Több, mint százezren tiltakoznak a Netflix új sorozata ellen

Augusztus 10-én debütál a Netflix új saját gyártású sorozata, az Insatiable – már ha addig el nem éri a célját az a petíció, ami a műsor visszahívását követeli, és négy nap alatt több, mint 118000 aláírást gyűjtött.

“Többet vesztettem a nyári szünetnél, amikor összevarrták az állkapcsom”

Az Insatiable (jelentése: telhetetlen/kielégíthetetlen) története röviden, hogy Patty-t, a túlsúlya miatt folyamatosan cikizett gimnazistát arcon ütik, ezért egy nyáron keresztül össze van zárva az állkapcsa, így fizikailag képtelen az evésre. Ezáltal az új tanévre lefogyva, igazi bombanőként érkezik vissza, és hirtelen népszerűvé válik. Ő azonban nem felejtette el a korábbi bántalmazást, és nekilát, hogy bosszút álljon.

A másfél perces bemutatót látva nem nehéz felismerni, mi késztetett ennyi embert a sorozat bojkottálására. A “ha egy nyáron át nem eszel, akkor te is érdemessé válsz a szeretetre” egy hihetetlenül káros üzenetet, főleg, hogy a célközönség – kamasz illetve fiatal felnőtt nők – kiemelkedő mértékben küzd testképzavarral, alacsony önérzettel és étkezési zavarokkal.

“Ez a sorozat evészavarokat fog okozni”

Florence Given londoni művész és aktivista a trailert látva úgy érezte, hogy cselekednie kell. Ő szervezte a petíciót, és az Instagramon buzdította a követőit az aláírásra, Instagram sztorikon keresztül pedig folyamatosan tudósít a fejleményekről. Azt mondja, az első nyilvános felháborodása után sokan írtak neki üzenetet, és vallották be: a bemutató hatására estek vissza az evészavarukba.

Florence – és a petíciót támogató ezrek – úgy érzi, a sorozatot vissza kell hívni, mert a fiatal nézőkben okozott károk helyrehozása jóval költségesebb és nehezebb munka lesz, mint a Netflixnek okozott veszteség. “Ha tudnánk, hogy két hét múlva felrobban egy hordó vegyi anyag, ami megbetegedést fog okozni, tennénk valamit ellene. Csupán azért, mert mentális, nem pedig szemmel látható betegség, az emberek nem hajlandóak elfogadni, hogy a média kulcsfontosságú forrása lehet az evészavarnak.”  (Florence levelét angolul a HuffPost-on olvashatjátok).

A sorozat elleni online felháborodást persze nem mindenki támogatja. Florence nyíltan beszélt arról az Instagramon, hogy ennek a mozgalomnak az élére állni nem csak móka és kacagás, rengeteg bántalmazó üzenet és abúzus éri amióta a petíció egyre nagyobb médiafigyelmet kap.

Persze a “ha nem tetszik, ne nézd meg, ennyi” jellegű hozzászólásokból is akad bőven, ám egyrészt nem olyan könnyű elkerülni az esetlegesen mentális problémákat kiváltó trailert, hiszen a közösségi média marketing-algoritmusai kérdés nélkül és véletlenszerűen szórják bele a videót a célközönség feedjébe.  Másodrészt pedig ez nem egy elszigetelt eset, hanem egy nagyobb probléma része. A nők értékét a testük alapján megítélő, a soványságot bálványozó, tárgyiasító narratívát kell megváltoztatni – amihez kis akciókon, például egy káros sorozat bojkottálásán keresztül vezet az út.

Ha egyetértetek, a petíciót IDE kattintva írhatjátok alá.

Reklámok

A Google már képes megjósolni a halált

A Google egy olyan szoftverrel erősítené az egészségügyi diagnosztikát, amely megjósolja, hogy a kórházba kerülő páciensnek hány százalék esélye van a halálra, gyógyulásra, továbbá azt is kikalkulálja, hogy mennyi ideig tart a lábadozás. A program egyelőre még csak kísérleti fázisban van, azonban nagy reményt fűznek hozzá a fejlesztők.

A robotizáció egyre nagyobb teret hódít magának az egészségügyben, mint ahogyan a szolgáltatóipar számos területén. Ez a mesterséges intelligencia 95 százalékos pontossággal megjósolja egy beteg kezelésének végkimenetelét, például hogy a beteg a kórházba kerülést követő 24 órában életét veszti-e.

A fennálló panaszon kívül a program számításba veszi a beteg korát, nemét, etnikumát, kórtörténetét, illetve az orvosok jegyzeteiből is képes adatot kinyerni. Továbbá a program önfejlesztő, így minden helyes predikcióból tanulságokat von le és fejleszti magát.

google-ai-e1457608790955

Nem újdonság a programok és robotok használata az egészségügyben. Egy japán egyetemi klinika február óta kísérleti projekt keretén belül robotnővéreket alkalmaz az egyszerű rutinfeladatok elvégzésére, hogy némiképp tehermentesítsék a szakképzett emberi dolgozókat. A robotok hordják szét a gyógyszereket és más felszereléseket, valamint szállítják gyógyszertár és kórház között, illetve kórházon belül az osztályok között. A robotokat tabletek segítségével irányítják a dolgozók. A tesztidőszak egy év, ezen idő alatti tapasztalatok alapján döntik el, hogy alkalmazzák-e továbbra is a robotokat.

Az előbbinél precízebb feladatokra is használták már a robotokat az egészségügyben, például műtéteknél. Idén májusban Magyarországon is megtörtént az első robottal végzett agyműtét Erőss Lóránd vezetésével. A robot 0,6 milliméteres pontossággal dolgozik, az emberi hibák kizárásával. Segítségével a 10-12 órás műtétek ideje mindössze 3 órára csökkent.

A robotokkal végzett agyműtéthez hasonló sikerre számítanak a mesterséges intelligencián alapuló program tervezői is, amely akár évtizedekkel előre is megállapítja hány évünk van még hátra. Az már azonban egy másik kérdés, hogy az emberek valóban tudni akarják-e ezt az információt.

Képek forrása: Pixabay, techworm.net

 

Áttörés a szklerózis multiplex kezelésében

A szklerózis multiplex egy ritka autoimmun betegség, körülbelül kétmillió embert érint a világon. Ez egy olyan állapot, amely során az immunrendszer idegenként érzékeli a szervezet saját anyagát és arra kóros választ ad, megtámadja azokat.

Ha szklerózis multiplexben szenved valaki, annak szervezete tévesen megtámadja az agy és gerincvelői idegeket körülvevő hüvelyt, amely a reakció hatására begyullad és károsodik. Ennek következménye, hogy lelassul vagy megakadályozódik az izomkoordinációért, az izomerőért és az érzékelésért felelős idegeken az ingerület továbbítódása.

Ez a betegség a tudomány jelen állása szerint nem gyógyítható teljesen, csak a tüneteket lehet kezelni, így a kutatók rengeteg energiát fektetnek abba, hogy olyan készítményeket fejlesszenek ki, amelyek a betegséggel járó leépülést lassítják, vagy visszafordítják azokat.

sm

Egy új őssejtterápiával kapcsolatos nemzetközi kutatás bizalomgerjesztő eredményeket publikált. Körülbelül száz szklerózis multiplexben szenvedő beteget vontak be a vizsgálatba a chicagói, sheffieldi, uppsalai és Sao Paoló-i kórházakból. Az összes beteg a szklerózis visszaeső típusában szenved.

A rohamoktól rendszeresen szenvedő betegeket két csoportra osztották. Az egyik részén vérképző őssejt-átültetést hajtottak végre, míg a csoport másik fele a hagyományos gyógyszeres kezelésben részesült. Az első csoport az őssejtbeültetés előtt rákgyógyszereket és kemoterápiás kezelést kapott, amivel szinte blokkolták a szklerózis multiplex betegségért felelős immunrendszert. Ezt követően a páciens véréből és csontvelőjéből vett őssejtek használatával újraépítették az immunrendszert.

Egy évvel később az őssejttel kezelt betegeknél mindössze egyetlen rohamot mutattak ki, míg a gyógyszeres kezelésben részesült pácienseknél 39-et. Két évvel később némelyik őssejtes betegnél még javulás is megfigyelhető volt.

Képek forrása: Pixabay.com

Ez lett az év szava 2017-ben

A Collins Dictionary minden évben megválasztja az év szavát, amely – a többi döntőbe jutó szóval együtt – az elmúlt 12 hónapot meghatározta. Az idei győztes pedig: a fake news.

A Collins szótár szerint a fake news (álhír, kacsa) definíciója “hírként terjesztett hamis, gyakran szenzációhajhász információ”. Nem meglepő, hogy Donald Trump kedvelt kifejezése jelentős népszerűségnek örvend. Bár az utóbbi időben valóban nehéz volt elválasztani a tényt a fikciótól, a “fake news” szó használói között jószerivel akadnak olyanok, akik a szabadok földjének vezérét parodizálják ki. Az Urban Dictionary (az internet egyik legnagyobb, felhasználók által szerkesztett szlengszótára) szerint a kifejezés, bár korábban hamis információt illetve kitalált sztorikat terjesztő weboldalakra vonatkozott, mára bármire használható, ami nem egyezik a beszélő saját véleményével.

Fake_news2

A döntőbe jutó szavak és kifejezések között találunk több politikai töltetűt is, mint például az antifa (antifasiszta szervezetre illetve ilyen szervezet tagjára vonatkozik) vagy a Corbynmania (a brit Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn iránti lelkesedés), de esélyes volt a győzelemre a cuffing season kifejezés (jelentése: őszi-téli időszak, amikor egyedülálló személyek hajlamosabbak komoly párkapcsolatot keresni az alkalmi afférok helyett), a gender-fluid (azaz nem kizárólag egyik vagy másik dzsenderrel azonosuló; változó nemű), sőt, a fidget spinner is.

Forrás: Collins Dictionary

Szőrmementes lesz a Gucci!

Az állatvédőknek mindig is szívügyük volt, hogy a divatipar ne használjon állati szőrmét. Szerencsére egyre több divatház tér hasonló belátásra, és mellőzi az állati szőrmét a ruhadarabok és kiegészítők gyártása során, mint most a Gucci is.

Idén a Gucci úgy döntött, hogy száműzi kínálatából az állati szőrből készült termékeket, a tilalom a 2018-as tavaszi kollekciótól lép érvénybe. Az olasz cég vezetője, Marco Bizzarri hivatalos közleményében azt is az emberek tudtára adta, hogy a már meglévő, nem állatbarát termékeiket egy aukció keretében eladásra bocsájtják, és a bevételt a Humane Society International és az LAV állatvédő szervezeteknek ajánlják.

fur_coat2

Bizzarri a döntést nem egyedül hozta meg, Alessandro Michele kreatív igazgató segítette őt ebben az ügyben, akinek a vezetése alatt a Gucci eredményei növekedésnek indultak az elmúlt két évben.

A kijelentés azért is különös, mert a Gucci divatház előszeretettel használt szőrméket, elég a kenguruszőrrel gazdagon díszített papucsokra gondolni, vagy a menyétszőrméből készült kabátokra.

Azonban a Gucci most csatlakozott az állatok jogaiért küzdő, 40 szervezetből álló csoportosuláshoz, a Szőrmementes Szövetséghez (Fur Free Alliance), amit az állatvédők örömmel fogadtak, illetve bizakodással, hogy további divatházak is követni fogják a Gucci példáját.

„Az egész divatvilágban nagy hullámokat fog kelteni az, hogy a nagyhírű olasz divatmárka lemond a szőrméről”

– Jelentette ki a Humane Society International elnöke, Kitty Block.

2016-ban már Giorgio Armani is csatlakozott azokhoz a luxusmárkákhoz, akik nemet mondanak az állati szőrme használatára.

“Örömmel jelentem be, hogy az Armani Group nem használ több állati szőrmét a kollekcióiban. Az elmúlt években végbement technológiai fejlődés ugyanis lehetővé teszi számunkra, hogy megfelelő alternatívát találjunk a szőrme előállítására anélkül, hogy kegyetlen és felesleges kínzásnak vetnénk alá az állatokat”

– nyilatkozta a tervező.

Humane Society International brit ügyvezető igazgatója, Claire Bass is örvendett ennek a korábbi hírnek:

“Nem divatos a szőrméjük miatt megölni az állatokat”

fur_coat

A műszőrme használata sokkal inkább kíméletes, és a korszerű gyártástechnológiának hála lehetőség nyílt a különböző állatok prémjéhez hasonlóakat előállítani, anélkül, hogy ezt bármilyen állat megsínylette volna. A kifejlesztésére elsősorban nem csak az állatokkal való együttérzés vitte rá az embert, sokkal inkább a nemes prémek borsos ára, amit csak a gazdagok engedhettek meg maguknak, akiknek néhány bunda megvásárlása mellett is maradt mit a tejbe aprítaniuk. A spórolás ahhoz vezetett, hogy csökkentették bizonyos állatfajok felesleges pusztítását, hiszen néhányat már a kipusztulás fenyegetett. Továbbá az sem utolsó szempont, hogy egy valódi szőrméből készített kabát előállításakor nagyjából 300 kg szén-dioxid keletkezik, még a műszőrméből készülteknél 50 kg.

Az állatbarátabbá vált cég ezzel a lépéssel olyan divatházak mellé állt be a sorba, mint a Calvin Klein, Stella McCartney, Ralph Lauren, Hugo Boss vagy a Tommy Hilfiger. Továbbá követendő példát mutat az olyanoknak, mint például a Fendi, a Moschino vagy a Michael Kors, melyek továbbra is szívesen használnak prémet, bőrt és tollat a ruhák és kiegészítők elkészítéséhez.

Képek forrása: Pinterest

Milliók vonultak utcára a női egyenjogúságért

Január 21-én, szombaton globális összefogásnak lehettünk szemtanúi. A Women’s March on Washington nevű kezdeményezés világméretű tüntetéssé nőtte ki magát: hét kontinens több, mint 600 városában vonultak utcára nők, férfiak és gyerekek, hogy a női egyenjogúságért meneteljenek.

A projekt nem sokkal az amerikai elnökválasztás után indult, amikor az eredmény miatt frusztrált aktivisták összefogtak, hogy a Donald Trump beiktatását követő napra Amerika-szerte felvonulásokat szervezzenek. Az eseményhez azonban hamarosan számos amerikai nagyváros mellett “testvérfelvonulások” csatlakoztak a világ minden részéről – utcára vonultak többek között Bécsben, Párizsban, Londonban, Rómában. Sőt, az összefogáshoz az Antarktiszi-félsziget is csatlakozott – így a szombati esemény történelmi jelentőségű, hiszen talán az eddigi legnagyobb alulról szerveződő megmozdulás.

Hogy pontosan mi a céljuk a felvonulásoknak? A szervezők úgy nyilatkoztak, nem protestálni akarnak, hanem elindítani egy békés, proaktív mozgalmat (amelyre nagyon is szükség van, ha csak a számokból indulunk ki), amely a következő témákra fókuszál: egészségügy, gazdasági biztonság, reprezentáció, biztonság (ezek angol megfelelője a H.E.R.S. betűszót teszik ki), illetve a környezetvédelem és a klímaváltozás, amely az összes többi üggyel összefügg – és amely létezését sok vezető politikus, köztük az Amerikai Egyesült Államok elnöke is tagadja!

A mozgalom irányelvei minden nőket (is) érintő kérdéskörre kiterjednek: az, hogy mindenkinek legyen hozzáférése ivóvízhez épp olyan fontos, mint a nemi erőszak kultúrájának megszüntetése, vagy az egyenlő fizetés. Igen, ebbe belefér a globális felmelegedés is – hiszen mindez nem számít, ha ötven éven belül víz alá kerülünk, ugye?

Egyes források szerint csak az USA-ban 2.9 millióan vettek részt az eseményeken, a teljes létszámot közel 5 millió főre becsülik. Az ügy mellett kiálló hírességek között van Scarlett Johansson, Katy Perry, Emma Watson, Ke$ha és Zendaya is.

5

Mit gondoltok, lehet változást elérni egy ilyen megmozdulással?

A képek forrása: Google