Ismerd fel az alvási apnoe tüneteit!

Kávé reggeli előtt, ebéd után és uzsonna helyett. Nem vagy egy éjjeli bagoly típus, de koffein nélkül képtelen vagy túlélni a mindennapokat. Délután már csak az ágyadra tudsz gondolni, és inkább másnapra halasztod a nagy figyelmet igénylő feladatokat, hátha kipihentebb leszel. Ismerős a helyzet?

Ebéd után a legtöbben semmire nem vágyunk jobban egy kis kora délutáni szunyókálásnál. Nem sokkal egy főétkezés után ez teljesen természetes érzés, hiszen emésztés során az emésztőrendszerben fokozódik a vér- és oxigénellátás. A szervezet a megemésztendő táplálékra kezd összpontosítani, vagyis csökken a koncentráció képesség és könnyen beüt a kajakóma. Amennyiben ez az erőteljes délutáni fáradtságérzet nem csökken, hanem folyamatos és mindennapos, gondold át minden rendben van-e az alvási szokásaiddal. Tévhit az, hogy csak akkor lehet probléma az alvásoddal, ha reggel nagyon fáradtan ébredsz, illetve ha vissza tudsz emlékezni, hogy minden órában csekkoltad, vajon mennyit alhatsz még.

wake-up-right-way

Küzdhetsz súlyos alvási zavarral akkor is, ha az esti utolsó emléked az, amikor a párnára hajtottad a fejed, a következő pedig már az óra csörgése. Több oka is lehet annak, hogy az alvásod nem elég pihentető. Természetesen okozhatja a stressz vagy valamilyen éjjel jelentkező zajforrás, pl. ha a szomszéd hangosan tévézik még hajnali kettőkor is, az valószínűleg befolyásolja az alvásod minőségét, de sajnos nem mindig csak ennyiről van szó. Akár már fiatalon is állhat a nappali fáradtságérzet hátterében alvási apnoe. Az apnoéban szenvedőknél az alvás során rendszeresen légzéskimaradás jelentkezik, ezért a szervezet alvás közben nem jut megfelelő mennyiségű oxigénhez. A vér szén-dioxid szintjének növekedése hirtelen ébredéssel jár, ám ezekre a mini ébredésekre másnap nem emlékszik az érintett. A rendszeres hangos horkolás is jelezheti a problémát, habár erről leginkább a párunktól vagy egy családtagtól kaphatunk visszajelzést.

Man snoring and his wife covering ears

Éveken át tarthat, mire valaki felismeri a nem kielégítő alvási szokásait, és az emiatt jelentkező rossz közérzetet nem kávéval próbálja kezelni, hanem orvoshoz fordul. Ha felmerül a gyanú, ne habozzunk bejelentkezni alvásdiagnosztikai vizsgálatra, amelyet a társadalombiztosítás finanszíroz. Nem szabad félvállról venni az alvási szokásainkat, ugyanis a még fel nem ismert és kezeletlen súlyos alvási apnoéban szenvedők annyira fáradtak lehetnek napközben, hogy nagy eséllyel alhatnak el akár a volán mögött, súlyos közlekedési balesetet okozva ezzel. Ezenkívül a mindennap jelentkező oxigénhiányos állapot jelentősen növeli a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Amennyiben egy vizsgálat során bebizonyosodik az apnoe, az eset súlyosságától függően az orvos orrmaszk viselését írhatja elő éjszakánként, ez a maszk gondoskodik a szervezet alvás közbeni oxigén ellátásáról, valamint a tünetek megszűnéséről.

Ha legalább három tünet igaz rád az alábbiak közül, érdemes szakembert felkeresned!

  • alvás közbeni hangos horkolás
  • horkolást követő csendes szünetek, majd hirtelen felhorkantás (légzéskimaradás)
  • állandó nappali fáradtságérzet, monoton helyzetben fokozott alváskésztetés érzése
  • gyakori fejfájás
  • gyenge koncentráció képesség, teljesítménycsökkenés

 

Képek forrása: spleepscore.com, careeraddict.com, monthlygift.com

Reklámok

Nem is gondolnád, hogy miért ásítunk!

Az ásítás egy önkéntelen reflex, mely ahogy az embernél, úgy az állatvilágban is megfigyelhető. Ennek a cselekvésnek a miértjére már évezredek óta próbálnak választ találni a kutatók, ami számos elmélet születését eredményezte.

Az emberek leggyakrabban akkor ásítanak, ha fáradtak vagy unatkoznak, épp ezért volt népszerű azon elmélet, hogy ásításkor oxigénre van szükségünk a vérben megnövekedett szén-dioxid tartalom miatt. Később rájöttek, hogy ez az elképzelés több sebből vérzik: egyrészt egy normál belégzéssel összehasonlítva ásításkor kevesebb oxigénhez jut a szervezet, másrészt már egy 12-14 hetes magzat is ásít az anyaméhben. Márpedig a magzat a méhben biztos nem oxigénért ásítozik, hiszen azzal a méhlepény (placenta) látja el. Ráadásul egy kimerítő edzés közben sem ásítással próbálunk több oxigénhez jutni.

yawn

Jelenleg csak hipotézisek állnak a rendelkezésünkre, mert nincs bizonyíték az ásítás okára. Az uralkodó elméletek közé tartozik, hogy az agy hűtését szolgálja ez a reflex. Az agynak is van egy optimális működési hőmérséklete, ami ha túlmelegszik, akkor ásítással próbálja hűteni. De akkor miért ásítunk ha fáradtak vagyunk? Az alvás megszakítása, vagy a kimerültség az agyban a hőmérséklet növekedését idézi elő, amit a szervezet ásítással kíván visszaállítani.

Ezzel egybevágnak a Frontiers in Evolutionary Neuroscience folyóirat dolgozói által végzett tanulmányok, miszerint az emberek gyakrabban ásítanak, ha a külső hőmérséklet alacsonyabb a testhőmérsékletnél, vagyis az ásítás még hatékonyabban funkcionál hűtésként.

Egy másik feltételezés szerint az ásítás az izmok kinyújtóztatásának vágyát szolgálja. Ez egy evolúciós örökségünk lehet, hiszen ha az izmok kellően ki vannak nyújtva, akkor könnyebben tudunk reagálni a veszélyes helyzetekre, illetve gyorsabban tudunk támadásba lendülni. A ragályos ásítást is ehhez a teóriához próbálják kötni. Amikor egyvalakitől „elindul”, az segít az egész csoportot vagy nyájat éberen tartani.

A Duke Center for Human Genome Variation egyik kutatásában az ásítás ragadósságával foglalkoztak. 328 résztvevővel megnézettek egy háromperces videót, amiben ásítoztak. A 328 ember közül 222-en ásítottak legalább egyszer a videó alatt, azonban ennek okára nem jöttek rá.

Képek forrása: Pinterest.com