Veszélyes a pajzsmirigy túlműködése

A pajzsmirigy egy bonyolult működésű, belső elválasztású mirigy, mely a légcső előtti pajzsporcon helyezkedik el. Élettani feladata a hormontermelés, amely a szervezet anyagcseréjének szabályozásában játszik szerepet, szinte minden szervrendszerre hatást gyakorol.

Ha a pajzsmirigy túlműködik, akkor túl sok hormont (tiroxin és trijód-tironin) termel, illetve fokozatosan meg fog nagyobbodni maga a pajzsmirigy. A pajzsmirigy-túlműködés hátterében állhat örökletes hajlam, túlzott só- és jódbevitel, de ma már pszichoszomatikus betegségként is számon van tartva. Minden olyan betegséget annak nevezünk, amelyek szervi elváltozásokkal bírhatnak, ám lelki okokhoz köthetőek.
A nőket sokkal gyakrabban érinti ez a betegség, főként a családalapítás és a klimax időszakában.

A pajzsmirigy-túlműködés legszembetűnőbb tünete a fogyás és a sport alatti irreálisan korai kifulladás. A beteget érintheti szívdobogás-érzet, szapora pulzus, szívritmuszavar, alvászavar, hasmenés, vagy a szem kidülledése. Nőknél jelentkezhetnek menstruációs zavarok, férfiaknál pedig csökkent libidó és potenciazavar.

2,2

A diagnózis felállításához fizikális-, vér- és ultrahang vizsgálat is szükséges. A kezelés több lábon áll. Egyik fontos alappillére, hogy a beteg a stresszes és egészségtelen életvitelén változtasson, e mellé társul a gyógyszeres kezelés, amely gátolja a pajzsmirigy mértéktelen hormonképzését. Ha ezen módszerek nem válnak be, akkor műtéti úton eltávolítják a pajzsmirigy egy részét, így a bent maradó szövetmennyiség elegendő a szükséges hormonmennyiség előállítására. Ha a maradék pajzsmirigyszövet nem tud a szervezet számára elegendő hormont termelni, akkor tabletta formájában kell bevinni a bizonyos hormonokat.

A kezelés során a betegnek fontos néhány szabályhoz tartania magát a mihamarabbi javulás érdekében. A betegség súlyosbodását válthatja ki a napozás, alkoholfogyasztás, dohányzás és a stresszhelyzetek is, így ezek kerülése ajánlott amennyire lehetséges.

Képek forrása: pajzsmirigy.info, Pixabay.com

Reklámok

Áttörés a szklerózis multiplex kezelésében

A szklerózis multiplex egy ritka autoimmun betegség, körülbelül kétmillió embert érint a világon. Ez egy olyan állapot, amely során az immunrendszer idegenként érzékeli a szervezet saját anyagát és arra kóros választ ad, megtámadja azokat.

Ha szklerózis multiplexben szenved valaki, annak szervezete tévesen megtámadja az agy és gerincvelői idegeket körülvevő hüvelyt, amely a reakció hatására begyullad és károsodik. Ennek következménye, hogy lelassul vagy megakadályozódik az izomkoordinációért, az izomerőért és az érzékelésért felelős idegeken az ingerület továbbítódása.

Ez a betegség a tudomány jelen állása szerint nem gyógyítható teljesen, csak a tüneteket lehet kezelni, így a kutatók rengeteg energiát fektetnek abba, hogy olyan készítményeket fejlesszenek ki, amelyek a betegséggel járó leépülést lassítják, vagy visszafordítják azokat.

sm

Egy új őssejtterápiával kapcsolatos nemzetközi kutatás bizalomgerjesztő eredményeket publikált. Körülbelül száz szklerózis multiplexben szenvedő beteget vontak be a vizsgálatba a chicagói, sheffieldi, uppsalai és Sao Paoló-i kórházakból. Az összes beteg a szklerózis visszaeső típusában szenved.

A rohamoktól rendszeresen szenvedő betegeket két csoportra osztották. Az egyik részén vérképző őssejt-átültetést hajtottak végre, míg a csoport másik fele a hagyományos gyógyszeres kezelésben részesült. Az első csoport az őssejtbeültetés előtt rákgyógyszereket és kemoterápiás kezelést kapott, amivel szinte blokkolták a szklerózis multiplex betegségért felelős immunrendszert. Ezt követően a páciens véréből és csontvelőjéből vett őssejtek használatával újraépítették az immunrendszert.

Egy évvel később az őssejttel kezelt betegeknél mindössze egyetlen rohamot mutattak ki, míg a gyógyszeres kezelésben részesült pácienseknél 39-et. Két évvel később némelyik őssejtes betegnél még javulás is megfigyelhető volt.

Képek forrása: Pixabay.com

Szükségesek-e az állatkísérletek vagy sem?

Aki ismer, az tudja, hogy évek óta odafigyelek arra, hogy kozmetikumok terén mit vásárolok. És itt nem csak az összetevők természetességére gondolok, hanem arra is, hogy a megvásárolt termék honnan származik, tartalmaz-e pálmaolajat, kőolajat, valamint, hogy állatokon tesztelték-e. De mi a helyzet az egyéb iparágakkal? Tegyük a szívünkre a kezünket: ki figyeli, hogy az orvos által felírt gyógyszer állatkísérlet mentes-e, vagy, hogy a rajtunk végzett orvosi beavatkozásokat előtte kiken, vagy miken tesztelték? A téma rendkívül megosztó és fontos róla beszélni!

ecdc9789b94e9ecaf7f5b1b9feeb5a7d

Szerencsére azt tapasztalom, hogy egyre nagyobb “divat” lett állatkísérlet mentes kozmetikumokat vásárolni. Ebben nagy segítség és előrelépés volt, hogy 2003-ban az Európai Unió betiltotta az állatokon tesztelt kozmetikumok forgalomba hozását, valamint 2004 óta tilos az EU területén kozmetikai termékeket állatokon tesztelni. Alternatív megoldásokra azonban szükség van, hiszen az eddigiek nem képesek teljesen egészében helyettesíteni az állatokon végzett teszteket. És sajnos az EU sem mindenható, hiszen bármennyire is szeretnénk, jelenleg az Európában kapható termékek nem mindegyike rendelkezik azzal a bizonyos nyuszis logóval (cruelty-free, leaping bunny). Többek között azért sem, mert a fent említett logó használatát nagyon szigorú szabályokhoz kötik: a terméknek az összetevőit tekintve is állatkísérlet mentesnek kell lennie (a kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK rendelet).

No, de mi a helyzet a gyógyszeriparral és az orvostudománnyal? Szerintem mindannyian belefutottunk már olyan fotókba, ahol tesztelésre szánt állatok elborzasztó látványa fogadott minket… Kegyetlen gyakorlatnak tűnhetnek ebben az esetben (is) az állatkísérletek, de nagyon sokszor életmentő a gyógyszerek, vagy a terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez. Nagyon régóta, évszázadokra visszamenőleg játszanak fontos szerepet az orvostudomány és a biológia fejlődésében. Nagyon sok olyan közismert, és ma már általánosnak mondott kezelés és gyógyszer sem létezne – vagy legalábbis nem lenne ennyire hatékony -, ha nem kísérletezték volna állatokon. Ilyenek például a szervátültetések, a kemoterápia, a bypass műtétek, a védőoltások, és sokkal kevesebbet tudnánk például a maláriáról, vagy a tuberkolózisról is.

104490422-GettyImages-618556680.530x298

Az első vérnyomásmérések egyikét például lovon végezték, Loius Pasteur pedig úgy bizonyította a láthatatlan kórokozók létezését, hogy lépfenével fertőzött meg egy bikát. Boncolásokhoz régebben a sertések anatómiáját használták, mert az emberek boncolása tilos volt. Mindannyian hallottunk Dollyról a bárányról, akit először klónoztak, a himlő elleni védőoltást pedig tehenek tesztelésével fejlesztették ki. A sajnos ma már sokakat érintő cukorbetegséget, illetve a kezelésére használt inzulin működési mechanizmusát kutyákon vizsgálták, a gyermekbénulás elleni vakcina kifejlesztésében pedig a majmokon végzett kísérleteknek volt nagy szerepe.

Azt azért tudnunk kell, hogy az állatkísérletek nem csak nekünk, embereknek jelentenek hatalmas segítséget, sokszor állatokat is mentenek vele! Az állatkísérleteknek köszönhetjük a macskaleukémia gyógymódját, vagy a veszettség elleni védőoltást is. A kísérletek során megszerzett anatómiai és genetikai ismeretek bővülése pedig a haszon- és háziállatok élettartamának és életminőségének javulásához is sokat ad.

b02ea33690a16f3ab7ecade265a0a075

Az állatkísérletek legfontosabb alapelveit 3R-nek nevezik (replacement, reduction, refinement). Ennek lényege, hogy az állatokon való kísérletezést minden lehetséges esetben ki kell váltani valamilyen más tesztelési módszerrel (például számítógép modellezéssel), a lehető legkevesebb számú állatot kell felhasználni a kísérletekhez, valamint olyan módszereket kell alkalmazni a kísérletek során, amelyek az állatokra vonatkozóan a lehető legkevesebb fájdalommal, szenvedéssel és stresszel járnak. A szabályozásba az is beletartozik, hogy állatorvosi ellátást kell biztosítani az állatoknak, valamint hogy tilos az emberszabású majmok, a kóbor, vagy vadon befogott állatok felhasználása.

És manapság már arra is van lehetőség, hogy beleegyezésünk (és szigorú orvosi kontroll) mellett mi magunk is tesztalanyokká válhassunk egy-egy gyógyszerkísérletben. Európában jelenleg az European Medicines Agency szabályozza ezeket a vizsgálatokat. Az ilyen fajta teszteléseknek igen magas költsége lehet (hiszen az önkéntes tesztalanyok juttatást kapnak a kísérletek után), így az elmúlt 10-15 évben egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a molekulák tervezésére, ami azt jelenti, hogy a gyógyszer hatóanyagának összetételét először számítógépen tervezik meg, és a legelső szimulált teszteket is ott végzik.

e4ab40c9d083385ab5f587a173a5f5aa

Egy biztos: az állatkísérletek számát a lehető legalacsonyabb értékre kell leredukálni, de egyelőre nem tekinthetünk el tőle teljesen mértékben. Kell, hogy az orvostudomány és a biológia velünk együtt fejlődjön, hiszen sajnos évről-évre egyre több új betegséget, allergiát diagnosztizálnak az orvosok. Bízzunk benne, hogy az orvostudomány, és a technikai fejlődés hamarosan eljut majd arra a szintre, hogy kevesebb betegség üthesse fel a fejét a világban, és ez egyenesen arányos lesz azzal is, hogy végleg búcsút mondhatunk majd az állatokon való kísérletezéseknek.

Képek forrása: Pinterest, Google

Tartalmi forrás: http://www.hazipatika.com, http://www.nlcafe.hu, http://www.veganinja.hu