Távkapcsolat – átok vagy álom?

A munka és oktatás szabadsága miatt rengeteg párnál előfordul, hogy akár rövid, akár hosszú időre, de távol kell élniük egymástól… halálra van-e ítélve egy ilyen kapcsolat?

Szerencsére a válasz a kérdésre nem ennyire egyértelmű, hiszen rengeteg dologtól függ egy kapcsolat sikere. Távolság, az időszak hosszúsága, de leginkább a pár tagjainak hozzáállása határozza meg.

A szerelem mindent legyőz – szokták mondani, és egy ilyen helyzet a legjobb alkalom arra, hogy ez próbára is kerüljön. Több barátom távkapcsolatban él, és szinte természetes nekik ez az állapot. Persze a kommunikáció fejlődésével manapság könnyebb napi szinten beszélni és szinte egymás mellett érezni a másikat, de mi minden szükséges a “sikeres távkapcsolathoz”?

Bizalom

Egy olyan kapcsolatban is elengedhetetlen, ahol naponta (de legalább is gyakran) találkoznak a pár tagjai, de ilyenkor hatványozottan. Ellenőrizgethetjük a másikat telefonon, interneten, de

  1. úgyis azt mond, amit akar és egyre jobb lesz a hazugságokban,
  2. csak azt érjük el, hogy beleunjon.

Külön töltött bulik, koncertek, vacsorák mindig kellenek és ehhez muszáj bízni a másikban – főleg ha Ő is bízik bennünk.

Szerelem

Persze erre is mondhatnánk, hogy egy átlagos kapcsolathoz is kell, de akárcsak a bizalomnál, a “mérték” itt is sokkal nagyobb. Hiszen ha valaki nem szereti eléggé a másikat, akkor biztosan nem fogja a távkapcsolattal járó küzdelmeket megvívni. Viszont ez fordítva is igaz: ha még ezt az időszakot is együtt képesek vagyunk legyőzni, az rendkívül meg is erősítheti a szerelmet.

Áldozathozás

Nagyon fontos, hogy a párnak mindkét tagja ugyanannyira akarja és képes legyen áldozatot hozni a boldog végkifejletért. Ha az egyik folyton elvár, de semmit nem tesz a találkozókért vagy a távollét nehézségeinek enyhítéséért, az előbb vagy utóbb halálra ítéli a kapcsolatot.

longdis

Sok apró dologgal lehet egy ilyen időszakot megkönnyíteni, amelyek szinte semmibe nem kerülnek, csak egy kis fantázia kell hozzá:

  • egy kézzel írt, postán küldött levél akár a munkahelyére
  • apró meglepetések: egy elrejtett tárgy, csoki vagy ruhadarab a lakásában, amit akkor találhat meg, ha már nem vagyunk ott
  • korábbi vonattal/repülővel érkezés
  • meglepni, amikor nem is számít rá (ezért akár az összes barátot és családtagot érdemes beavatni!).

longdis2

Egy távkapcsolat kemény meló, de ha tényleg szeretitek egymást, minden perc küzdelem megéri. És ott van az az édes és boldog pillanat, amikor végre láthatjátok egymást – arra bizony érdemes várni!

Képek forrása: Pinterest

Reklámok

Szakítás kontra gyász

Egy szakításkor feltörő érzelmek habár szerencsére nem egyenértékűek egy szerettünk elvesztésének fájdalmával, mégis gyakran előfordul, hogy az elfogadási folyamat hasonlóan zajlik le.

A gyásznak alapesetben öt szakaszát különböztetjük meg, amelyek az idő múlásával vagy akár valamilyen esemény, új információ hatására következnek egymás után. Nem ritka, hogy egy-egy szakaszból vissza is léphet a gyászoló egy előzőbe, de alapvetően ez a folyamat hosszútávon megfigyelhető.

1. Tagadás

A hirtelen megváltozott helyzettel gyakran az ember nem tud mit kezdeni, ezért üresnek érzi magát, vagy előfordul, hogy rengeteg érzelem tör fel, amely akár a tiszta gondolkodást is befolyásolhatja. Ugyanez az eset figyelhető meg egy olyan embernél is, akivel éppen szakítottak. Először nem is tudja felfogni, hogy ez tényleg megtörtént, hisz a mindennapok még szinte ugyanolyannak tűnnek, főleg ha továbbra is beszélnek – legfeljebb a bókok és a szivecske emojik hiányoznak az üzenetekről – mindennapi dolgokról, még félbehagyott rövidtávú tervekről. Viszont amint belegondol, hogy mi a valóság, máris homályosabb az egész beszélgetés és nehéz elfogadnia, hogy ez már nem ugyanaz, mint volt.

2. Harag

Amikor valójában felfogta a gyászoló, hogy mi történt, elkezdi a felelősöket keresni, gyakran az elhunyt személyében is. Természetesen szakításkor sincs ez másképp, vagy magát, vagy a volt párját, vagy Klaudiát okolja, aki állandóan likeolta a barátja képét és biztos, hogy bekavart! Dühösek lesznek, esetleg indulataikat a másikon vezetik le. Fontos, hogy senkit nem szabad ürügyekkel felelősnek kikiáltani, mert azzal senkinek nem segítünk – legfőképp magunknak nem.

3. Alkudozás

Ha az ember nehezen jut át az első két fázison, az alkudozás stádiumában megpróbál könnyíteni lelkén egyezségekkel, de ezek mind csak saját maguk fals megnyugtatására szolgálnak. Egy párkapcsolatnál a legegyértelműbb ez a periódus. Talán ha vékonyabb lettem volna, talán ha többet figyeltem volna rá, talán ha, talán ha… Lényeges momentum, hogy a hibáinkból tanuljunk, és ne vigyük át egy következő kapcsolatba, viszont fontos, hogy ne akarjuk elvinni az egész balhét. Egy kapcsolathoz, a megromlásához és egy szakításhoz is két ember kell, így nem szabad csak magunkat hibáztatni.

rózsa

4. Depresszió

A végleges elszakadás előtti, a legtovább tartó fázis a depresszió kialakulása. Sokféleképpen jelentkezhet, leginkább csökkennek a gyász tünetei, előkerülnek a szép emlékek ezzel is elősegítve az elengedést. Több hónapig tartó folyamat, amelynél évfordulók idején még vissza-visszatérhet a gyászoló az előző szakaszok valamelyikébe, ahogyan egy párkapcsolat után is emlékszünk és elszomorodunk az évfordulókon, szülinapokon, akár közös ünnepeken.

5. Elfogadás

Amikor már képes az ember az élet szépségét látni, és nem mindenhol, mindenben az elhunytat látja, elkezdődött az elfogadás szakasza. Újra felveszi a szomorú esemény előtti életvitelét, szocializálódik, és többnyire a szép emlékek jutnak eszébe. Egy párkapcsolat után ez az az időszak, amikor a továbblépés elkezdődhet, és biztosan lehet azt mondani, hogy nem a volt párunk pótlékát keressük az új emberben, akivel ismerkedünk.

Képek forrása: Pinterest

Amikor már nincs időd

Több, mint egy év. Ennyi időd volt, de nem volt elég. És most, hogy már nem játszhatsz velem, fel vagy háborodva: „De hát hogy képzeled, hogy továbbléptél?”

Én épp egy fájdalmas szakításon voltam túl – illetve még sebeimet nyalogattam, és próbáltam összeszedni magamat. Nem tudom, hogy megérezted-e, vagy csak a véletlen műve volt, de pont akkor kezdtünk el ismerkedni. Jól esett, hogy valaki (nem is akárki!) ennyire figyel rám. Pont annyit foglalkoztál velem, amennyire szükségem volt, hogy elfelejtsem azt a gondolatot, hogy nem is olyan régen, több év szerelem után elhagytak, de mégse a pótlékot lássam benned. Nehéz megmagyarázni mi vonzott ennyire; talán az, hogy felnézhettem rád, hogy igazi férfi voltál és hogy nem féltél kimutatni az érzéseid, még akkor sem, ha egyáltalán nem volt biztos, hogy kölcsönös.

De aztán egyik napról a másikra változott meg minden – és a legrosszabb ebben az, hogy nem tudom, hogy miért. Egyik este még együtt vacsoráztunk, következő nap már alig köszöntél. Értetlenkedtem, de megnyugtattál, hogy semmi gond – amit persze nem hittem el, de mivel te voltál a Férfi, elfogadtam, gondoltam majd elmúlik. Meg ugye még csak ismerkedünk, lehet Te ilyen vagy néha. Majd következett több hónap se veled, se nélküled…

Sok minden szólt ellenünk, amiket én sosem akadályként, hanem inkább feladatoknak tekintettem, amiket ketten biztosan megoldottunk volna. De a kulcsszó itt a „ketten” – hiszen ezt nem lehet úgy, ha csak az egyik fél akarja.

Egyik nap közös hétvégét terveztünk, majd pár nappal indulás előtt egy bullshit miatt megsértődtél, aminek az eredményeképp egészen hétfőig nem beszéltünk – amikor rám írtál, hogy „Mizu?”
Tudod mi a zu? Az, hogy az ilyen húzásokkal (hisz nem ez volt az első) egyre inkább távolodtam el tőled, és ha még ekkor volt is remény bármire, az szépen lassan eltűnt. Sorozatosan fellobbantottál bennem valamit, majd a távolságtartással kioltottad. Csak azt tudnám, hogy ez mire volt jó? Ha nem akartál, miért kellett ennyi lépést is tenned? Ha viszont akartál, miért nem tettél meg még párat, hogy elérd? Vagy engedted volna meg nekem, hogy az utolsó lépéseket megtegyem – de nem.

closer

Valahogy a huszonkettedik sikertelen próbálkozásom után, hogy megértselek, feladtam. Már nem akartam semmit, csak boldog lenni – nélküled.

Majd amikor már boldog voltam más oldalán, Te újra megkérdezted, hogy „Mizu?” Majd a felismerés sokkja után, hogy már nem lángol fel bennem semmi, jött részedről az értetlenkedés: „De hát hogy képzeled, hogy továbbléptél?”

Képek forrása: Tumblr

 

Megtalálni önmagad nem csak szingliként lehet

A gondolat, miszerint az embernek szinglinek kell lennie ahhoz, hogy valódi, tartalmas személyi átalakuláson menjen keresztül meglehetősen elterjedt – ha láttál már romantikus filmet, ismerős a sztori: egy szakítást követően a főhős mindenféle kalandba keveredik, majd 90 perc (vagy néhány epizód) után újra valaki karjai közé borul. Egy krízishelyzet vagy személyiségi válság megoldásához azonban nem feltétlenül kell lapátra tenned a partnered.

Sokan gondolják, hogy az önmegvalósítás egy olyan folyamat, amelyen egyedül, szingliként kell végig menned. Juliet Allen, ausztrál szexológus azonban rámutat: egy párkapcsolatban valójában rengeteg lehetőség nyílik az önmegismerésre és a személyiségünk fejlődésére.

Egy kapcsolatban a párok képesek tükröt mutatni a másiknak – felfedni, melyik személyiségjegyeinkre fér rá a fejlesztés, így nekünk már csak a hogyant kell kigondolni. Sokan hajlamosak saját bizonytalanságaikat kivetíteni a partnerükre. Ennek tankönyvi példája a féltékenység, hiszen tudat alatt attól tartasz, hogy elhagynak, vagy esetleg magadban fedezel fel hűtlenségre való hajlamot. Ha képesek vagytok ezt a fajta kivetítést felismerni, akkor a párkapcsolatotok tökéletes helyszín a személyiség növekedésre, fejlődésére. Ez kifejezetten igaz, ha a problémák javarészt kapcsolati jellegűek – hiszen nehéz párkapcsolati kérdésen (bizalom, intimitás, elköteleződéstől való félelem… hogy csak néhányat említsünk) dolgozni, ha szingli vagy.

jay z beyoncé.gif

Ha jobban belegondolunk, egy (jó) párkapcsolat segítheti, sőt akár ösztönözheti is az egyén fejlődését – mind magánszemélyként, mind szerelmi partnerként. A legjobb kapcsolatok azok, ahol nemcsak megkapjuk a lehetőséget, hogy változzunk, felfedezzünk, növekedjünk, hanem kifejezetten támogatva vagyunk ezekben a kísérletekben. Így aztán kiemelkedő fontosságú, hogy minden életkorban boldog, egészséges, kiegyensúlyozott kapcsolatok vegyenek körbe minket – és nem feltétlenül romantikus jellegűekre gondolunk. Egy közeli barát éppúgy képes visszatartani vagy előre hajtani, ahogy egy szerelmi partner – állítja Jessica O’Really szexológus (a Sex with Dr Jess podcast megalkotója).

barátság.gif

Még mindig ingert érzel arra, hogy szólóban fedezd fel önmagad? Lehet, hogy ez is projekció a részedről. Dr O’Really szerint kulturális probléma, hogy nem vagyunk képesek kifejezni az egyedülállóságra való igényünket anélkül, hogy valamilyen (mondvacsinált) magyarázatot ne adnánk rá. Így aztán, ha szingli szeretnél lenni, mert “meg akarod találni önmagad” sokszor csak annyit jelent, hogy egyedül akarsz lenni, és pont. Ehhez nem kell, hogy valami komoly válságban legyen a szerelmi életed: előfordul, hogy valaki nem érzi jól magát egy egyébként teljesen boldog párkapcsolatban. Ez éppen elegendő indok.

love being single.gif

Születésünk pillanatától kezdve növekedünk, fejlődünk intellektuálisan, spirituálisan, szexuálisan és személyiségünket tekintve. Sokan ezt a fejlődést egyedül teszik meg, de ha te egy olyan partnerrel vagy, aki boldoggá tesz, és ösztönöz, hogy a lehető legjobb önmagad legyél, az egy olyan kapcsolat, amihez érdemes ragaszkodni – mindegy, mint mondanak a romantikus komédiák.

 

Ha férfi lennék…

Sokat ábrándoztam, vajon miért különbözünk ennyire? Vajon miért vagyunk ennyire mások? Aztán egyszerűen csak belegondoltam: Mi lenne, ha férfi lennék?

Ha férfi lennék biztosan arra törekednék minden erőmmel, hogy sikeres legyek. Nem akarnék világsztár lenni, egyszerűen csak azt szeretném, hogy magam alá gyűrjem az akadályokat olyan magabiztossággal, amelyre büszke lehetnék. Ezzel a céltudatossággal bolondítanám magamba a nőket. Olyan jövőképet festenék le eléjük, amely a legnagyobb biztonságot sugallja.

Mert mire vágynak a nők?

Biztonságra minden téren. Egy olyan helyre, ahol a lelkük minden porcikája oltalom alatt van. Aztán ott van a biztonságnak a másik fele, az a bizonyos anyagi oldal. Lehet szépíteni, de egy nőnek ez is fontos. Lehet elvárás a pénz és a luxus, de nem mindegy hogyan. Férfiként egyáltalán nem mozgatna meg az a nő, aki szeret a jóban ülni, de ha tenni kell érte valamit, az már túlzás.

Legyen célja! Mutassa meg, hogy tud küzdeni! Együtt építsük fel az életünket! Ne az legyen a cél, hogyha felnövök és nagy leszek, akkor egy gazdag férjet szeretnék… Szerintem ez elég ciki és kiábrándító. Miért jó ráutalva lenni valakire? Miért éri meg befogni a szájat egy pár cipellőért cserébe? Tisztelet a kivételnek, mert létezik. És igen! Őt választanám!

Egy pillanat alatt magába bolondítana! Nem tudom, hogy férfiként mennyire mutatnám ki az érzéseimet, de szerintem ezzel nem lenne gond. Egy férfi nem azért erős, mert fél elmorzsolni pár könnycseppet. Egy férfi akkor válik erőssé, ha lélekben stabil tud maradni. Egy oszlopként tud létezni, amire egy nő bármikor támaszkodhat.

Biztosan sokat csalódnék, mert szerelmes típus lennék. Ebben képtelen vagyok meghazudtolni magam. Azonban, ha valakiben csalódnék, nem lenne több esély. Mindenki szeret játszani az esélyekkel, a következő alkalom lehetőségének biztos tudatával. Na jó, talán nem bírnám ki! Egy esélye mindenkinek van. Emberek vagyunk, követünk el hibákat. Azonban, ha valaki nem tud élni egy ilyen dologgal, nincs miről beszélni. Ennyi. Pár éve ezt biztosan nem tudtam volna leírni. Én, aki két kézzel szórja az ajándéknak ezen fajtáját…

Ott vannak a játékosok, az érzelem manipulátorok, akik az önzetlenségbe kapaszkodva csimpaszkodnak fel újra és újra ugyanabba az ablakba. De miért? Akaratosan betörik a törékeny üveget, majd az unalmas résznél dobbantanak. Nem tudnám megtenni azzal, akit szeretek. Egyszerűen képtelen lennék végig nézni, ahogyan valaki utánam sóvárogna szívét-lelkét kilehelve, csakhogy végre egy pillanatig magáénak érezzen.  Egyetlenegy alkalommal surrannék be azon az ablakon újra. Ha biztos lennék az érzéseimben, hogy viszonozni tudom azt a mérhetetlen odaadást. Ha erre nem lennék képes, hagynám őt…

Megérezném, hogy ki az a nő, aki a mindenséget jelenti. Nem engedném el, ha egyszer a kezeim között tarthatnám. Nem láncolnám magamhoz, hiszen én sem szeretem, ha pórázon tartanak. Egyszerűen csak hálás lennék, hogy ennyire szerencsés vagyok, hogy ebből a nagy világból, ennyi ember közül megtaláltam Őt! Nem érdekelne, hogy hány éves vagyok és az sem, hogy a “megvoltak” listája onnantól kezdve nem bővülne. Csak magamnak akarnék megfelelni és nem másoknak, nem a haveroknak. Mert a srácok sorra pipálgathatják a lányok neveit, de akkor mégis miért kell minden alkalommal végig hallgatnom: “Azért most már vágyok valakire, úgy igazán…”

Nyilván pasiként ugyanúgy megakadna a szemem egy szép lányon és még a fantáziám is más vizekre evezne, de miért kellene úgy tennünk, mintha a nők egy glóriát viselve bekötött szemmel járkálnának. Ilyen az ember, ilyenek vagyunk. Más tészta, hogy ki az, aki végül beleharap abba a bizonyos almába…

Egy szó, mint száz, férfiként olyan tulajdonságokkal tudnám magam elképzelni, mint amiket nőként elvárok.  Legyen egyenes, becsüljön meg, támogasson lélekben, de ami a legfontosabb: éreztesse, hogy én vagyok a mindene!

De ez csak ábránd, ha férfi lennék…

Forrás: Erdély Kitti / erdelykitty.com

Férfi és nő barátsága: #friendzone és azon túl

Alapvetően szkeptikus vagyok a férfi és nő közötti barátság létjogosultságával kapcsolatban, véleményem szerint ez nem létezik, vagy csak azután jöhet létre, hogy bizonyos dolgokon túlesett az adott páros.

Miért gondolom, hogy ez a baráti viszony nem működhet? Nos, két olyan ellentétes nemű ember, akik jól megértik egymást, sok időt töltenek együtt és bevonják a másikat a mindennapjaikba, nemes egyszerűséggel túl is lépték a mezei barátság kereteit. Idővel mindig, az esetek 99 százalékában az egyik fél többet fog érezni a másik iránt, megfordul  fejében a kapcsolat gondolata vagy esetleg szexuálisan is elkezd vonzódni a másikhoz. Erre nem feltétlenül akkor jönnek rá, amíg boldog szinglik, hanem amikor valamelyik fél párt talál magának és a féltékenységgel megindul a lavina. Mi nők persze csak élvezzük a vacsorákat és a programokat, imponál a férfi figyelme még akkor is, ha egészen biztosan tudjuk, hogy ezt a lelkesedést nem tudnánk viszonozni, majd amikor borul a bili kézfeltartva közöljük, hogy “mi csak haverok vagyunk, nem jönnék össze senkivel a baráti társaságból”. Persze, hogy nem, hiszen az ilyen típusú emberek jobban szeretnek kapni, mint adni, így elegáns és kézenfekvő megoldás hamar-gyorsan “friendzoneolni” a pasit.f3

A csaj, aki nem jár egyedül

Hanem van egy fix kis holdudvara a barátja mellett. Nevezhetjük nyitott kapcsolatnak is lényegében, hiszen a legtöbb programra egyedül érkezik és imád a haverok figyelmének középpontjába kerülni. Vagyis ő azért jár ezekre a helyekre, hogy csak ott legyen. Nagyon viccesnek hiszi magát, már-már zavaróan nőietlenül tud viselkedni, igazi nagy megmondó(nak gondolja magát) és amikor a társaságból valaki becsajozik/bepasizik, az első lesz, aki pálcát tör az újonc felett. Ha valaki elég kitartó ágyba is viheti, csak ne csodálkozzon, ha a haverság varázsa hamar elillan és csupán a féltékenység marad utána.f2

Ex újratöltve

Amikor két ember úgy dönt, hogy elválnak útjaik, akkor normális esetben megszakad köztük minden kapcsolat, kivéve, ha van közös gyermekük, hiszen ebben az esetben ezt nem lépheti meg az ember. Viszont mikor heti szinten megy az “ártatlan” érdeklődés, látatlanban a másikról való gondoskodás és segítségkérés ilyen-olyan dolgokban, akkor ezt a helyzetet nevezzük időhúzásnak. Annyira nem volt jó a kapcsolat, hogy benne maradjuk, ám annyira rossz sem, hogy elengedjük a volt párunkat és tiszta lappal nyissunk valaki új felé. Sokkal kényelmesebb kivárni, a parazsat minimális szinten izzítani, néha jó fejnek tűnni, amíg nincs más, hiszen ahogy megérkezik az ideálisabb jelölt, mintha elvágták volna ezt a fene nagy barátságot és legközelebb akkor tűnik fel ismét a kedves ex, ha sírni kell a másik vállán.f4

Az ideális felállás

Mindenki ismer mindenkit, férjek, feleségek, barátok, barátnők mind együtt, közösen programoznak, igyekeznek belevonni a partnerüket ebbe a kötelékbe, amennyire csak lehet. Ilyen keretek között egészséges és jól működő barátság jöhet létre, ám a legjobb barátnőnk/barátunk volt kedvesével akkor is érdemes vigyázni, bármennyire szeretjük mindkét felet, sokszor találhatjuk magunkat olyan szituációban amikor dönteni kell, ilyenkor pedig valaki egészen biztosan megsértődik. Kihúzni magunkból ezekből a helyzetekből szinte lehetetlen, elvégre egy jó barát a nehéz időkben is mellettünk áll és tanácsot ad, ha kérjük… Mindkét félnek lelkesen bólogatni álszentség lenne, a kritikát pedig kevesen fogadják úgy el, hogy az lényegében a volt párjának kedvez. Amikor pedig az új baráttal/barátnővel kezdesz el jó viszonyt kialakítani, egy csúnyább szakítás után biztosan árulónak leszel titulálva. f1

Kivételek természetesen vannak, még ha nagyon ritkák is, viszont azt gondolom nagy általánosságban nemcsak az ártatlan szimpátia adja az alapját ezeknek a világraszóló barátságoknak, hanem sokszor egy plátói szerelem, amikor még így is jobb a másik közelében lenni, mint teljesen távol lenni tőle. Karinthy Frigyes viszont egy mondatban megfogalmazta, amit én már sok száz karakterben nem tudtam:

“Lehet-e barátság férfi és nő között, és ha igen, miért nem?”

A képek forrása: GIPHY, Pinterest

 

 

Szájhősök a hálószobában

Mint az élet minden területén általában, úgy a szexben is egyre inkább szeretnénk jobbak lenni és maradandó élményt nyújtani a partnerünknek. Van, akitől az effajta örömszerzés végtelenül távol áll és tabuként tekint rá, míg a másik oldal örömmel teszi és kipróbál mindenféle új technikát – ez a cikk most nekik szól!

Aranyszabály, hogy csak azért ne csináld, hogy a párodnak/aktuális partnerednek meglegyen az akarata! Fordított esetben jólesne nektek úgy a csúcsra jutni (vagy egyáltalán sikerülne-e), hogy közben a másik unott arcát látjátok, ahogy csak gépiesen teszi amit tennie kell? Klisé vagy sem, részben ebben is rejlik a siker: élvezd csinálni, hangosan, cuppogva, kéjesen mosolyogva – ennél szexibb nincs!

Mikor és hol? Bárhol, bármikor!

Alapvetően abban is már van valami izgató, ha olyan helyen kezd el fantáziálni az ember lánya, ahol nem illik. Ha ezt közlöd is a pároddal, esetleg jelzésszerűen megsimogatod a (már az első mondat után domborodó) nadrágját, egészen biztosan követ bárhová, ahol a tettek mezejére léphetsz! Mindenképp olyan helyre menjetek, ahol van menekülésre lehetőség, bármennyire is lázba hoz, hogy megláthatnak, azért az elég kínos szituáció lenne. Minél nagyobb hévvel szabadítod ki “Willyt”, annál jobban fog imádni.. csak egy dologról ne feledkezz meg: szemkontaktus!

Lassan vagy gyorsan? Tartsd a ritmust!

Számotokra is zavaró, ha a tempó, ami az orgazmus felé visz, egyszer csak megtörik – kezdődhet elölről a munka a sikerért. Nos, ez az erősebbik nem esetében sem működik másképp, hiába fáradtál el próbálj kitartani, de ha már nem megy, legalább ne legyen éles a váltás! Ha igazán kényeztetni akarod kedvesed, akkor nem csak a megszokott, lassú mozdulatokat ismételgeted: képzeld azt, hogy épp egy nyalókát nyalogatsz! Érzékien elkezded megdolgozni, csábos pillantásokat vetve rá és máris neked áll a zászló. A nyelved alsó felével, körkörösen, jöhet akár a mélytorok-technika is – a lehetőségek száma végtelen. Utóbbit egyébként akkor fejlesztetted tökélyre, ha a mutatvány közben kinyújtod a nyelved és a két kis csatlóst megnyalogatod! Amikor szünetre vágysz, akkor használd a melleid vagy a lábfejeidet a kezed helyett, fő a változatosság.tumblr_oqphoqmbkk1uxe90jo1_400.gif

Pezsdítsd fel!

A Kilenc és fél hét-ből jól ismert jégkockázást érdemes kicsit újragondolni! Vajon milyen érzés, amikor forró nyelvelés után a hűs ajkaiddal csókolgatod tovább párod szerszámát? Biztos kirázná a hideg, de nem azért, mert olyannyira lehűlt a levegő… Pezsgő és eper egy romantikus éjszakán? Ne nyeld le azonnal az utolsó kortyot, a szádban tartva vedd célba férfiasságát, hadd pukkanjanak szét a kis apró buborékok az érzékeny pontokon… Ne feledkezzünk meg a két folyton együtt lógó barátról sem, ha finoman cirógatjuk és csókokkal halmozzuk el őket, miközben kezünkbe vesszük az irányítást, egészen biztosan szerelmes pillantásokat kapunk jutalmul az igyekezeteinkért. Ilyen esetekben jól jöhet még egy nyaklánc is, ami érzékien himbálódzik a nyakunkban amíg a fejünket mozgatjuk, és újra meg újra hozzáér az erogén zónákhoz.

Nyelni vagy nem nyelni?

Ez is egy eléggé megosztó téma, az egyik tábor nem csinál a dologból problémát és gond nélkül fogadja szájában a happy endet, míg másokat a gondolattól is elfog a hányinger. Kinek mihez van affinitása, habár hatalmas hiba lenne általánosítani, hogy milyen íze van a “sikernek”. Minimális szinten az étkezéssel lehet befolyásolni, de ez valójában rengeteg tényezőtől függ. Nos, talán az igazság félúton van és imponál a férfiaknak, ha egy-egy csepp “örömöt” látnak a szánk sarkából legördülni, de mindenesetre az egészen biztosan kiábrándító, ha rögtön felpattanunk és a mosdó felé vesszük az irányt – akkor inkább célozzunk máshova.

Egyetlen dolgot ne felejtsetek el: soha ne szexeljetek kényszerből, legyen szó a bármilyen szexről! Az a “férfi”, aki annak ellenére erőltet bármit is, hogy világosan és érthetően nemet mondtatok, mondjon akármit, nem szeret eléggé titeket. Sokan az élvezetet a birtoklásban és a másik elnyomásában lelik meg, holott ennek pontosan az ellenkezőjéről kellene szólnia. Egy párkapcsolatot sem mentett még meg a testiség, hiába teljesítitek a másik minden vágyát, ha egyszer a probléma nem ebben gyökeredzik… Az igazán különleges technikákat és ötleteket pedig tartogassátok annak, aki valóban megérdemli!

A képek forrása: Pinterest

A cikk forrása: Amber / Fashionfave

Milyen pasi kell a független nőnek?

Független és erős nőnek lenni nem azt jelenti, hogy neked aztán nem kell senki, mert te egyedül is kinyitod az összes befőttet és be tudod cipzározni a ruhádat. Sokkal inkább azt, hogy mind anyagilag, mint érzelmileg megállsz a saját lábadon, és egy kapcsolatba nem azért futsz bele, mert rettegsz az egyedülléttől, vagy hiányzik a legújabb Louboutin a szekrényedből. A függetlenség azonban azt sem jelenti, hogy ne tudna nyújtani valamit egy párkapcsolat – nézzük, mit érdemes keresni a partneredben!

1. Szívesen tölt veled időt

Nincs gázabb, mint mikor a párod szögesdróttal különíti el a szerelmi életet és a haverokat. Persze te is tartasz csajos estét, és neki is megvannak a saját rituáléi a srácokkal, de ez nem jelenti azt, hogy ne lóghatnátok együtt. Olyan partnert akarsz, aki szívesen lóg veled, és akivel nem csak szeretők, de legjobb barátok is vagytok.

lily és marshall

2. Megért téged

Ha a párod nem büszke a sikereidre, nem támogat a céljaidban és nem érti meg, milyen fontos neked, amit csinálsz, szabadulj meg tőle! Nincs szükséged olyasvalakire, aki féltékeny a karrieredre, lekicsinyli a kitűzött céljaidat, és csak arra használ, hogy a saját feltörekvésében támogasd.

3. Ő maga is ambiciózus

Nincs időd arra, hogy olyasvalakit istápolj, aki nem tudja, mit akar kezdeni az életével. Olyan embert keresel, akinek megvannak a saját álmai, céljai és olyan keményen dolgozik értük, mint te a tieidért – így tudjátok megérteni és támogatni egymást.

large

4. Van élete

Nincs annál demotiválóbb, mint amikor valaki ki sem lép a házból, és téged is erre a sorsra kárhoztat. Én lennék az utolsó, aki nemet mond egy esti, bekuckózós Netflix-maratonra, de ha minden napotok a kanapén telik, azzal valami gond van. A párod ne elszigeteljen az barátaidtól és az élettől, inkább buzdítson arra, hogy többet mozduljatok ki – legyen szó bulizásról, színházról, családi és baráti összejövetelekről vagy épp egy kirándulásról.

5. Nem akar megfojtani

Amikor szeretsz valakit, természetes, hogy minden percet vele akarsz tölteni. De ha egyszer-egyszer külön programot szerveztek, azért az nem a világ vége! Néha kell a külön töltött idő, a másik hiánya – ha a párod képes neked egy kis teret adni, és ezeket az alkalmakat felnőtt módjára kezelni, akkor tudod, hogy erős a kapcsolatotok.

idependent woman

Alapvető személyiségvonásaink, személyiségzavaraink

Mikor Isten a hatodik napon megteremtette az Embert, majd a hetediken megpihent, szerintem nem is sejtette, hogy ez lesz belőle/belőlünk. (Vagy mégis sejtette, sőt, akár tudhatta is, hiszen Ő az, aki mindent tud és mindent lát.) Úgyhogy nagy mosollyal az arcán hátradőlt egy felhőn és csak nézte, hogy mennyire kiszínesedik ez a világ. És itt most nem feltétlenül a bőrszínekre gondolok, hanem inkább az emberi személyiségtípusok sokszínűségére.

Nem vagyok benne biztos, hogy a fent leírt történet ténylegesen így volt-e, de abban mindannyian egyetérthetünk, hogy ahány ember, annyi szokás és személyiség. Ez csodálatos és egyben rémisztő is, hiszen azáltal, hogy nem vagyunk egyformák, kevésbé tudjuk kiismerni a másikat. Vannak olyanok, akik a személyiségtípusok, személyiségzavarok analizálására, megismerésére tették fel az életüket, ez a munkájuk, de idővel mi is szépen, lassan átlátjuk majd az alapvető személyiségzavarokat. Ennek a tudásnak nagy hasznát vehetjük (pár)kapcsolataink során, de önmagunk megismerésével szemben is nagy segítségünkre lehet.

giphy (1)

Mi is az a személyiségzavar?

A személyiségzavar olyan mentális betegségtípus, amelynek jellemzője a viselkedés, gondolkodás és a hétköznapi tevékenységek egészségtelen merevsége, rögzülése. A személyiségzavaros egyén számára nehézséget jelent a különböző emberekhez és helyzetekhez való alkalmazkodás. Ez jelentős problémákat okozhat az emberi kapcsolatokban, a szociális szférában, a munkával, iskolával kapcsolatos tevékenységek során.

A személyiségzavarban szenvedő egyének legtöbbször nincsenek tudatában annak, hogy konfliktusaikat ők teremtik rosszul alkalmazkodó viszonyulásaikkal és sokszor ők maguk is szenvednek ezek következményeitől. Saját szerepüket mégsem képesek felismerni, de ez nem értelmi hiányosságukból ered, hanem bizonyos nem tudatos védekezési mechanizmusokból.

giphy

Mi okozza a személyiségzavarokat?

Pontos eredetük és kialakulásuk menete nem ismert. Kialakulásukban több faktor együttes jelenléte és kölcsönhatása játszik szerepet. Nem valamely életeseményre, más betegségre adott reakció eredményei, hanem bonyolult, többtényezős meghatározottságúak: genetikai, biokémia, pszichofizikai és pszichoszociális tényezők mind szerepet játszanak kifejlődésükben. A legújabb kutatások szerint azonban e tényezők különböző mértékben játszanak szerepet a személyiségzavarok különféle típusainak kialakulásában.

f1098692887e13702f0cb76b082b9fd6

Személyiségzavar típusok

A személyiségzavarok három nagyobb csoportba sorolhatóak, jellegzetességeik és tüneteik alapján. A különböző típusok között nem minden esetben lehet éles határvonalat húzni, egy személyiségzavar-típusban másik altípus jegyei közül is jelen lehet néhány.

256023

A csoport (különcök, furcsák, kiegyensúlyozatlanok, visszahúzódók)

Paranoid személyiségzavar

• Mindent átható bizalmatlanság, gyanakvás mások iránt
• Nem valós hiedelem arról, hogy az illetőt mások bántani/bántalmazni akarják
• Ártatlan jelek, dolgok súlyos személyes sérelemként való értelmezése
• Dühös reakciók minden, akár enyhébb személyes véleményre
• Ellenszenves magatartás
• Nem igazolt gyanú, hogy társunk, párunk nem hűséges, megcsal bennünket

Skizoid személyiségavar

• Személyes kapcsolatok hiánya, beszűkülése, az illető jobban szeret egyedül lenni
• Érzelemnyilvánítás hiánya
• Anhedonia, nem talál örömet semmiben
• Nem képes normális szociális kapcsolatokra
• Nem érdeklik mások dolgai, tevékenysége
• Egyáltalán nem mutat érdeklődést a szex iránt

Skizotíp személyiségzavar

• Furcsa ruházat, különös viselkedés, beszédmodor, viselkedés
• Különös, szokatlan érzékelések, hallucinációk, hanghallás, stb.
• Színtelen érzelmek, nem megfelelő érzelemnyilvánítás
• Szociális szorongás, közeli rokonokkal sem érzi jól magát az illető
• Gyanakvás, nem megfelelő viselkedésmód mások iránt
• Mágikus gondolkodás: az illető úgy véli, hogy képes gondolata révén másokra hatni, befolyásolni őket

B csoport (dramatikusok, túlzottan emocionálisak és szeszélyesek)

Antiszociális személyiségzavar

• Nem érdeklik mások érzelmei, problémái
• Gyakori hazudozás, csalás, mások átverése
• Ismétlődő összetűzések a törvénnyel
• Mások jogainak eltiprása
• Agresszív, erőszakos viselkedés
• Mások biztonságának semmibevétele
• Impulzív viselkedés
• Egyáltalán nem érez bűntudatot

Borderline (határeseti) típusú személyiségzavar

• Impulzív, kockázatos viselkedésmód (nem biztonságos szex, játékszenvedély, zabálásrohamok, stb.)
• Bizonytalan, törékeny önkép
• Instabil, de intenzív emberi kapcsolatok
• Hangulatingadozás, sokszor emberi kapcsolatokból adódó stressz miatt
• Öngyilkossági késztetés, önveszélyes cselekvések
• Intenzív félelem az egyedülléttől, magára hagyottságtól
• Stressz okozta paranoia, gyanakvás, bizalmatlanság

Hisztrionikus személyiségzavar

• Folyamatosan igényli hogy (csak) rá figyeljenek
• Drámai érzelmek, szexuálisan provokáló viselkedés
• Erős drámai hanghordozás, a véleményei hátterében kevés a tény
• Könnyen befolyásolható
• Gyenge, könnyen változó érzelmek
• Külső megjelenésére igen sokat ad
• Emberi kapcsolatok túlértékelése a realitáson túl

Nárcisztikus személyiségzavar

• Az illető úgy véli, hogy fontosabb másoknál
• Mások szükségletei, érzelmei hidegen hagyják
• Tehetségének eltúlzása mások előtt
• A csodálat, imádat folyamatos elvárása
• Arrogancia, gőgösség
• Indokolatlanul elvárja, hogy megkülönböztetett módon bánjanak vele
• Irigység mások iránt

013a4ed1469b28311218b82c4ac830cd

C csoport (szorongók, félősek)

Elkerülő, védekező típusú személyiségzavar

• Minden kritikára, elutasításra túlérzékeny
• Önértékelési zavarok (feleslegesség, kisebbségi érzés, a valódinál rosszabb külső önkép)
• Elkerüli a más emberekkel való közös munkát, tevékenységet
• Szociális izoláció, elzárkózás, főleg az új dolgoktól, új emberektől való idegenkedés
• Közösségi helyzetekben, emberi kapcsolatokban fokozott szégyenérzet
• Félelem a megszégyenüléstől, minden viselkedését nem odaillőnek érzi

Dependens személyiségzavar

• Másokhoz való túlzott ragaszkodás, a róla való gondoskodás fokozott igénye
• Túlzottan alázatos viselkedés
• Önamgát nem képes ellátni, fél attól hogy magára hagyják
• Önértékelési és önbizalomhiány, állandóan tanácsot vár másoktól, és megerősítést még a legkisebb dolgokban is
• Egyedül nem kezdeményez új dolgokat, igen csekély önbizalommal bír
• Félelem a vitáktól, konfliktusoktól
• Elviseli a bántalmazást, még akkor is ha nem lenne szükségszerű
• Azonnal szoros új kapcsolatba kezd, ha esetleg az előző véget ért, megszakadt

Kényszeres személyiségzavar

• Szabályok, részletek fokozott figyelembevétele
• Extrém pontosság, perfekcionizmus, amely működészavarhoz vezet, ha valami mégsem sikerül
• Másokat állandóan ellenőrizni akar, képtelen feladatokat delegálni, átadni
• Nem képes megválni az értéktelen tárgyaktól
• Erkölcsi, etikai merevség, hajlíthatatlanság
• Fukarság, fokozott kontroll bármely pénzkiadás, költség miatt

Képek forrása: Pinterest, GIPHY

Tartalmi forrás: http://www.maskepp.hu, http://www.egeszsegkalauz.hu

Érzelmileg intelligens kapcsolatok

Érzelmi intelligencia. Ez az a kifejezés, amit sokan használnak bizonyos beszélgetések során, de kevesen tudják, hogy valójában ez mit is jelent és még kevesebben vannak birtokában ennek a képességnek. Vannak olyan személyiségek, akiknek ez a zsigereiben van, és vannak olyanok, akik tapasztalások útján tanulják meg és fejlesztik folyamatosan.

Nehéz olyan (párkapcsolati) magazin témát találni, ami még nem lerágott csont, amit még nem vesézett ki minimum 10 divatos, női napimagazin, de mégis mindig aktuális és fontos róla beszélni. Az érzelmi intelligencia és a párkapcsolatok típusai talán pont ilyen témák, mert valamennyire mi magunk is érintettek vagyunk benne – ki többé, ki kevésbé.

giphy

2017-et írunk. Szétnézek magam körül, a környezetemben, majd a nagyvilágban is és sokszor úgy érzem, hogy ebben a rohanó világban kicsit mintha minden túl lenne bonyolítva. Mintha egy-két napon belül szeretnénk letudni mindent, az első randevútól kezdve a házasságkötésig. Felgyorsult a világ, az ismerkedés sem úgy megy már, mint nagyanyáink – vagy, hogy ne menjek messzire, a szüleink – korában. A munka és a társadalmi elvárások mellett sokszor nagyon nehéz időt szakítani magunkra, hát még egy másik emberre. Pedig az emberi kapcsolatoknál, illetve azok építésénél talán semmi sem fontosabb! Ma már szinte mindenki az internetes társkeresők segítségét kéri párkeresés során, amivel egyébként semmi gond nincs, csak az elején elég nagy lutri. A kitöltött adatlapok és feltöltött fotók sokaságában szinte elveszünk, csak úgy kapkodjuk a fejünket az adatlapok sokszínűsége láttán! Aztán győzzük kibogozni és megfejteni, hogy mi ezekből az igaz, és mi az, ami nem…

 

Legyünk őszinték, egy virtuális társkereső adatlap is olyan, mint az első randi: igyekszünk a legjobb tulajdonságainkat (és legelőnyösebb fotóinkat) előtérbe helyezni, és hogy ne tűnjünk túl tökéletesnek, néha beszúrunk a mondandónkba egy-egy utalást hiányosságainkról, rossz tulajdonságainkról. Amikor pedig az internetes társkeresőn a leírt adatok és fotók alapján szemünk és lelkünk egyszerre pörgeti ki a három cseresznyét – mint anno Béla bácsi a sarki kocsmában a karos játékgépen – azaz match point van, akkor veszünk egy nagy levegőt és “megbökjük”, “lájkoljuk” a kiválasztottunkat, vagy csak egyszerűen ráírunk az illetőre. Aztán gyorsan keresztet is vetünk, nehogy megint egy degenerált, szexuálisan túlfűtött vadparaszt üljön a virtuális adatlap mögött…

giphy (2)

De vegyük most az optimális esetet, amikor az adatlapon szereplő tulajdonságok és fotók megegyeznek beszélgetőpartnerünk személyiségével, és eljutunk az első randiig, majd a másodikig is, és hopp, azt vesszük észre, hogy lassan egy hónapja egy párt alkotunk. Elcsépeltnek tűnhet, de nagyon is igaz az a mondás, miszerint az ember lakva ismeri meg igazán a másikat. Mert minden nagyon rózsaszín és minden nagyon happy az első hónapokban, aztán egyre inkább előtérbe kerülnek partnerünk rossz tulajdonságai és szokásai is, amit meg kell tanulnunk megfelelően kezelni, vagy tolerálni. És itt jön képbe az érzelmi intelligencia.

Iszonyú nehéz jól és okosan kezelni az olyan helyzeteket, amik a személyiségünkből adódó különbözőségekből születnek. Szép és jó dolog, hogy az ellentétek vonzzák egymást, de az mögött kemény “munka” van, hogy egy ilyen kapcsolatot fenn is tudjunk tartani. És ehhez mind a két fél szükséges! Egyedül nem megy ez sem. Mindannyian más háttérrel rendelkezünk, mást hozunk otthonról. A gyermekkorunk, a szülői háttér nagyban befolyásolja azt a személyiséget, amivé vál(t)unk. A kapcsolat elején toleránsabbak vagyunk partnerünkkel, aztán jönnek a nehezebb időszakok, amelyek mind a két felet megdolgoztatják.

giphy (1)

Vannak olyan kapcsolatok, amelyekben a párok tagjainak hobbija, baráti köre, habitusa, sokban hasonlít, ez talán az egyszerűbb eset. Nem mondom, hogy itt nem merülnek fel problémák, de tapasztalataim szerint sokkal kevesebb, mint azoknál a pároknál, akik között nagyobb szakadék helyezkedik el a személyiségüket illetően. Ez utóbbi több “munkával” és belefektetett energiával jár, de ha tényleg szereti egymást két ember, és megfelelően tudnak kommunikálni a problémáikról, akkor hihetetlen mélységeket és magasságokat élhetnek majd át együtt!

15327c8510d2b1acbedaf58d67c32663

A kommunikáció, a másik álláspontjának el- és befogadása elengedhetetlen egy hosszú távon jól működő kapcsolathoz. Nem elég, hogy kiolvasunk három Feldmár András könyvet, hogy analizálni tudjuk partnerünket, vagy eljárnunk havonta párterápiára, de legbelül is igazán akarni kell! El kell döntenünk, hogy elfogadjuk-e így a partnerünket, vagy nem ez az, amit mi most keresünk. A kommunikációt és a megoldást mindkét félnek egyformán akarnia kell! Fontos, hogy agresszió és félelem mentesen (érzelmi zsarolás) beszélgessünk az adott problémá(k)ról, hallgassuk meg a másik érveit is, mert nagyon sokszor esünk abba a hibába, hogy azt gondoljuk, hogy csak a mi álláspontunk az igaz és jó, aztán kiderül, hogy a másik fél is jól lát bizonyos dolgokat, csak másképp látja jól. Mi, nők szinte mindent emocionálisan közelítünk meg, a férfiak pedig inkább gyakorlatiasabbak. Hihetetlen nagy megkönnyebbülések és nevetések tudnak alakulni egy-egy ilyen problémát-átbeszélős beszélgetésből, mert a végére kiderül, hogy mindketten ugyanazt akartátok, csak máshogy. És ez a lényeg: MINDKETTEN akartátok.

1c319f969036c44609fc11d16c2d12ca

Képek forrása: Pinterest, GIPHY

 

Homofóbia Magyarországon és a nagyvilágban

Május 17-én tartják a homofóbia ellenes világnapot, és idén július 8-án kerül megrendezésre itthon a Budapest Pride. Ciki, nem ciki, beszélni kell az elfogadásról és az általánosítás mellőzéséről! Sokan esünk az utóbbi csapdájába, pedig egy kis nyitottsággal és elfogadással sokat tudnánk tenni a gyűlölködés ellen.

Homoszexualitás, mint betegség (?)

A homoszexualitás 1973-ban lekerült az amerikai pszichiáterek hivatalos betegséglistájáról, majd 1990. május 17-én mondta ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO), hogy a homoszexualitás nem betegség. (1948 és 1990 között betegségként tartották számon a homoszexualitást.) Azóta ezen a napon tartják a homofóbia ellenes világnapot. Az elmúlt évtizedekben jelentős eredményeket sikerült elérni világszerte a meleg egyenjogúság terén, de azért még ne dőljünk hátra nyugodtan a karosszékünkben.

040504c0ad26dd2f01ee5fc663c141be

„A homofóbia elítélendő, mert a szexuális orientációjuk miatt alacsonyít le embereket és fosztja meg őket jogaiktól.” – mondta Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke. A mai napig vannak olyan afrikai és arab országok, ahol a homoszexualitást börtönbe zárással vagy halállal büntetik. Az uniós országok többségében valamilyen formában már elismerik a meleg párok együttélését, de a szabályozás országonként eltérhet. “Az EU Alapjogi Chartája tiltja a szexuális orientáció miatti hátrányos megkülönböztetést, az EU elkötelezett a homofóbia elleni küzdelem iránt.” – emlékeztet minket Jerzy Buzek.

Egy 2011-es tanulmány (Takács Judit: Homofóbia Magyarországon) leírja, hogy a morális alapú megközelítés szerint a homoszexualitás a társadalmi és a vallási törvények elleni bűn, melynek megvalósítása egyéni választás kérdése, ezért erkölcsi szempontból büntetendő, de legalábbis elítélendő. A betegségmodell szerint a homoszexualitás olyan beteges állapot, melynek kialakulásáról az érintettek nem tehetnek, akik büntetés helyett ezért inkább orvosi segítségre szorulnak. A devianciamodell a társadalmi normáktól és szabályoktól eltérő viselkedésformaként láttatja a homoszexualitást, de e megközelítésmódra inkább jellemző egyfajta társadalmi távolságtartás, mint az erkölcsi alapú megbélyegzés. A magánügymodell jellemző módon nem firtatja a homoszexualitás okait; kiindulópontja, hogy az államnak és a társadalomnak nincs joga beleavatkozni a mások sérelme nélkül zajló cselekményekbe, ezért a homoszexuálisok is azt tehetnek a magánéletük részeként, amit akarnak – legalábbis addig, míg nem vonják magukra, például egyenlőbánásmód-igényeikkel és felvonulásaikkal, a közfigyelmet…

08f9655ddc924907cbc49fa5bfada3b3

Budapest Pride – az előbújás napja

A Budapest Pride egy feminista és anti-rasszista szemlélettel működő leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer (LMBTQ) szervezet. A szervezet tagjai olyan világot vizionálnak, ahol az embereket nem éri hátrányos megkülönböztetés, ha más a nemi identitásuk vagy szexuális orientációjuk. Ahol a sokszínűség érték, és senki nem lesz a zaklatások és erőszak célpontja.

Az első hazai meleg filmfesztiválnak 1993-ban a Toldi mozi adott helyet, majd négy évvel később, 1997-ben megrendezték a második ilyen jellegű filmfesztivált is a Hunnia moziban. Abban az évben közel 300 meleg és leszbikus vonult fel Budapest utcáin. Mára azonban már az elmúlt évekhez képest a Budapest Pride Felvonulás mérete megnégyszereződött – a tavalyi évben kb. 20.000 fő vett részt a felvonuláson.

buszkeseg_napi_felvonulas_1997_-_a_masok_cim-_es_hatlapjan

Nyitottság, elfogadás, egyenlő bánásmód

Biztos vagyok benne, hogy mindannyian beleestünk már az általánosítás és a szűklátókörűség csapdájába, legyen szó akár egy homoszexuális pár vagy egy mozgássérült ember látványáról. Alapvetően nem is ezzel van a probléma, hanem ezek szintjével. Nem gondolom, hogy attól homofób valaki, mert nem jár ki minden évben az ilyen jellegű felvonulásokra, vagy nem néz ezzel kapcsolatos (dokumentum)filmeket minden este. Vannak olyan emberek, akik érzékenyebbek ezekre a témákra, de ezt is el kell fogadnunk. Azt viszont semmiképp sem, hogy az azonos nemű párok a szexuális orientációjuk miatt kiközösítettek legyenek, és hogy ne kapják meg ugyanazokat a jogokat, mint bárki más.

96bdbd925b369555fbe2316e30986dba

Mindenkinek van egy ideálja, elképzelése párválasztás során, no meg a kémia is nagyban közrejátszik ugyebár: hiába mutogatnak nekem egy kigyúrt, izmos, olajtól csillogó felsőtestű férfit, ha egyszer engem ő nem hoz lázba. Vannak, akik a kékszemű emberekhez vonzódnak, és vannak, akik a zöldszeműekhez. Ez a nagyon leegyszerűsített verzió. Egy biztos azonban: az első és legfontosabb, hogy fogadd el és szeresd önmagad, mert ha ez sem megy, akkor hogyan is tudnál másokat elfogadni?

giphy

Soha senkinek nem tudod megszabni, hogy kit szeressen, mert ez nem így működik. A természet kegyes hozzánk, mert hihetetlenül változatos és ezáltal megunhatatlanul izgalmas is. Éljünk és élvezzük ki ezt, megbotránkoztatás és megbotránkozás nélkül! Mert Velük lesz teljes az élet.

Képek forrása: Pinterest, GIPHY, http://www.budapestpride.hu

 

Mennyi az ideális korkülönbség egy kapcsolatban?

Napjainkban senki sem lepődik meg akkor, ha egy huszonéves nőt egy ötven körüli férfival látunk, egyszerűen megkapják a sugar daddy és aranyásó jelzőket, és az élet pedig megy tovább. Fordított esetben a toyboy és milf felállásról beszélhetünk, ám ezek a kapcsolatok messze nem biztos, hogy csak ilyen anyagi természetű alapokon nyugszanak. Lehet működőképes a szerelem 15-20 év korkülönbséggel is?

Tiniként a 30 körüli korosztályt már bizony idősnek tekintjük, főleg a saját generációnkból próbálunk csemegézni, 1-3 év a legjellemzőbb különbség. Ennek talán az egyik oka, hogy a saját személyiségünk is nagyon kiforratlan, nehéz azzal megfogni egy érettebb férfit, az érdeklődési körünk kimerül a végtelen partykban és felszínes értékekben. A férfiak esetében ugye ez már más, 18 évesen ideális egy 14 éves barátnő, hiszen annak annyit sem kell nyújtani, mint a nagykorú társainak, bármit is csinál a kedves hím, az biztos le fogja nyűgözni és isteníti minden tettét.  Ha ehhez jön egy szép autó is, akkor a tinédzser fiúk már sínen vannak, más igényük nincs is. Viszont pár év és elérkezünk az egyetemhez, amikor is…

A lányok hamarabb érnek mint a fiúk, és emiatt az idősebb korosztály érdekli őket

Nem azért, mert egzisztenciálisan stabilak. A gold digger kategóriát ebből kihagynám, hiszen csak az ostoba nők kényszerülnek a férfi pénzére, mert önállóan teljesen életképtelenek, van egy ilyen réteg is vitathatatlanul, de ők más tészta. Az egyetemi évek alatt köttetett szerelmek a tanulmányok befejeztével megpecsételődnek, egyre több házasság és kisbaba lesz a környezetünkben, úgyhogy természetes, hogy mi is elgondolkozunk rajta, hogy hogyan tovább. A férfiak ebben a 23-25 éves korban még menekülnek általában a párkapcsolat gondolatától is, nemhogy a családalapításról lehessen velük beszélni. Egészen más az értékrend és a fontossági sorrend, a haverok állnak mindenek felett, még poén behányni a bulik után és gusztustalan fotókat csinálni egymásról. Míg a lányok ilyenkor már szórakozóhelyeken is (jobb esetben persze) ügyelnek rá, hogy mennyit isznak, igyekeznek egyensúlyban tartani a barátnős-családi-pasis programokat és bizony igénylik a figyelmet és a törődést. Ez az, ami pont kapóra jön a harmincas éveik elején járó férfiaknak, már megunták a kirakat lányokat, házasodni még nem akarnak, de belekóstolnának egy komolyabb kapcsolatba is. Szeretnek programokat szervezni, amik túlmutatnak az össznépi berúgáson vagy vásárláson, és egy 8-10 évvel fiatalabb nőtől így sem kapnak annyi nyomást, mint a kortársaiktól. Arról nem is beszélve, hogy karriert tekintve egyértelműen feljebb vannak, ami ugye egy idősebb nőnél nem feltétlenül garantált.

Viszont ha már megvan az idősebb férfi, a korkülönbség egy idő után egyre nagyobbnak tűnik…

Két opció van, vagy a fiatalabb fél még aktív és nagyon nehezen tűri ezt a megkötöttséget, vagy pedig szépen hozzáöregszik a másikhoz, külsőleg-belsőleg – mindenhogyan. Ami az egyiknek még érdekes, azon másik már túl is van, a felfedezés izgalma sokszor szembe kerül a pihenés utáni vággyal, arról nem is beszélve, hogy a férfiak rettenetesen rá tudnak feszülni, hogy kellően fiatalosnak tűnjenek. Kínos hajfestések, színes rövid sortok, a kocsiból bömbölő diszkó zene, nekik még új, de egyébként abszolút lecsengő szleng használata… Mindezzel pedig csak egyre inkább elmélyülhet a korkülönbség, mert nem ebbe az emberbe szeretett bele a partner, hanem egy érett férfiba. Áthidalni az efféle mélypontokat csak kompromisszumokkal, rengeteg türelemmel és bizalommal lehet, az első perctől tudatában kell lenni, hogy ez a korkülönbség idővel néha akadályokat is gördíthet elénk. A szerelem nem addig kell, hogy tartson, amíg a másik fitt és friss, hanem amikor nyúzott, problémái vannak, esetleg beteg, akkor is oda kell tennie magát mindkét félnek, hiszen ezt vállalták kimondva/kimondatlanul: együtt jóban-rosszban.

hehehe

Mi történik, ha fordított a felállás?

Emmanuel Macron francia elnök magánéletével abszolút aktuális témává vált napjainkban ismét, hogy a társadalom vajon miért elítélőbb egy jóval idősebb nő és fiatal férfi szerelmével kapcsolatban? Brigitte Macron 64 évesen miért ne tehetné boldoggá a nála 25 évvel fiatalabb férjét? Hajlamosak vagyunk ilyenkor azt hinni, hogy az ehhez hasonló kapcsolatban élő férfiak mind gyengék és egy erős nőre van szükségük a boldoguláshoz, esetleg anyakomplexusuk van, pedig egyszerűen megeshet az is, hogy a saját korosztályuk nem tudja kielégíteni az igényeiket, nem találták meg amit kerestek (főként intellektuálisan), viszont egy érettebb nő mellett teljesebbnek érzik magukat. Valószínűleg inkább a nők számára nehéz feldolgozni, hogy sok esetben ezek a szerelmek nem gyümölcsözhetnek, a közös gyermekvállalásnak egyszerűen biológiai akadályai vannak.

a05714dfbb6c7112d0dda878d85ed4af

Most jöhetnének a cikk végére a szép idézetek az örök szerelemről, a mindent legyőző érzésekről, ám én nem szeretnék senkit sem becsapni. A nagy korkülönbség rizikó, kockázattal jár, mint minden az életben, s minél később éljük meg vagy változtatunk rajta, annál nehezebb lesz kiheverni, ha mégsem sikerül. Viszont a biztonság, az egyenlő viszonyok és egy jól működő párkapcsolat megéri a fáradozást, azt a rengeteg kérdőjelet, amelyeket az évek során szépen lassan elhagyunk, a sok aggódást, hogy mi lesz később,  mert legyen szó 5, 10 vagy 20 év korkülönbségről, mindig ott az esélye, hogy Ő lesz az, akiért mindezt megéri. Meg kell feledkezni arról, hogy ki mit gondol, tudni kell elengedni mások elvárásait, s a jó kommunikáció, a közös tervek már stabil alapjait képezhetik majd egy komoly kapcsolatnak, legyünk akárhány évesek.

A képek forrása: Pinterest

Ezeket ne mondd annak, aki tartós kapcsolatban van!

Néhány mondat, megjegyzés alaposan ki tud akasztani, ha a magánéletemet célozza meg. Szerintem nem vagyok ezzel egyedül. Azt hiszem, hogy a legtöbb embert nemes szándék vezérli, de van amit jobb nem kimondani.

“Úgysem lesztek együtt örökké!”

Téged meg ott hagyhat a férjed/feleséged, elválhattok, megcsalhat stb. Ah, igen, olyan jó érzés elmondani ezt neked, hiszen lehet, hogy eddig nem is gondoltál rá. De azért figyelmeztetlek, hogy bármi megtörténhet, véletlenül sem lehet másképpen. Jobban is vagyok már, hogy ezt elmondtam neked, hiszen neked eddig eszedbe sem jutott, hogy benne ez van a pakliban!
És ha mégis vége lesz, akkor mi van? Jó érzés számodra, hogy előre megmondtad? A fenti idézőjelbe tett mondat akármelyik kapcsolatra igaz lehet, tehát maximum a célszemély felidegesítését éred el vele.

“Szerintem neked inkább egy ilyen/olyan emberre lenne szükséged!”

Szeretném felnyitni a szemed, hátha eddig nem vetted észre a párod valamelyik hibáját, netalántán még szeretted is azt benne! De tudd, hogy nem jó, nem fogadhatod el, és meg se próbáld jól érezni magad, vagy elfogadni! Ismerlek téged, tehát pontosan át is érzem azt amit te, és tudom mire van szükséged. Ha nem egyezik valamiben a véleményetek, nézeteltérésetek támadt, akkor biztos lehetsz benne, hogy nem a megfelelő ember van melletted. Mindig hallgass másokra, hiszen ők tudják a legjobban, hogy mi a jó neked! Tudnod kell, hogy minden kapcsolat olyan belül, mint amilyennek kívülről látszik!!!

“Összevesztetek?”

Persze! Nálam még soha nem fordult elő, hogy rossz kedvem volt és egyszerűen nem akartam beszélgetni. Az pedig végképp nem, hogy külön töltsünk egy hétvégét, mert mondjuk mindkettőnknek dolga van egy másik városban. NEMNEMNEM!!! Az hogy én a kanapén olvasgatok, Ő pedig a ház másik felében teszi a dolgát nem azt jelenti, hogy összezörrentünk. Ha pedig mégis, akkor jobb diszkréten úgy tenni, mintha nem vetted volna észre.

“És miért nem költöztök már össze?”

Fogalmam sincs. Talán azért, mert mindketten egyetemre járunk és reggeltől estig az előadóban ülünk (így nem tudunk dolgozni), esetleg azért, mert a kollégium/bejárás olcsóbb. Vagy talán azért, mert ez a 21. század és már nem elvárás egyből megházasodni és összeköltözni, így inkább még a legjobb barátnőmmel/barátommal osztom meg a fedélt a fejem fölött. Egyébként meg: ha közösen tervezzük a jövőnket nem totál mindegy, hogy most, vagy egy-két év múlva bútorozunk össze? Elvileg lesz még rá időnk…

“Bulizni mész? Nélküle?!”

Igen, ráadásul beszélgetünk is másokkal, sőt, vannak ellenkező nemű barátaink is. Elhiszem, hogy az idősebb generációnak ez furcsa, viszont el kell fogadni, hogy a mai világban ez normális. Előfordul, hogy egyikünknek nincs kedve kimozdulni, de attól még a másik jól érezheti magát a barátaival. Nélkülünk is. Hiszen bízunk benne. Ha te máshogy gondolod, akkor ez van, de a mi hűségünket ne kérdőjelezd meg emiatt!

96f7817710cd3a75502538de436eb000

A képek forrása: Pinterest, Google

Kedves férfiak, tudjátok miért nem találtok egy normális nőt?

…elsősorban azért, mert a normális nők FÉRFIT keresnek. Társat, támaszt, szeretőt, barátot egy személyben, nem csak egy feszes feneket, akivel eldicsekedhetnek másoknak.

A férfiak többsége kortól függetlenül nem bír felülemelkedni a külsőségeken, méghozzá annyira nem, hogy olyan dolgokat várnak el a partnereiktől, amikben ők maguk sem jeleskednek. Amíg nincs Adonisz testetek, legalább 140-es IQ-tok, addig ne várjátok el ugyanezt tőlünk sem! Egy nő nem kiegészítő. Amíg a húszas éveiteket azzal múlattátok, hogy sportot űztetek abból, hogy ki tud több csajt ágyba vinni, szépen lassan kiégtetek. Híretek lett. 30 éves korotokra már olyan lányok bugyijába is szívesen besírnátok magatokat, akiket a menő korszakotokban semminek, vagy éppen ribancnak tartottatok; ma már senki nincs, aki vevő lenne a szövegetekre és az öntömjénezésetekre.

Mindezt próbáljátok kompenzálni az anyagiakkal; szépséget és szórakozást vehettek, de megbecsülést nem. Miután ezt felismertétek jön a siránkozás, hogy minden nő hülye, buta és anyagias. Persze a karrieretekkel sem fogtok a hideg estéken összebújni, s végső kétségbeesésetekben egy teljesen normális, kedves gesztust vagy poént is félreértelmeztek és azt gondoljátok, hogy véletlenül pont meg akarunk titeket hódítani. Mert 2017-re már az a normális, ha mi nők teperünk értetek és hódítunk meg benneteket, fordítva nem igazán működik a dolog, mert egy hétnél tovább nem akartok erre energiát pazarolni.

Többek között azért sem könnyű értelmes, felnőtt nőt találnotok, mert ki sem fogytok önmagatokból. 30-40 évesen még a bicepszetek mérete miatt aggódtok, szelfiztek, mintha nem lenne holnap, mindemellett halálra cikizitek a háta mögött azt a barátotokat, aki már előrébb tart a családalapításban és úton-útfélen azt hangoztatjátok, hogy minek nektek nő, amikor a lényeget bármelyik szórakozóhely férfi mosdójában megkapjátok. Amikor viszont otthon ültök egy szürke vasárnap délutánon, jó lenne valakivel összebújni. Esténként sem lenne rossz, ha valaki hazavárna titeket,  reggel rátok adná a vasalt inget és tudnátok néha értelmes, komoly dolgokról is beszélni egy nővel…

Azért sem találtátok meg még gyermekeitek anyját, mert a jó alapanyag nem a bárokban támasztja délutántól spiccesen a pultot, nem gimnazista vagy elsőéves egyetemista még, sőt, nem is valószínű, hogy legalább 10 évvel fiatalabbnak kellene lennie nálatok. Kegyetlenül kihasználjátok, hogy amíg az idő nektek a javatokra válik többnyire), nekünk nőknek nem. Megrémültök az első nevető ráncoktól, a 27%-os testzsírszázaléktól és a határozott stílustól, s egyből megalkudtok inkább egy kevésbé jó partival, csak ne kelljen belátnotok, hogy vége az aranyifjú korszaknak.

Ha igazi nőt szeretnétek az oldalatokon, akkor el kell fogadnotok, hogy lesznek elvárások, amiknek meg kell felelnetek. Számon is lesztek kérve, ha kimaradtok éjjel, nem reagáltok a telefonhívásra vagy napközben csak úgy felszívódtok. Már nem csinálhattok kedvetekre azt, amit akartok, a barátok a dobogó aljára csúsznak a fontossági sorrendben, mert első helyen a párkapcsolatotok, a másodikon pedig a családotok fog állni. Egy igazi nőnek nem kell méregdrága ajándékokat vennetek, csak pár dolgot adjatok: figyelmet, törődést, tiszteletet és hűséget.giphy (2)

Egy jól működő párkapcsolat nem egyenlő azzal, hogy elszigetelődtök mindentől, ami jó! Rettegtek bármilyen elköteleződéstől, pedig igazából minden marad a régiben – csak a játékszabályok változnak.

A párkapcsolat, amely megtör és felemészt

Elengedni sosem könnyű. Végtelenül hosszú listát lehetne írni róla, hogy a férfiak mi mindent meg nem engednek maguknak a nőkkel szemben, de a másik oldal épp olyan hibás ebben a dologban, mint az erősebbik nem. Miért tehetünk mi is arról, hogy a kapcsolatunk boldogság helyett inkább csak keserűséget ad?

Kihasználni csak azt lehet, aki hagyja magát, ez egy nagy és örök igazság. A változástól, egyedülléttől és mások kritikájától való félelem sokakat megbénít és inkább választják a (szerintük) kisebbik rosszat, csak ne kelljen újrakezdeni, ismét végigharcolni egy párkapcsolat stációit. Egyrészt mindenki, aki volt szingli tudja, hogy manapság nem könnyű ismerkedni, pláne ha nem egyetlen éjszakára keresünk boldogságot, hanem egy társra vágyunk. Az eltorzult női és férfi szerepek, mindenki részéről a hatalmas szabadságvágy és a nagy önmegvalósítások sem könnyítik meg a helyzetet, az irreális elvárásokról nem is beszélve. Általános tévhit, hogy a nők napjainkban csak és kizárólag a tehetős férfiakat szeretik, akik között egy kis korkülönbség van ott már csak sugar daddy + kitartott szerető képletet említhetünk, az abszolút nem merül fel, hogy egy huszonéves pasi manapság sok esetben semmilyen támaszt nem tud nyújtani egy nőnek, főleg lelkit meg szellemit nem. 25 éves kor körül a nők hirtelen rengeteget változnak, komolyodnak és vágynak egy tartalmas kapcsolatra, amelyre aztán később egy családot alapozhatnak. Ezzel szemben a férfiak élnek mint hal a vízben: fiús esték, bulik, könnyen kapható csajok töltik ki a mindennapjaikat, a legkevésbé sem élvez prioritást egy párkapcsolat, inkább  csak nyűgnek élik meg.i

A saját akaratunkat erőltetjük a másikra

Hiába látjuk előre, hogy a másik fél ötlete totális katasztrófa, ha nem hagyjuk megélni a saját kudarcait, akkor soha nem is tanulhat a hibáiból. Nevezhetjük az okot aggódásnak, dominanciának vagy aminek akarjuk, de ahogy elkezdjük lekorlátozni bizonyos dolgokban, annál jobban akar majd szabadulni és válik a tiltott gyümölcs egyre izgatóbbá. A gondoskodásnak is van egy egészséges határa, bármennyire is csak a jóindulat irányít vagy a féltés, ezzel nyomasztóvá változatod a puszta jelenléteddel is a légkört, hiszen egy férfinek valahol derogál az állandó babusgatás – ha felnőtt ember, kezeld is úgy! Fullasztó az efféle törődés, nőként ezt persze úgy fordítjuk le magunkban, hogy a másiknak ezzel is jelezzük, hogy mennyire fontos, csak épp a férfiak olvasatában ez nem igazán jön át.

Mindig ugyanaz a forgatókönyv

Hatalmas vita, szívfacsaró dráma, hatalmas könnyek és látványos kibékülés. Ugyanaz a forgatókönyv minden alkalommal, ugyanazok a hazugságok, ugyanazok a sértések és egyre nagyobb fájdalom, mégis minden áldott alkalommal belemegyünk a játszmába. Mosolyogva bólogatunk a hazugságokra, holott már régen tudjuk az igazságot, csak ne kelljen szembesülni vele és elismerni a kudarcunkat. Mert egy szakítás vagy egy zátonyra futott kapcsolat bizony mindkét fél kudarca, ha nem is egyforma mértékben, de mindketten hozzájárulnak. A másik totális hülyének nézése csak a kezdet szokott lenni, vannak olyan típusú férfiak, akik szinte már élvezik, ha bánthatják maguk mellett a nőt. Megalázhatják, kedvükre rángathatják, az majd úgyis megbocsájt egy könnyes tekintettől, s mindezt azért nyeljük le és tűrjük el, mert gyávák vagyunk. Gyávák vagyunk otthagyni az ellaposodott kapcsolatot, mert mi lesz, ha a következő még rosszabb lesz, inkább szemet hunyunk a megcsalások felett is, csak ne legyen vége. De nemcsak mi, hanem a környezetünk, a családunk is szenved, nem merik elmondani a véleményüket, mert nem tudják mikor ér véget ez a rapszodikus viszony, fájdalmas számukra is végig asszisztálni, ahogy felemészt minket a bánat.

Az örök megfelelési kényszer

Bármilyen távolra lökhetnek, bumeráng módjára újult erővel térünk vissza akkor is, ha már semmi értelme nincs a kapcsolatnak. Miért? Csupán a hiúság miatt. Meghíztam? Rendben, lefogyok, aztán akkor bánts! Az én munkám soha nem lehet olyan fontos és értékes, mint a tiéd? Addig dolgozom, amíg nagyon  gyorsan feljebb nem léphetek  ranglétrán, az mellékes, hogy a legjobb éveim mennek el mellettem és az egészségem rámegy. Nem vagyok elég szép? Póthaj, műszempilla, hajfestés, esetleg kisebb plasztikai beavatkozások – tessék, itt van amit akartál. Nem elég jó a szex? Minden este pornószínésznőket megszégyenítő műsort kapsz. Jobb lett? Minőségibbé vált a kapcsolatotok? Megérte kifordulnod magadból a semmiért?

Hogy kinek mi az a pont, amikor képes elszakadni, embere válogatja. Van, akinek egy harmadik ember kell ahhoz, hogy átsegítse ezen az időszakon, másoknak a tettlegesség az a határ, aminél tovább nem tudnak és nem is akarnak menni. Ha már elharapódzott  helyzet, olyan mélységeket járhatunk meg, amelyek örökre nyomot hagynak a személyiségünkön és az emberekhez, férfiakhoz fűződő viszonyunkon. Érdemes átgondolni, hogy egyetlen rossz vagy igazából kimondatlan döntéssel mennyi időt veszünk el az életünkből! Ahelyett, hogy ezek a hónapok, évek a túléléssel telnének, tölthetnénk valami olyannal, ami ha felhőtlenül boldoggá nem is tesz, de legalább előrébb visz.p

5 szerelemgyilkos szokás – és a megoldásuk

Hazugság, bizalomhiány, megcsalás, pénzügyek – azt gondolnád, ezek a legfőbb okai egy csúnya szakításnak. Ami részben igaz is, ám apró, mindennapi szokásokkal ugyanannyit árthatsz a kapcsolatodnak, mint a hűtlenséggel – sőt! Íme a leggyakoribb szerelemgyilkosok, és hogy mit tehetsz ellenük.

1. Elfeledkeztek az én-időről

Sok pár szerint a kapcsolatuk azért olyan erős és időtálló, mert megadják egymásnak a szükséges teret és időt. Az egyedül töltött pillanatok adnak lehetőséget arra, hogy gondolataink támadjanak, új hobbikat próbáljunk ki, és eszünkbe jussanak új témák – amiket később megbeszélhetünk a partnerünkkel. Nem kell átesni a ló túloldalára, nem jó a túl sok tér és a hosszú ideig tartó elkülönülés, de azok a párok akiknek vannak saját hobbijaik, érdeklődési körük és barátaik általánosan boldogabbak, mint azok akik minden tekintetben függenek egymástól. Lehet, hogy rád is rád férne egy kis minőségi én-idő?

1

A megoldás: Beszélgess el a pároddal az én-idő hasznosságáról, de hangsúlyozd, hogy ettől függetlenül nem akarsz lemondani a közösen töltött pillanatokról sem. Ne titkolózz, oszd meg a szerelmeddel az érdekes vagy izgalmas dolgokat, amiket egyedül éltél át.

2. Feltételezitek, hogy már kiismertétek a másikat

Azok a párok, akik már régóta együtt vannak, hajlamosak azt gondolni, hogy mindent tudnak egymásról. Elmúlik a kezdeti, első néhány randi időszaka, és már nem kérdeznek egymástól, nem akarnak új dolgokat megtudni a másikról. A kíváncsiság elvesztése, a “csöndben étkezés szindróma” (amikor vacsora közben nincs már miről beszélgetnetek) azonban halálos lehet a kapcsolatra nézve.

A megoldás: Beszélgessetek egymással minden nap legalább tíz percet bármiről – kivéve a munkát, gyerekeket, háztartást vagy a párkapcsolatotokat! Kérdezzetek, mintha még csak most kezdenétek randizni – ha nem jutnak eszedbe gondolatébresztő kérdések, ajánlom a Thought Questions oldalt!

3. A szőnyeg alá söpritek az apró problémákat

A kis, mindennapos, ám idegőrlő ellentéteket hajlamosak vagyunk a szőnyeg alá söpörni. Ezek azonban felhalmozódnak, hogy egyszer csak egy vulkán erejével törjenek elő belőlünk. Az ilyen apróságok nagy problémákká tudnak válni egy kapcsolatban, ezért érdemes akkor foglalkozni velük, amikor először megjelennek.

2

A megoldás: Egy kapcsolat munkát igényel. Dolgozzatok komolyan az aprócseprő ügyeken is – így megakadályozhatjátok, hogy azok összeadódjanak, és hosszútávon tönkretegyék a boldogságotokat. A problémákat azonban mindig a megfelelő időben hozd fel, nyugodtan, konstruktív attitűddel beszéljetek róluk. Kerüld a “mindig” és a “soha” szavakat!

4. Különleges alkalmakra tartogatjátok a szerelmetek ünneplését

Sokan a születésnapokra, évfordulókra, Valentin-napra és egyéb nagy ünnepekre hagyják a szerelmük kifejezését. Ez azonban nem vezet jóra: egy tanulmány szerint kétszer nagyobb a válás esélye annál a házasságnál, amelyben a felek nem hajlamosak rendszeres érzelmi megerősítésre.

A megoldás: Nem a szeretlek szót kell kötőszóként használni ahhoz, hogy sikeres legyen a kapcsolatotok. Viszont fontos, hogy a partnered tudtára add, milyen sokat jelent neked. Teheted ezt egy búcsúcsókkal munkába menet előtt, vagy egy figyelmes bókkal – néha több sem kell, hogy nagyra értékelve és szeretve érezze magát az ember!

5. A negatívumokra koncentráltok

Sokan ha el is jutnak addig, hogy a kapcsolatukról és annak alakulásáról beszélgessenek, hajlamosak a negatívumokra koncentrálni, és a negatív aspektusokat kihangsúlyozni. Nem meglepő, hogy azok, akik a pozitív változásokat is megvitatják, sokkal boldogabbak – és jobbak is abban, hogy megoldják az esetleges problémákat.

1

A megoldás: Írj egy listát a top 5 dologról, ami jól megy a kapcsolatodban, majd fókuszálj arra, hogy ezeket a pozitívumokat fejleszd. Ha arra figyeltek, miben vagytok jók, az motivál benneteket, hogy továbblépjetek a kapcsolatotokban, és fejlesszétek azt – ahelyett, hogy leragadtok a problémákon.

Fontos felismerni, hogy egy egészséges, boldog párkapcsolatot is tönkretehetnek ezek a mindennapos rossz szokások. Reméljük, ti nem estek egyik szerelemgyilkos áldozatául sem – ha viszont mégis, itt az idő változtatni!

Képek forrása: Google

Az élet anyuci pici fiával

Vannak olyan típusú férfiak, akiktől már eleve próbálunk óvakodni, ám sok esetben nem is az alanyokkal, hanem a szülőkhöz fűződő kapcsolatukkal van a probléma. Egyik fél sem akar változtatni ezen persze, az ember lánya meg áll és örök kívülállóként nézi az eseményeket, miközben már az agyvérzés kerülgeti.

Lássuk néhány tipikus esetet, amik minden anya/apakomplexusos társsal élő nőnek ismerős lehet! ee4b51d9eec8b69b6cfeed6610f6065d

Nem akar otthonról elköltözni

“Anyuéknak is jobb, ha otthon vagyok”, “minek fizetnék albérletet, amikor itt ez a hatalmas ház” és még napestig sorolhatnánk a kifogásokat. Természetesen ha nem akarsz odaköltözni, akkor csak és kizárólag te vagy a hibás, hiszen az ő szülei milyen rendesek, hogy szeretnének veletek lakni. Anyagilag persze ez abszolút kedvező helyzet, DE… 1. önállóság nulla, hiszen minden pillanatban máshoz, más szokásaihoz és megszokott életéhez kell idomulnotok, nem a sajátotokat alakítjátok. 2. Ez nem a saját közös kuckótok, amit a ti ízlésetek alapján alakítottatok ki magatoknak, hanem valaki más otthona, amibe ti asszimilálódtok kényszerből. 3. Nem egészséges. Egy idő után tetszik vagy sem, az az élet rendje, hogy elköltözünk otthonról és minden téren függetlenedünk a szülőktől. Akiben erre a minimális igény sincs meg, ott komoly gondok vannak fejben.

Többször hívja az anyját, mint téged

“Megkérdezem mit csinálnak anyuék”. Rendben, de ne óránként. Mondani sem kell, ez természetesen visszafelé is működik, bárhova mentek, legalább 3-4 alkalommal csörögni fog a telefon. De komolyan, hallottak ők már a privát szféráról? Vajon mit csinálhatnak egy álmos vasárnap délutánon vagy hétfő estén, mi olyan rettenetesen fontos történhet, ami nem várhat addig, amíg a szokásos reggeli hívást megejtik? Non stop ellenőrzés, nehogy véletlenül jól érezze magát a kicsi fiúk esetleg rajtuk kívül mással is.35adff2d9fd0a09c2e00c9aad7023227

Ő még mindig PistiKE, JancsiKA vagy JenőKE a családban

Már rengeteget elárul, ha a távoli rokonok is csak kicsinyítő képzővel említik a családban és a szülők, ha már egy hete nem látták a csodálatos csemetéjüket, már-már belebetegednek a hiányába. A legtávolabbi nagynéni is tudja, hogy Jenőke csecsemőnek is fantasztikus volt, hiszen sosem sírt, illetve olyan jól sikerült kigyerek, hogy modellnek is állhatott volna, minden sportban kiemelkedik és hihetetlen teljesítményt nyújtott az egyetemen. Ilyenkor pedig elgondolkozunk, hogy vajon mit csinálhattunk rosszul, ha a napi viberezés közben durva helyesírási hibákat ejt (hol a lángelme?), munka után a kanapén fekve gépezik vagy tévézik rendszeresen (edzőtermet a nyaralás előtt két hónappal ha lát, dehát ilyen adoniszi testnek ennyi is elég nyilván, hogy formába kerüljön, mert a sport csak ilyenkor játszik), arról ne is beszélve, hogy otthon előadja a nagy karrierista businessman-t, holott te látod, hogy csupán a kötelezőt hozza a munkájában (ennyit a feltörekvő tehetségről). A kedves mama csodákra képes, hogy ebből a fantasztikus gyerekből anno ennyi mindent ki tudott hozni…

Csak az a jó, amit anya/apa mondott

Vagy csinál, vagy visel. Ha vásároltok nem a minőség, az ár vagy esetleg a te véleményed számít, inkább felhívja valamelyik szülőt, hogy melyik felsőt vegye meg, mert az a mérvadó. Kikéri a véleményüket, hogy szerintük elmenjen-e valahova bulizni, illetve a nyaralás hol lenne a legideálisabb. Az tökre mindegy, hogy mi a költségkeret, ki mikor tud menni szabadságra, ha apa azt mondja ekkor mész ide, akkor ez van. Emberünk a legapróbb kérdésekben sem képes meghozni önállóan egy döntést, de igazából ez neki fel sem tűnik, mert világ életében eldöntöttek mindent helyette.

Képtelen egyedül életben maradni

A lakhatás adott. A munkahely adott. Neki az önállóság netovábbja már, ha a zokniját magának veszi – az, hogy rezsi meg váratlan kiadások teljesen ismeretlen fogalmak a számára. Főzés helyett állandóan máshol eszik vagy kaját rendel, de persze amikor gondoskodnál róla, SOHA nem tudsz olyan jót főzni, mint anyuci… fd0f7709279dd848ab64fa3158f529be

Nem áll ki melletted a szüleivel szemben

Erre mondják, hogy ideje lenne már tököt növesztenie. Teljesen mindegy, hogy valós vagy kreált sérelmek miatt kerülsz kereszttűzbe, jogosan várhatnád el, hogy kiálljon melletted az, aki elvileg veled akarja leélni az életét, de legalábbis próbálja elsimítani az adódó konfliktusokat. Persze muszáj bólogató kiskutyának lenni ilyen mértékű függésnél, hiszen egy rossz mondat és elapad a pénzcsap, vagy hetekig kell canossát járni a kedves mamánál csupán azért, mert rajta kívül létezik más nő is az életében. Inkább téged hagy cserben, majd megbékélsz, de a látszólagos családi idill maradjon fent.

Mindenki egyedi eset, de vannak olyan mértékű bántások és megalázások egy ilyen kapcsolatban, amiket nem kell és nem is szabad elviselni. Mikor a szülők a ti közös jövőtökre is rátelepednek és irányításuk alá akarnak vonni téged is, akkor minél hamarabb lépj, hiszen hamar bekerülsz ebbe az ördögi körbe, amiből aztán sosem jöhetsz ki jól. Mindenesetre ha egy ilyen kaliberű férfit választasz magad mellé, mindig te leszel akinek keménynek kell lennie, mindig neked kell többet dolgozni ezért a kapcsolatért (is) és nem ő lesz az, aki a nehézségekben a támaszod lesz, ezt jobb előre tisztáznod magadban.

A képek forrása: Pinterest

Hódítsd meg újra!

Nem hiszek az újra felmelegített párkapcsolatokban. Ami egyszer elromlott, az a végső szétválás után miért javulna meg? Ám egy hosszútávú kapcsolat sikere nagyban múlik azon, hogy tudsz-e évek múltán is újat mutatni a kedvesednek, hiszen pár apró gesztus után újra fellobbanhat a szerelem.

A monoton hétköznapok, munkahelyi és családi problémák sokszor annyira elfárasztják az embert, hogy egyszerűen elfelejtjük, hogy van egy kapcsolatunk is. Ideig-óráig jó indok, hogy lefoglalnak más gondok, de érdemes időben észrevenni, hogy mikor süppedünk teljesen bele az érdektelenség mocsarába. Innentől ugye nem kell magyarázni, hogy egyenes az út a társas magányig, hiszen hiába töri magát az egyik fél, ha nincs befogadó… Ám legtöbbször csupán csak a megszokásról van szó: teljesen természetesnek vesszük, hogy van a másik és a kezdeti nagy hév már csak a nosztalgikus pillanatokban tör elő – akkor is csupán az emlékeinkben.

Meglepetések

Mindenféle kis apróság kibillentheti az embert a megszokott rutinból! Nem kell nagy bevásárlást tartani és mindenféle felesleges kütyüt beszerezni, csupán egy kis figyelmességgel már elérhetjük, hogy újra meglássák bennünk A nőt. A férfi szívéhez tudjuk min keresztül vezet az út: várd haza a kedvenc ételével vagy szervírozd ágyba a reggelit! Valószínűleg az első reakció az lesz, hogy “Nincs ma szülinapom!” , de miért ne lehetne akármikor is kedveskedni, ha ahhoz van kedvünk? Az sincs sehol sem megírva, hogy csak minket kényeztethetnek. De alkalomadtán elszakadhatunk a konvencióktól és a szokásos ajándékok helyett ajándékozzunk élményeket! Persze csak olyat, amit közösen élhetünk át, azért a jófejségnek is van határa… Nincs is romantikusabb mint egy hétvégére betervezett városlátogatás vagy egy közös tandemugrás!

Újíts!

Ne pasit, csak hajat, sminket, fehérneműt. Egy fekete csipkés szett soha nem jön rosszul, főleg ha van hozzá egy szexi harisnyád is… Túlságosan leköti a párodat a telefonja? Küldj neki egy retro “myvip-korszakos tükrös szelfit”, ahol jól látszik miért is rohantál be olyan szélsebesen a hálótokba. Ha ezek után nem dob el mindent ami a kezében volt és teper le úgy, mint az első alkalomkor, akkor inkább az elváláson kell törnöd a fejed.

Party kettesben? Persze!

Tessék hátrahagyni minden bánatot és bajt, elővenni egy üveg pezsgőt/bort és beszélgessetek! Az első körben egész biztosan a munkahelyi problémák jönnek elő, de ha ezt kibírtad anélkül, hogy elaludj, akkor kezdj el incselkedni! Jöhetnek az “Emlékszel amikor…” sztorik, majd a régi slágereiteket is megkereshetitek – kezdődhet a laza táncikálás, vagy inkább jöjjön egy szexi lapdance? A keményebb vonal képviselői ezen a ponton inkább vegyenek elő egy üveg töményet, és jöhetnek a felnőtt társasjátékok! Ha nincs ilyenetek sincs semmi gond, kinél ne lenne egy kis flakon, ami milyen jól is jön ha netalántán üvegezésre kerül a sor… Nem csak anno az osztálykirándulásokon volt ez buli. Azért az elején érdemes lefektetni a szabályokat, hogy meddig lehet elmenni, hiszen illuminált állapotban sokkal könnyebben rábólintunk arra, ami normál esetben eszünkbe se jutna. 

Ha az újrakezdésben nem is, abban mindenképp hiszek, hogy egy kapcsolaton dolgozni kell. Ahhoz, hogy minőségi párkapcsolatról beszélhessünk, fontos, hogy ne legyenek gátlások a felek között és meg tudják beszélni mindazt, ami a lelküket nyomja. Ha éppen ellaposodik a viszony, akkor semmiképp sem megoldás, hogy felállunk és elbúcsúzunk, mert a másik uncsi, majd pedig szépen visszasomfordálnánk, amikor rájövünk mennyi retardált és érzelmileg (is) nulla pasi él a Földön – s tulajdonképpen nekünk annyira nem is volt ez rossz. Ha egy pici szeretet és tisztelet is van bennünk a másik iránt, tegyük meg ezeket a lépéseket felé! Ha nem is olyan idilli értelemben mint a mesében, de ha ilyen kis áldozatok árán elérhetjük, hogy boldogan éljünk amíg meg nem halunk, miért ne élnénk a lehetőséggel?

Forrás: Pavelcze Kata / Fashionfave

Lányok, a sorsunkat mi alakítjuk!

Tisztán emlékszem az óvodás koromra. Vállig érő hajú, örökké eleven kislány voltam, aki megállíthatatlanul futott élete szerelme után. Biztos voltam benne, hogy ő lesz a férjem. Reggelente megkaptam a szép, tiszta ruhámat, arcot mostam és mentem a pajtások közé.

Elképzeltem az életemet: biztos voltam benne, hogy az én nagy szerelmem lesz a férjem, mert ő is annyira menő, mint Apu. Én pedig olyan leszek, mint Anyu, lesznek majd gyerekeink is. Minden nap papás-mamást játszottunk, egészen a második évig. Ugyanis, akkor a sors fintora úgy hozta, hogy egy gyönyörű kreol bőrű, barna szemű és hajú kislány csatlakozott a csoporthoz. Attól kezdve a papás-mamás játékunkban én a kutya szerepét töltöttem be. Hogy mi következett ezután? Örök versengés. Minden nap a másikunk volt a Királyfim szerelme.

Mintha az lenne a génjeinkbe kódolva, hogy férfiak nélkül nem vagyunk teljes emberek. Alig láttunk még valamit a világból, de azzal már tisztában voltunk, hogy nekünk férjet KELL találnunk, meg KELL házasodnunk és gyereket KELL szülnünk. A papás-mamás játéban az asszony szerepe általában a főzés és a gyerekekről való gondoskodás, míg a férj otthon ül és várja a vacsorát. Már ennyire apró gyermekek egy torz világot játszanak el.

Valamikor az általános iskola vége felé, a kamaszkorom kezdetén elbizonytalanodtam. Ahogy nagyobb lettem és a nagy világ egyre szélesebbre tárta előttem kapuit, rá kellett jönnöm, hogy bizony, ahány ember, annyiféle élettörténet. Már elindultam a zebrán, mikor jött az úthenger és a rajta utazó társadalmi nyomás, ami igyekezett engem belenyomni a még viszonylag frissen festett aszfaltba. Annyi mondatot tudok felidézni, aminek a súlya legalább egy tonna! Nem is értem, hogy mi lányok, hogyan élhetjük túl az úthengerkatasztrófát. Ne legyél mindig szerelmes, azt hiszik ribanc vagy! Ne öleld meg a fiú barátaidat, azt hiszik ribanc vagy! Ne megint olyan fiúba legyél szerelmes, aki a sulinkba jár, azt hiszik ribanc vagy! ( Aha, nyilván. Az a kislány, aki szerelmes egy évfolyamtársába és náluk a „járás” kimerül a kézfogásban, az biztosan ribanc). Ne fesd ki a szemedet, az gáz! Nem fested a szemedet? Az gáz! Egy lány ÍGY nem viselkedik! Egy lánynak EZ a dolga! Megmondják, hogyan nézzünk ki, mit vegyünk fel, hány kilók legyünk, miket mondhatunk. ÉLJEN! Ezeket neveljük bele minél korábban a fiatal nőkbe – mert igen, NŐK VAGYUNK, még ha egészen kicsik is! -, hogy mégis mit kéne csinálniuk, nem törődve azzal, hogy ők mit akarnak.

A gimnázium vége fele elkezdtem nem törődni a rám eső kígyókkal és békákkal. Remélem az illetők kimosták a szájukat, nehogy elkapjanak valami csúnya fertőzést. Egyszer, mikor a szavak súlya alatt a szobámban sírtam, találtam egy üres könyvet, amit azzal írhatok tele, amivel csak akarok. Azóta is írom ezt a könyvet. Mindössze egyetlen egy szabály van: amikor a végére érek, merjem majd visszaolvasni.

girl_power-5580

High maintenance nő vagyok, mert vannak elvárásaim egy férfival szemben?

Millió férfi és nő van ezen a bolygón, akik pár nélkül is teljes életet élnek. Viszont amikor hosszú idő után újra kapcsolatba kerülünk rettegünk tőle, hogy az elvárásainkkal elriasztjuk a nagy Őt és képesek vagyunk túlságosan is odaadóak és meghunyászkodóak lenni a férfiakkal szemben, csak nehogy túl sokat kérjünk… De valóban hol a határ a sok és az egészséges elvárások között?

Mit vár el egy nőtől a férfi általában? Teljesen természetes, hogy adsz magadra és mindig ragyogóan szép vagy, sziporkázó a humorod és végtelenül toleráns vagy. Simogasd a kedvesed egóját, kövesd, nézz fel rá, támogasd, szeresd őt és a szexet, na meg csináld is jól. Legyenek konkrét terveid a jövőre nézve, viszont ne legyél már sikeresebb, önállóbb és okosabb, mint ő, mert akkor rettenetes kisebbségi komplexusa lesz. Tételezzük fel, hogy te ennek mind megfelelsz, mivel akarod ezt a kapcsolatot és hajlandó vagy áldozatokat is hozni akár, csak működjön – Te viszont mit várhatsz el ezért cserében?

Kellenek a családi programok

Ha szeret, kötelessége a családoddal is időt tölteni, hiszen ők is hozzád tartoznak. Tetszik vagy nem, ezt nem válogathatja meg az ember és nem kérsz sokat azzal, hogy néha elhívod egy vasárnapi ebédre. A karácsonyt és a szülinapokat pedig mondanod sem kell remélhetőleg, olyannyira magától értetődő, hogy jelen lesz.

Közös jövőkép

Nyilván nem az első héten kell megtervezni az összes gyereketek nevét és megszervezni a lagzit, hiszen ez abnormális lenne, viszont nem árt előre gondolkozni és célokat kitűzni rövidebb távon is. Évek után sem éltek együtt és azt sem tudjátok, hogy mikor fog ez bekövetkezni, mert a „férfi” melletted kiborul az összeköltözés gondolatától is? Nem te vagy a hülye. Eljegyez azért, hogy bebiztosítsa magát, de esze ágában sincs elvenni? Egy eljegyzést akármikor fel lehet bontani, ha nincs mire várni, bizony lépni kell. Lakjatok együtt, de közösen a szülőkkel? Miért ne tehetnéd szóvá, hiszen anyuci kicsi fiának egyszer fel kell nőni, és különben is, ki akarna reggel az anyósával ébredni nap mint nap? Főleg, ha az még meg is keseríti látatlanban is minden perceteket.brit

Fontossági sorrend

Nem csak ő, aztán ő és végül ő. Egészséges keretek között mindenkinek a saját családja a legfontosabb, mondjuk ha anyukával a hét 7 napjából hatot együtt töltenek, az nem feltétlenül ez a kategória… Utána nem a haverok vagy a munka kell, hogy álljon, nyilván az utóbbi kiemelkedően fontos, mert mindenki pénzből él, de joggal várhatod el, hogy ne hozza haza a munkáját és ne a közösen eltölthető időtökből vegyen el a home office megmozdulásokkal. Komoly kapcsolatban pedig KÖTELEZŐEN prioritást kell, hogy élvezz a barátok és a bulik előtt, ha ez nem így van, azonnal menekülj!

Jogosan várod el az apró meglepetéseket

Egy szál virág, kis üzenet a kávéd mellett, esetleg egy kis ékszer – miért ne? Melyik nőnek ne eshetne jól, hogy elgyengülhet egy férfi mellett és a figyelmében, szeretetében fürödhet? Nem Tiffany fülbevalót vár egyikőnk sem, csak egy kis figyelmességet, amitől tudjuk, hogy még számítunk.sp.gif

A férfi fizet

Nyilván mindenki a saját anyagi lehetőségeihez mérten, de ha elmentek valahova, csak egy férfi szerint cool, ha állod a saját részed, mert nőként baromira nem az. Főleg ha le akar nyűgözni a csodás karrierjével és a haverokkal a hétvégi bulikra mindig futja, akkor nem kell a mozi jegypénztáránál a tárcádért nyúlnod, de akkor sem, ha első randin vagy. Ha bulizni mentek pedig eszedbe ne jusson az ő piáját is fizetni! Hosszútávon nyilván ezt mindenki érzi, hogy mennyire változhat ez a felállás, de ha te otthon főzöl sem valószínű, hogy megveteted a hozzávalókat vagy ha szexi fehérnemű vásárolsz sem fogod a pásztoróra után átnyújtani a blokkot, és lényegében ezek is épp ilyen gesztusok, mint akármilyen közös program.cae232039fbb10aa3b90c09b2490422a

Nem irreális kérés, ha szeretnéd, hogy tévézés közben simogasson. Egy fárasztó nap után Te is megmasszírozhatod, így biztosan nem lesz állandó kifogás, hogy “hulla vagyok”, mikor te szeretnél több intimitást a hétköznapokba vinni. Ha olyasmit követelsz meg, amihez te is tartod magad és ugyanúgy dolgozol a kapcsolaton, mint ahogy elvárod, akkor meg se forduljon a fejedben, hogy túl sokat kérsz, hiszen ezt hívják nemes egyszerűséggel kiegyensúlyozott párkapcsolatnak.

A képek forrása: GIPHY/Pinterest