5 bizonyított tény a mozgás pozitív hatásairól

A testmozgásnak számos pozitív hatása van, jót tesz a szív- és érrendszernek, illetve mentálisan is fontos hatásokkal bír: kutatások bizonyítják, hogy a rendszeres testmozgást végző emberek boldogabbak, jobban kezelik a stresszt és jobb az önértékelésük.

Testedzés és a depresszió

Az edzés többek között pozitív hatással van a vérkeringésre is, így az agyunkba több vér jut, amit endorfin, vagy más néven boldogsághormon termelésével hálál meg. Az endorfin egy agyalapi mirigyben termelődő fehérje, amely képes csillapítani a fájdalmat, illetve kellemes érzést idéz elő. Ezzel hasonlít a morfinszármazékok effektusához, azonban ez egy teljesen természetes, a saját testünk által termelt hasznos anyag. Mozgás hatására szintén emelkedik a noradrenalin nevű hormon szintje is a vérünkben, amely a pozitív izgalmi állapotért felelős.

sport...

Csökkenti a stresszt

A testmozgás szintén hozzájárul a stressz csökkentéséhez, illetve a stresszes szituációk megfelelő kezeléséhez. Egy hosszú, stresszes nap után végzett sport, legyen szó futásról vagy egy zumba óráról, gyorsan segíthet csökkenteni a frusztráltság érzetet, illetve szintén segít megbirkózni a stresszel kéz a kézben járó szorongással és dühvel. Ez a fajta tevékenység elveszi a figyelmünket a problémáinkról, az elvégezendő fizikai munkára fogunk koncentrálni.

Hozzájárul a pihentető alváshoz

Lehetséges, hogy gyorsabban aludjunk el és kipihentebben ébredjünk? Igen! A rendszeres mozgás hozzájárul az alvási idő minőségének javulásához, hiszen amellett, hogy fizikailag is elfáradunk tőle, jobb lesz tőle a hangulatunk, csökkenti a stresszt, így könnyebben álomba tudunk merülni ahelyett, hogy órákig csak a plafont bámulnánk két stresszes gondolatmenet között.

sport.

Növeli az önbizalmat

A testmozgás hozzájárul az önbizalom növekedéséhez, melynek egyszerű az oka: relaxáltabbak vagyunk, jobb a hangulatunk, így jobban érezzük magunkat a saját bőrünkben. Ahogy egyre jobban kezeljük a stresszt és egyre több önbizalmunk lesz, úgy erősödik a tüdőnk és a szívünk is. Amellett, hogy nő az önbizalmunk elégedettebbé is válunk önmagunkkal, értékesebbnek érezzük magunkat.

Csökkenti a szorongást

A mozgás jótékony hatásai túlmutatnak a stressz csökkentésén, szintén segít a szorongás és a szorongáshoz kapcsolódó betegségek tüneteinek mérséklésében. Egy 10 perces séta is hatékony, segít a jobb hangulat megteremtésében. A fizikálisan aktív emberek boldogabbak, közülük kevesebben szoronganak, mint az állandóan kényelmes, ülő tevékenységet folytató emberek. Testmozgás hatására másra irányul a figyelmünk, elhasználjuk a felesleges energiánkat, illetve segít féken tartani a kortizol szintjét is, amit csak stresszhormonként emlegetnek.

Képek forrása: Pixabay.com

Reklámok

Az alvás titkai

Az alvás az élet nélkülözhetetlen része, ahogy William Shakespeare fogalmazott, az alvás „főtáplálónk az élet asztalán”. Fontos a test regenerációjához, a tudás elraktározása és a mentális egészség szempontjából is – nem hiába töltjük életünk egyharmadát a pihenés ezen formájával.

Annak ellenére, hogy nem sokat észlelünk belőle, az éjszakát kb. másfél órás ciklusokban alusszuk át, az alvás mélysége nem állandó. Egy cikluson belül különböző stádiumok váltják egymást. Két nagy fázist különböztetünk meg, a non-REM és a REM fázist, az alapján hogy megfigyelhető-e szemmozgás az adott szakaszban.

Non-REM és REM fázis

A non-REM fázis az alvási idő 80%-át teszi ki. Az első részét szendergésnek nevezzük, ami az ébrenlét és az alvás közötti átmenet. Ezen idő alatt az agyhullámok aktivitása lassul, az izmok tónusa csökken és lelassul a szemmozgás. Ezt a felületes alvás követi, ami egy könnyű alvási stádium, a szemmozgás abbamarad, a szívritmus a hőmérséklettel együtt csökken. A következő a középmély alvás, amikor lassul a légzés is. A non-REM fázis utolsó része a mély alvás, ekkor szabadulnak fel többek között növekedési hormonok, illetve ilyenkor a legnehezebb felébreszteni valakit.

sleep-clock-sleeping-woman

A REM fázis az alvási idő 20%-a, az agyi aktivitás erősödni kezd, a mozgatóizmok lebénulnak, hogy ne vigyük véghez a megálmodott tevékenységeket, ami akár saját magunk és a környezet számára is veszélyes lenne.

Miért álmodunk?

Elsőként Paulo Coelho gondolata jutott eszembe:

Két világ van: az, amelyikről álmodunk, és az, amelyik a valóságban létezik.

Álmainkban átlépjük a hétköznap korlátait és egy olyan világba sétálunk bele, ahol nem hat ránk a fizika törvénye, tudunk repülni és a képességeinknek is csak a saját fantáziánk szab határt.

dream-catcher-tumblr-wallpaper-3

Álmodni nagyszerű dolog, hisz újraélhetünk egy-egy visszahozhatatlan pillanatot, de oka még máig sem teljesen tisztázott. A legtöbb tudós azt vallja, hogy az álmok a memóriakonszolidáció folyamata miatt fontosak, ami az információk rövid távú memóriából a hosszú távú memóriába történő átvitele, vagyis az aznap történtek eseményeit és annak érzelmi hatásait dolgozza fel. Tulajdonképpen leülepednek az aznap történtek.

Mennyi az elegendő alvás naponta?

  • újszülötteknél 12-14 óra
  • csecsemőknél 14-15 óra
  • óvodásoknál 11-13 óra
  • kisiskolásoknál 10-11 óra
  • tizenéveseknél  8,5 – 9,25, óra
  • felnőtteknél 7-9 óra

Mint ahogy láthatjuk a kor előrehaladtával csökken az alvásigény. A kialvatlanság megviseli a szervezetet, a koncentrációs képességünk igencsak csökken, feszültség valamint ingerültség tapasztalható, és nem csoda, ha az embernek az eszében egész nap csak az jár, hogy végre mikor feküdhet le.

Aki általában az elegendőnél kevesebbet alszik, annál merül fel a krónikus kialvatlanság, mely hosszútávon növeli a szívproblémák kockázatát, a cukorbetegség kialakulását, és az elhízás veszélye is fennáll. Az alváshiány másik fajtája az akut alváshiány, ami akkor lép fel, ha 24 órán keresztül egy szemhunyásnyit sem alszunk.

baby

Érdekességként, az alvásnélküliség rekordját egy amerikai diák tartja, aki 17 évesen 11 napon keresztül nem aludt. Az utolsó napon már beszélni sem bírt. Mindez nem hivatalos ugyanis a Guiness nem támogatja az olyan kísérleteket, melyek fenyegetést jelentenek az egészség számára, így hasonlók kipróbálása senkinek sem javasolt.

Képek forrása: pixabay.com, pinterest.com

 

5 tipp az immunrendszer védelmében

Az immunrendszer felelős a szervezet védelméért, felveszi a harcot a kórokozókkal és a meghibásodott sejtekkel, még mielőtt azok szaporodni kezdenének. Tehát fontos, hogy immunrendszerünk működése megfelelő állapotban legyen, ami rajtunk is múlik. Ennek egy kölcsönös kapcsolatnak kell lennie, az immunrendszer véd minket, mi pedig az immunrendszerünket. Nézzük hogyan!

Stressz csökkentése

A 21. században élünk, ahol a stresszt kiváltó szituációk mindennaposak – sajnos. Amennyire lehet, kerüljük az ilyen helyzeteket, ám az efféle külső ingerek megszüntetése szinte lehetetlen. Azonban azt mi döntjük el, hogyan reagálunk az ilyen szituációkban. Tovább idegesíthetjük magunkat teljesen értelmetlenül, vagy megpróbálhatjuk higgadtan reagálni. Az utóbbi nem csak lelki, de testi épségünk miatt is fontos, mert a stressz csökkenti az immunrendszer védelmét.

immunrendszer (2)

 

Rendszeres mozgás

A mozgás fitten tartja a testet és elmét egyaránt.  Csökkenti a magas vérnyomást, javítja a vérkeringést, erősíti a csontokat és a szívet, boldogsághormont termel, és a jótékony hatásoknak ez csak egy kis töredéke, még hosszú sorokon át folytathatnám…

Helyes táplálkozás

A magyar konyha jellemzően túl fűszeres és zsíros, és az értékes tápanyagokat – vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek – tartalmazó ételek fogyasztása háttérbe szorul. Próbáljunk értékes tápanyagokban gazdag ételeket fogyasztani, együnk változatosan, és hagyjuk el az üres és értéktelen kalóriákat tartalmazó ételeket.

immunrendszer védelmében

Alkohol és cigaretta mellőzése

A mértéktelen alkoholfogyasztásnak és cigarettázásnak rengeteg káros egészségügyi vetülete van, szinte nincs olyan porcikánk, amire nézve ne lenne romboló. Gyengíti az immunrendszert, rákot, szívinfarktust, trombózist okozhat. Szervezetünk igen hálás (lesz) érte, ha mellőzzük ezeket az élvezeti cikkeket.

Elegendő alvás

Őszintén, te eleget alszol? Egy átlagos felnőttnek napi 7-9 órára, még egy fejlődésben lévő kamasznak 8,5 – 9,5 óra alvásra van szüksége. Ne vonjuk meg szervezetünktől az elegendő alvást, mert ilyenkor regenerálódunk. Ha keveset alszunk, nem csak a kialvatlanság fogja árnyékként végigkísérni a napunkat, de csökken a koncentrációs képességünk és feszültebbek is leszünk.

Forrás: Csoma Helga / Mi életmódunk
Képek: Pixabay.com