Több, mint százezren tiltakoznak a Netflix új sorozata ellen

Augusztus 10-én debütál a Netflix új saját gyártású sorozata, az Insatiable – már ha addig el nem éri a célját az a petíció, ami a műsor visszahívását követeli, és négy nap alatt több, mint 118000 aláírást gyűjtött.

“Többet vesztettem a nyári szünetnél, amikor összevarrták az állkapcsom”

Az Insatiable (jelentése: telhetetlen/kielégíthetetlen) története röviden, hogy Patty-t, a túlsúlya miatt folyamatosan cikizett gimnazistát arcon ütik, ezért egy nyáron keresztül össze van zárva az állkapcsa, így fizikailag képtelen az evésre. Ezáltal az új tanévre lefogyva, igazi bombanőként érkezik vissza, és hirtelen népszerűvé válik. Ő azonban nem felejtette el a korábbi bántalmazást, és nekilát, hogy bosszút álljon.

A másfél perces bemutatót látva nem nehéz felismerni, mi késztetett ennyi embert a sorozat bojkottálására. A “ha egy nyáron át nem eszel, akkor te is érdemessé válsz a szeretetre” egy hihetetlenül káros üzenetet, főleg, hogy a célközönség – kamasz illetve fiatal felnőtt nők – kiemelkedő mértékben küzd testképzavarral, alacsony önérzettel és étkezési zavarokkal.

“Ez a sorozat evészavarokat fog okozni”

Florence Given londoni művész és aktivista a trailert látva úgy érezte, hogy cselekednie kell. Ő szervezte a petíciót, és az Instagramon buzdította a követőit az aláírásra, Instagram sztorikon keresztül pedig folyamatosan tudósít a fejleményekről. Azt mondja, az első nyilvános felháborodása után sokan írtak neki üzenetet, és vallották be: a bemutató hatására estek vissza az evészavarukba.

Florence – és a petíciót támogató ezrek – úgy érzi, a sorozatot vissza kell hívni, mert a fiatal nézőkben okozott károk helyrehozása jóval költségesebb és nehezebb munka lesz, mint a Netflixnek okozott veszteség. “Ha tudnánk, hogy két hét múlva felrobban egy hordó vegyi anyag, ami megbetegedést fog okozni, tennénk valamit ellene. Csupán azért, mert mentális, nem pedig szemmel látható betegség, az emberek nem hajlandóak elfogadni, hogy a média kulcsfontosságú forrása lehet az evészavarnak.”  (Florence levelét angolul a HuffPost-on olvashatjátok).

A sorozat elleni online felháborodást persze nem mindenki támogatja. Florence nyíltan beszélt arról az Instagramon, hogy ennek a mozgalomnak az élére állni nem csak móka és kacagás, rengeteg bántalmazó üzenet és abúzus éri amióta a petíció egyre nagyobb médiafigyelmet kap.

Persze a “ha nem tetszik, ne nézd meg, ennyi” jellegű hozzászólásokból is akad bőven, ám egyrészt nem olyan könnyű elkerülni az esetlegesen mentális problémákat kiváltó trailert, hiszen a közösségi média marketing-algoritmusai kérdés nélkül és véletlenszerűen szórják bele a videót a célközönség feedjébe.  Másodrészt pedig ez nem egy elszigetelt eset, hanem egy nagyobb probléma része. A nők értékét a testük alapján megítélő, a soványságot bálványozó, tárgyiasító narratívát kell megváltoztatni – amihez kis akciókon, például egy káros sorozat bojkottálásán keresztül vezet az út.

Ha egyetértetek, a petíciót IDE kattintva írhatjátok alá.

Reklámok

Valóban megváltoztatja az életed a BODY kiállítás?

„A kiállítás, amely megváltoztatja az életét!” – olvasható a mottó a BODY kiállítás szórólapjain. A kiállítás különleges módon próbálja átadni a látogatók számára, hogyan épül fel az emberi szervezet, miképpen mennek végbe a különböző életfolyamatok.

Ez az egyedi tárlat 2200 négyzetméterén több száz eredeti, egykor valójában az emberi testben megtalálható szervek tekinthetők meg. Megtekinthető az emberi váz- és izomrendszer, légzőrendszer, szív- és érrendszer, illetve további szervrendszerekhez tartozó szervek is. A kiállítás során látható több egész emberi test preparátum is, mely valóban mély nyomot hagy a látogatókban. Szinte hihetetlen, hogy a kiállított testek valaha éltek, oly tökéletesen tartósították az utókor számára.

A kiállítást Günther von Hagens professzor eljárása tette lehetővé, aki 1978-ban kidolgozta a plasztináció eljárást, amely során eltávolítják a vizet és a lipideket a testből, és azok helyére szilikont juttatnak. A kiállított testeket, illetve szerveket is ezzel a technikával tartósították. A kiállításon bemutatott minden maradvány eredeti, olyan emberektől származnak, akik haláluk előtt beleegyeztek, hogy testüket a tudománynak ajánlják.

A BODY kiállítás segít megérteni, hogy mi zajlik a bőrünk alatt, hogyan működik ez a végtelenül komplex emberi szervezet, megelevenednek előttünk a biológia órán tanult ismeretek. Az sem gond, ha a korább említett téren nem vagyunk tájékozottak, hiszen a kiállítást animációs kisfilmek is színesítik, illetve gazdagon el van látva információs táblákkal, továbbá a kalauzolást orvostanhallgatók vezetik, akik készségesen válaszolnak minden kérdésre.

Külön tárlat mutatja be az emberi magzat fejlődését, mely egyszerre sokkoló és ámulatba ejtő, illetve szenteltek egy részleget azon magyarok számára, akik nagyot alkottak az orvostudomány terén, többek között Szent-Györgyi Albert munkássága is ki van emelve.

Nagy hangsúly helyeződik az egészségmegőrzésre, a kiállítás próbál rávilágítani, hogy mennyire fontos a kiegyensúlyozott, megfelelő táplálkozás és a rendszeres testmozgás. Szintén felhívja a figyelmet a káros szenvedélyek veszélyére, például a dohányzás okozta negatív hatásokra egy elfeketedett tüdőn keresztül.

A kiállítás valakinek tetszik, valaki túl morbidnak találja – az viszont biztos, hogy senkit nem hagy hidegen, intenzív élményt nyújt a látogatóknak. A napokban én is részt vettem ezen a kiállításon, igazán különlegesnek találtam, hiszen az eddigi ismereteimet egészen új megvilágításba helyezte, úgyhogy szerintem érdemes ellátogatni a Király utcai Komplexbe. A címben olvasható kérdésre reagálva, azt azonban nem mondanám, hogy gyökeresen megváltoztatja mindannyiunk életét ez a kiállítás, esetleg átgondoljuk és mérlegeljük életmódunkat, káros szokásainkat, ami néhányak számára akár ahhoz is vezethet, hogy változtat ezeken egészsége érdekében.

A cikkben felhasznált képek a www.bodykiallitas.hu oldal tulajdonában állnak.

 

Valóban ártalmas az ujjropogtatás?

Hányszor hallottad azt a baljósló figyelmeztetést, hogy ne ropogtasd az ujjaid mert aztán öregkorodra tönkremennek az ízületeid? Hogy majd remegő kezekkel fogod a TV távirányítót nyomkodni? Valljuk be igen sokszor, annak ellenére, hogy mindennek nincs valóságalapja. Bizony.

Az orvostudomány jelen állása szerint a ropogtatás nem vezet ízületi gyulladáshoz (osteoarthritis), nincs káros egészségügyi vetülete, az egyetlen hátránya hogy a melletted ülő frászt kap. Donald Unger ismertségét azzal szerezte, hogy hatvan éven keresztül önmagán kísérletezett: minden nap legalább kétszer ropogtatta a bal kezén az ujjakat, a jobbat viszont nem. Eltelt a több mint fél évszázad, és Unger bal kezének összes ujja épp oly egészséges volt akár a jobb. Semmiféle eltérés, károsodás nem volt kimutatható, a ropogtatás egyszerűen csak ellazítja a körülötte lévő izomzatot.

A Journal of the American Board of Family Medicine orvosi szakfolyóirat is foglalkozott az ujjropogtatás okozta károsodás kérdéssel. Megvizsgálták néhány ízületi gyulladásban szenvedő és teljesen egészséges 50 és 89 év közötti páciensek ízületropogtatási szokásaikat és arra jutottak, hogy akik ropogtatták az ujjaikat 18,1 százalékánál alakult ki ízületi gyulladás, a nem ropogtatók csoportjába viszont 21,5 százalék volt ez az arány. Tehát 3,4 százalékkal magasabb az ízületi gyulladásban szenvedők értéke azok között, akik nem ropogtatták az ujjaikat.

De mi is történik ujjropogtatás közben? Ezt pontosan nem tudjuk, de a legelterjedtebb teória a következő: az ízület ugye két csont között helyezkedik el, a csontot ízületi porc védi, és ezen még egy ízületi tok helyezkedik el. Ebben a tokban folyadék található – úgynevezett szinoviális folyadék – amiben oldott gázok, szén-dioxid, oxigén és nitrogén található. Amikor ki akarjuk roppantani az ujjunkat vagy a térdünket, akkor ez a tok megnyúlik, azaz kisebb lesz a nyomás. A nyomás lecsökkenése miatt az eddig oldott gázok kiválnak a folyadékból, és buborékok keletkeznek. Azáltal, hogy ezek a buborékok kipukkadnak recsegő, ropogó hang keletkezik.

Azonban ezt az elméletet a kanadai Alberta egyetem kutatásai cáfolják. Egy tesztalany ujjára kötelet kötöttek, amit meghúztak, minderről pedig MRI felvételt készítettek. A felvétel bizonyítja, hogy a csontok helyzetén kívül semmi más nem változik, még a buborékok sem, tehát a roppanó hangot nem a buborékok kipukkanása miatt halljuk, okai pillanatnyilag ismeretlenek, de az Alberta egyetem kutatói lázasan keresik a választ.

 

Összegezve az orvostudomány jelen állása szerint az ujjropogtatás nem káros, sőt, ellazítja a környező izmokat, viszont ha a ropogtatás fájdalommal párosul, akkor hagyjuk abba és keressük fel az orvosunkat. A roppanás okai ismeretlenek, annyi biztos, hogy a ropogtatás előtt a nyomás csökken az ízületi tokban.

Képek forrása: Pinterest.com