és Bublé kettősnél leragadni, jó barátaink a Spotify és YouTube kismillió lejátszási listát ajánlanak, amelyek nem állnak meg ezeknél a művészeknél. Különböző nemzetek karácsonyi dalai is érdekesek lehetnek (habár a német popzene csak igazán erős idegzetűeknek ajánlott), vagy a kedvenc karácsonyi filmjeid soundtrackjét hallgatva is egészen szívmelengető élményben lesz részed. Így a boltokban is kevésbé fog zavarni a bömbölő All I want for Christmas is you.

 

A kreativitás kikapcsol

A lehetőségek száma végtelen: barátnős süti sütés (természetesen egy kis borozással megspékelve), DIY adventi koszorú gyártása egy szürke délutánon vagy éppen a fenyőfára is készíthetsz sógyurmából eredeti díszeket. A lényeg, hogy valami olyannal kösd le magad, amivel egészen új dolgot alkothatsz, ám mégis kötődik az ünnepkörhöz. Levezetheted a feszültséget, kiszakadhatsz a napi rutinból, arról nem is beszélve, hogy teret adhatsz a kibontakozó kreativitásodnak.

Közös program a családdal, ami hagyománnyá válik

Anyukámmal és keresztanyukámmal évek óta december elején a nyakunkba vesszük az erdőt és termés-vadászatra indulunk. Természetesen egy kis lélekmelegítő kell a reggeli hidegben, úgyhogy a jó hangulat is adott, ahogy a gyönyörű, csendes, zúzmarás téli táj is. Csak mi, a három Michelin babának öltözött túrázó és a jókedvünk van ott ezeken a délelőttökön, egyetlen problémánk csak az, hogy túl picik vagyunk és nem érhetjük el a legszebb bogyós ágakat, de hát ennyi kompromisszum belefér… Hetekkel később az ezekből készült ajtódíszek és dekorációk még mindig visszamosolyognak ránk, és felidézik az együtt töltött időt. Mindenkinek szüksége van valami ilyesmire. Ne az legyen az egyetlen közös program, hogy elrohantok megvenni az ajándékokat vagy a fát! Keressetek egy forrócsokizót szép kilátással, ahova csak ilyenkor látogattok el, hívjátok el a távolabbi rokonokat, unokatestvéreket szánkózni (már ha lesz akkora szerencsénk, hogy havazik) vagy minden évben süssetek közösen édesanyátokkal vagy a nagymamával közösen egy karácsonyi klasszikust. Az ilyen pillanatokra lesz mindig érdemes visszaemlékezni, ezekből az emlékekből töltődhetünk, amikor semmi sem úgy sikerül, ahogy szeretnénk.

Képek forrása: Pinterest/GIPHY