Étel vagy tampon? Minden tizedik nőnek nincs pénze intim higiéniára

Pár napja jött velem szemben Szandra (For Her blog) youtube videója, amelyben adománygyűjtést szervez egy budapesti cupcake bar (Kicsicake) segítségével a menstruációs szegénységgel küzdők javára. Őszinte leszek, a közel 33 évem alatt még sohasem hallottam erről a dologról. Aztán utánaolvastam, és teljesen ledöbbentem a probléma globalitásán.

Egy tampon átlagosan 20-60 forintba kerül, egy betét pedig 15-70 forintba. Egy átlag menstruáció alatt 10-30 darabot használunk fel ezekből, azaz havi 400-800 forintot költünk rá. Ez így elsőre talán nem tűnik nagy összegnek, de sokaknak ez napi két étkezés ára. És ilyenkor jönnek alternatív megoldásként a szétvágott pólók, papírok, zsebkendők, rongyok… és a szégyen.

742a6065ee8815d8d362eadc210231d3

Külföldön a Freedom4girls angol szervezet elsődleges célja, hogy higiéniai termékeket juttat el olyan kenyai iskolákba, ahol a lányok van, hogy napokat hiányoznak azért, mert nincs pénzük egészségügyi betétre és szégyenérzetük miatt inkább otthon maradnak azokon a bizonyos napokon. Ha mégis elmennek az iskolába, akkor különféle házi praktikákkal igyekeznek orvosolni a fennálló problémát: WC papírral teletömött zoknit rögzítenek az alsóneműjükhöz, vagy régi, nem használt pólókat, papírzsepiket használnak.

De nem kell Kenyáig utazni azért, hogy ezzel szembesüljünk. Nagy-Britanniában sok lány inkább havonta hiányzik az általános iskolából, minthogy egy esetleges “baleset” érje a szükséges intim higiéniás termékek hiányában. A 18 éves Amika George kezdeményezte #FreePeriods mozgalom során – amely a már ingyenes iskolai étkezésben részesülő lányoknak akar betétet, tampont biztosítani –  több százan tüntettek vörösbe öltözve Londonban, hogy felhívják a kormány figyelmét a problémára. Amika szerint a menstruációt körbevevő stigma és szégyenérzet az akadálya, hogy nyíltan beszéljünk és megoldásokat keressünk a menstruációs szegénységre.

d166c3d6b5abadcae9971ac5936cc3d0

Becslések szerint a Földön 1,2 milliárd nő nem tud megfelelő higiéniai termékeket használni a menstruációja idején. Idehaza nincsenek konkrét statisztikák, felmérések a menstruációs szegénységre vonatkozóan, de elég, ha csak a mélyszegénységben élő családok női tagjaira vagy a hajléktalan nőkre gondolunk, tehát a probléma nagyon is valós és 2018-ban is fennáll.

dims

Itthon szerencsére több alapítvány is segít higiéniai termékekhez juttatni az arra rászorulókat, ilyen például az Igazgyöngy Alapítvány, de az ő készleteik is végesek. “Remek lenne, ha ebben egy gyártó vagy forgalmazó újra mellénk állna, hiszen ahol négy lány van egy családban, ott ez már nagy tétel, pláne a létminimum alatt.” – nyilatkozta L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója. Az igazgatónő szerint sokan bele sem gondolnak abba, hogy a női intim termékeken kívül például ott van a fehérnemű kérdése is, amit nyilván nem kapnak adományban, hiszen használt fehérneműt nem adományoz az ember. De előfordult már olyan eset is, hogy egy nagylánynak az alapítvány munkatársai vették meg élete első melltartóját.

e7a80276eb292d1850061f0e704a94b1

A menstruációs szegénység mértékén úgy próbálnak javítani, hogy a világ több országában is csökkentették vagy teljesen eltörölték a női higiéniás termékek általános forgalmi adóját (érdekesség, hogy Írországban soha nem is volt áfa a tamponokon), míg Skóciában idén indítottak országos szintű programot aminek keretein belül minden arra rászoruló nő ingyen kap intim higiéniás termékeket. A kezdeményezés közel 18.000 nőt érint, ráadásul augusztustól az iskoláknak is biztosítaniuk kell betéteket vagy tampont a tanulók számára. Magyarországon a közeljövőben nem terveznek hasonló intézkedést, pedig állítólag az ellenzéki pártok többsége támogatná ezt.

1516795391_0b104a92-d2ce-4bb4-8952-8d3223e06926_636x357.jpg

A fentiek tekintetében: ha tehetjük, adományozzunk okosabban! Amikor a megunt, kinőtt ruhaneműket elvisszük egy rászoruló családnak vagy szervezetnek, akkor csomagoljunk mellé néhány intim higiéniás terméket is, esetleg tiszta, új fehérneműt. Nekünk ez nem biztos, hogy egy hatalmas plusz kiadást jelentene, viszont büszkén hozzájárulhatunk a hazai menstruációs szegénység csökkentéséhez.

Képek forrása: Pinterest, Google

Tartalmi forrás: http://www.nlcafe.hu, http://www.zoom.hu, MOME Open

Reklámok

Ismerd meg hazádat! (1. rész) – Debrecen

Nyilván mindenkit vonzanak a különleges, egzotikus tájak, de fontos ismernünk az országot is, ahol élünk. Magyarországon is rengeteg csodaszép látnivaló van, és jobbára költséghatékonyabban is kijöhetünk egy belföldi pihenéssel, mint külföldi társával. Arról nem is beszélve, hogy nem feltétlenül kell nagy távolságokban gondolkoznunk (autópályán kb. 5 óra alatt átszelhetjük egész Magyarországot), egy rapid kirándulásra is tökéletes választás lehet bármelyik belföldi látnivaló. Első úti célunk Debrecen, Hajdú-Bihar megye fővárosa.

Ami mindenkinek elsőre eszébe juthat Debrecenről még akkor is, ha azelőtt sohasem járt a városban: Csokonai-Vitéz Mihály költő, Szabó Magda írónő, a Debreceni Egyetem, a virágkarnevál, és a Tankcsapda rock zenekar. Ám Debrecen ennél sokkal több, sokkal színesebb! A Tiszántúl szellemi, gazdasági, kulturális, idegenforgalmi, és közlekedési központja, hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosa. Érdekesség, hogy a honfoglalás óta csak magyarok lakják, így az egyik legtősgyökeresebb magyar város is.

debrecen-abovedsc_7387

2223111121044636_debrecen_nagytemplom_piac_utca-1

A detronizáció (trónfosztás) és Debrecen kapcsolata

Kevesen tudják, pedig Debrecen több alkalommal is beírta magát híres történelmi városok közé. Az egyik ilyen nagy momentum 1849-ben történt, amikor is Debrecenben sor került a Habsburg-ház harmadik trónfosztására. (A magyar történelem során egyébként négy alkalommal került erre sor.)

Miután 1849 februárjában a magyar seregek vereséget szenvedtek a kápolnai csatában Windisch-Grätz herceg seregeitől, I. Ferenc József császár elkezdte ráerőltetni a magyarokra az új alkotmányát. Klapka György tábornok azonban új támadásokat indított, melyek sikereinek hatására a Debrecenben ülésező magyar Országos Honvédelmi Bizottmány Kossuth Lajos vezetésével kiadta a Függetlenségi Nyilatkozatot, majd kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. A siker azonban nem tarthatott sokáig, mert a szabadságharc leverése után a határozatot semmisnek tekintették.

“Ferencz József 1849. márczius hóban azután kibocsátá azon osztrák alkotmány levelet, mely Magyarországot az összbirodalomba, beolvasztja. A debreczeni országgyülés erre trónvesztettnek nyilvánitá a Habsburg uralkodóházat ápril 14-ikén.”

Jókai Mór: Magyarország története (1884)

Aranybika Szálló

Ha Debrecenben járunk az Aranybika Szállót mindenképp tekintsük meg! Az épület az eklektikus stílus egyik tipikus példája, monumentális és gyönyörű, ám mégsem ez az, ami igazán híressé tette. A szálló terveit 1915-ben az a Hajós Alfréd készítette, aki 1896-ban hazánk első olimpiai bajnoka lett az athéni olimpián, de végzettségét tekintve építészmérnök volt. A szállóban helyet kapott egy óriási koncertterem is, amelyet Bartók Béláról neveztek el, aki több hangversenyt is adott itt.

Ha tehetjük, szálljunk meg mindenképp legalább egy éjszakára az Aranybikában, így Széchenyi István, Deák Ferenc, Móricz Zsigmond, Kossuth Ferenc (Kossuth Lajos fia) után mi is megtapasztalhatjuk a szálló kellemes atmoszféráját.

9476830

aranybika_10_lobby-main-hall

Református nagytemplom

A főtéren található 1805 és 1824 között épült klasszicista nagytemplom Debrecen egyik legjellegzetesebb épülete (nincs messze az Aranybika Szállótól). 1500 négyzetméteres alapterületével ez Magyarország legnagyobb református temploma. A Magyarországi Református Egyház jelképének tekinti ezt az épületet, ezért Debrecent sokszor “kálvinista Rómának” is nevezik.

Az épület érdekessége még, hogy ebben található hazánk legnagyobb református és egyben protestáns harangja, a Rákóczi-harang, a maga 3800 kilójával és 198 centiméteres alsó átmérőjével. (Magyarországon ez az ötödik legnagyobb harang.) Nevét I. Rákóczi György erdélyi fejedelemről kapta, aki az ellenségektől zsákmányolt ágyúkból önttette ki.

debrecen__nagytemplom__the_great_reformed_church__2012_1511210_9848

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Debreceni Egyetem

Debrecen másik jellegzetessége, amelyet érdemes felkeresnünk, ha ott járunk, az az egyetem épülete. A Debreceni Egyetem a Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Debreceni Orvostudományi Egyetem, a Debreceni Agrártudományi Egyetem és a hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola összevonásával jött létre. A felsőoktatás gyökerei már 1538-ban (!) is jelen voltak a városban, így Magyarország legrégebbi folyamatosan működő felsőoktatási intézményének számít.

Az egyetem nevéhez fűződik a nyaranta megrendezett Campus Fesztivál, amely 2007 óta örvend nagy sikernek szinte minden korosztályban.

debrecen program page

67078137

Nagyerdő

Debrecennek van egy óriási parkja, az úgynevezett Nagyerdő. Nevét a hatalmas, 100-120 éves fáiról kapta, de területén sok védett növény- és állatfaj is megtalálható. Jelenleg a Nagyerdő területén mintegy 700-800 növényfajt, 49 védett gerinces, valamint 39 védett gerinctelen állatfajt tartanak nyilván. A parkban sétálva megpihenhetünk a Békás-tónál, ahol akár kacsákat is etethetünk. A park egész területe kellemes atmoszférát áraszt, így érdemes ezzel kezdenünk debreceni körutazásunkat. Itt nyugodt körülmények között tudjuk megtervezni sétánkat a következő városi látnivalóig.

4952111121051807__debrecen_nagyerdo

debreceni_nagyerdo_1

Képek forrása: Google

Karácsony a világ körül

Mi, magyarok a fehér karácsonyért epekedünk, szenteste a fa alatt vár az ajándék és kipukkadásig eszünk szűk családi körben, másnap pedig megkezdődnek a “kötelező” rokonlátogatások. A keresztény kultúrkör legfontosabb ünnepét, a karácsonyt szinte a világ összes táján átvették, még a más vallásúak is, saját szájízük szerint. Néhány dologban mindannyian különbözünk, de a legfontosabb még mindig ugyanaz: a szeretet.

Az angolszász karácsony

Ausztráliában éppen most kezdődött a nyár, havat pedig a helyiek maximum a televízióban vagy az utazásaik során láthatnak. Az ünnepi asztalon karácsonyi pudingot és töltött pulykát tálalnak. Aki csak teheti, a barbecue mellett vagy a tengerparton ünnepel, ahol ilyenkor felelevenedik a filmek hawaii mintás inget viselő, fürdőnadrágos Karácsony Apó is. Az USA állampolgárainak szokásaival nap mint nap találkozhatunk a filmeken keresztül. Itt már Hálaadás után feldíszítik az utcákat, van aki karácsonyfát is ekkor állít. Elterjedt szokás az éjféli mise, az ajándékokat pedig 25-én reggel hozza a Télapó, a fa alá és a kandalló fölé akasztott zoknikba. Ha valakik, akkor az angolok tudnak leginkább átszellemülni decemberben. Feldíszítek házaikat, leveleket írnak a Mikulásnak, a gyermekek kórusokat alakítva járják az utcákat, karácsonyi dalokat énekelve. Szenteste tejet és süteményt készítenek ki a Mikulásnak, hogy megköszönjék fáradtságos munkáját.

c43a52195dd5caf329a0c7a95934c3f5.jpg

Dél-Amerika

Mexikóban is élnek a karácsonyi hagyományok, ám a helyiek ízlésére formázva. Itt nem Jézuska és nem is Télapó hozza az ajándékokat, hanem a háromkirályok. Az ünnepet hatalmas fesztiválok és úgynevezett “menedékkérés” előzi meg, mikor a gyermekek házról házra járnak, megidézve Mária és József Betlehembe való útját. A betlehemek, melyeket mexikói motívumokkal is díszítenek, két hónapig állnak, a kis Jézust pedig szenteste előtti napon helyezik a jászolba.

d555ef8b7ba7dda09dd97ad65eff588c.jpg

A Mikulás bejárja a világot

Bizony-bizony, a karácsonyi szokásoknak Keleten is hagyománya van. Az utcákat fényekkel díszítik, karácsonyfákat állítanak ám ajándékozni csak nagyon kevesen szoktak. Japánban a legnépszerűbb karácsonyi étel a KFC csirkéje, mely népszerűségét egy jól eltalált karácsonyi reklámnak köszönheti. Kínában komolyabban veszik az ünnep lényegét, azonban itt többen is ajándékoznak. A meglepetéseket nem más, mint a Karácsony Öregapója hozza. Indiában csak családon belül ajándékoznak, a klasszikus örökzöld helyett pedig a banánfákat és a templomokat díszítik fel, házaikat cserépedényekkel dekorálják. A Fülöp-szigetek viszont mindenkit megelőz a karácsonyi lázban: az ősz elejétől majdnem a tél végéig ünnepelnek. A Oroszországban nem a karácsony, hanem a születésnap a legnagyobb ünnep. Mivel az ortodox vallás miatt a Julianus naptár van érvényben, a világ legnagyobb területű országában január 7-én tartják a szeretet ünnepét.

04b7f29d48f6d7c5323d9a4afca09022.jpg

Afrika

Etiópiában és Egyiptomban Oroszországhoz hasonlóan január 7-re esik karácsony napja, melyet négy hétig tartó böjt előz meg, majd a szeretet ünnepén szép ruhában templomba vonulnak. Afrikában is tartják az ajándékozás hagyományát, ám számukra az ünnep igazi lényege nem a tárgyak, hanem a szeretet adása. Libériában és Kongóban reggel éneklő csoportok vonulnak az utcán és mindenkit szentmisére hívnak, mely után ajándékoznak és lakomáznak. Ghánában csengőket akasztanak a fákra és a betlehemezésnek is nagy hagyománya van. Dél-Afrikában az angolszász szokások élnek. A szentmisét 25-én reggel tartják, a családok pedig karácsonyfát állítanak, majd a Karácsony Apó elrejti ajándékait a gyermekek előre kikészített zoknijába.

cae3577825abedfe09074bf2e41570ae.jpg

Európa

Norvégiában szenteste ajándékoznak, csak úgy, mint nálunk, azonban ott nem Jézuska, hanem Julenisse teszi a fa alá a csomagokat. A hagyomány úgy tartja, hogy ezen az estén a szellemek ellopják a seprűket és azon repkednek a városban. Hollandában ugyan karácsonykor együtt van a család és misére is mennek, de december 5. a legjelentősebb ünnep, amikor a Sinterklaas a gyermekek kipucolt cipőjébe teszi meglepetéseit. Spanyolországban és Olaszországban egy kicsit eltolódik a karácsony, ugyanis január 6-án, vízkeresztkor tartják. A gyermekek tiszta csizmájába is ezen a napon kerülnek a finomságok, melyeket a háromkirályok hoznak.

7eeddb5ffbaf355c5c88e93e53715dc8.jpg

A képek forrása: Pinterest

Gyorstalpaló a gyorséttermekről

Tedd a kezed a szívedre és mondd azt, hogy sohasem ettél még gyorsétteremben – legalább egy sültkrumplit vagy egy fagyit. Ha ezt mégis kimondtad, akkor gratulálok, Te az emberiség azon pár százalékába tartozol, akik tényleg nem esznek “junk food”-ot (műkaja, gyorsétel). A többség viszont mély hallgatásba burkolózik, azt várva, hogy most megint egy olyan írást fog olvasni, ami lehúzza a gyorsétteremekben kapható ételek minőségét, de tévednek.

Nem azt mondom, hogy minden nap “mekis” kaján kell élni, de úgy gondolom, hogy bizonyos időközönként belefér, ha beülünk egy-egy gyorsétterembe és ott fogyasztunk. Nem tagadom, évekkel ezelőtt én is beleestem abba a hibába, hogy ha megéheztem, akkor azonnal betértem egy McDonald’s-ba, ahelyett, hogy ugyanazért az összegért ettem volna egy táplálóbb (és valószínűleg egészségesebb) főzeléket, tésztát, vagy salátát. Aztán feltűnt, hogy ha egy kicsit jobban odafigyelek az étkezésemre, akkor kevésbé leszek pattanásos és a bélműködésem is normalizálódik. Így lecsökkentettem az ilyen jellegű ételek fogyasztását és kötöttem egy kompromisszumot magammal, miszerint havonta egyszer megengedem magamnak, hogy megegyek egy gyorséttermi menüt. Ezt kiválóan tudom tartani, és már nem is hiányzik annyira.

giphy (1)

A legutóbbi ilyen jellegű étkezésem közepette gondolkoztam el azon, hogy vajon mikor, miért és hogyan terjedt el ennyire Magyarországon a junk food? Miért ezt részesítik az emberek előnyben mondjuk egy kifőzdéhez képest? Nyilván elsősorban csak magamból tudok kiindulni: a rengeteg ízfokozó (“Le a sok E-vel!” Kivéve, ha Sertés McFarm szendvicsről van szó…), a gyors kiszolgálás (ha éhes vagyok, akkor egy percet se várassanak!) és sok esetben a költséghatékonyság (ohh, azok a régi, szép Smart kártyás idők, amikor apa tankolt, Te meg az érte kapott smart pontokat számolgattad, hogy kijön-e belőle legalább egy Happy Meal menü, mert hónap végén egy forint sincs már a zsebedben…) kombinációja az egyik lehetséges válasz a kérdésekre.

 

giphy

Mekisztológia

Azt például tudtad, hogy több, mint 50 éve hízhatunk a gyorséttermi kajáktól? A McDonald’s 1955. április 15-ét tekinti hivatalos alapítási dátumaként, ugyanis ekkor nyílt meg az első franchise étterem Illinois államban. Mára már a McDonald’s a világ legnagyobb gyorsétterem lánca, ami azt jelenti, hogy naponta kb. 68 millió embert szolgálnak ki a 119 országban található 31 000 éttermében. A cég 2009. október 27-én bejelentette, hogy kivonul Izlandról, így Izland lett Bosznia-Hercegovina és Albánia után a harmadik európai ország, ahol nincs jelen a cég. (Bosznia-Hercegovinában 2011 augusztusában nyílt meg az első étterem.)

Magyarországon az első McDonald’s üzlet 1988. április 29-én nyílt meg Budapesten, a belvárosi Régiposta utcában. (Egy kis érdekesség: akkor egy BigMac szendvics 43 forint volt.) A cég jelenleg 88 üzletet üzemeltet hazánkban, közel felét a fővárosban.

 

Kentucky Fried Chicken (KFC)

A céget Harland Sanders alapította 1929-ben. Egy helyi benzinkúttal szemközti szobában nyitotta meg Corbinban (Kentucky), ahol gyorsan híre ment Sanders-féle serpenyőben sült csirke speciális receptjének. Sanders nem akarta a minőséget veszélyeztetni, ezért keresett egy olyan lehetőséget, amellyel az időn tudott spórolni, anélkül hogy ez az íz rovására ment volna. Ekkor jött az ötlet a kukta használatára, amely az KFC eredeti receptjének egyik titka.

Az éttermek fő profilját a csirkehús felhasználásával készült ételek képezik, amiket évtizedek óta azonos recept alapján készítenek. Jelenleg a világon 137 országban van jelen, több mint 16 000 étteremmel.

 

Subway

Az első Subway éttermet 1965. szeptember 28-án nyitották meg, mint Pete’Super Submarines. A nevet Dr. Peter Buck találta ki, aki társalapító, fizikus és családi barát volt. A 17 éves Fred DeLucának 1000$-t adott kölcsön, hogy belekezdjen a szendvics üzletbe annak reményében, hogy DeLuca így tudja majd finanszírozni az egyetemi tanulmányait. Az eredeti menü hét hideg szendvicsből állt, amely 11 összetevőből készült el úgy, mint: hús, kenyér, hagyma, paradicsom, paprika, olíva, olaj, fűszerek és sajt. A koncepció nagy sikert aratott. A Pete’Submarines név úgy hangzott, mint „pizza marines”, amely néhány fogyasztót arra sarkalt, hogy pizzát rendeljen. Az alapítók a változtatás mellett döntöttek, amelynek a következménye lett az új név, a Subway.

Jelenleg 112 országban, 44 852 Subway étterem működik, melyből 18 Magyarországon található.

 

Burger King

A Burger King vállalatot két korábbi étteremtulajdonos, James McLamore és David Edgerton alapította 1954-ben, a Florida állambeli Miamiban. Céljukat úgy fogalmazták meg, hogy elfogadható áron, gyorsan és tiszta környezetben szolgálják ki vendégeiket. Kieszelték a tökéletes hamburgerjüket, amely roston sült marhából, érett paradicsomból, ropogós salátából, majonézből, ketchupből, hagymából és sós savanyúságból állt.

99 országban vannak jelen, és egy 2016-os felmérés szerint, csak az USA-ban 15 243 éttermet üzemeltetnek. Magyarországon az első Burger King étterem 1991. augusztus 8-án nyitotta meg kapuit az Oktogonon. Hazánkban összesen 36 étterme üzemel.

 

Elképesztő adatok, elképesztően rövid időn belül. Igény van ezekre az éttermekre, nem hiába nyitnak újabb és újabb üzleteket. De én már látom az alagút végén a fényt: szerencsére egyre nagyobb divatja van a streetfoodnak is, valamint a kisebb, de helyi alapanyagokat felhasználó éttermeknek is. Valószínűleg árban nem tudják felvenni a versenyt egy gyorsétteremmel – ahogyan egy asztalos műhely sem az IKEA bútorokkal szemben -, de ha tehetjük, akkor részesítsük az utóbbiakat előnyben, mert az egészségünk és a környezetünk támogatása mindennél fontosabb!

Képek forrása: Pinterest, GIPHY

Tartalmi forrás: Wikipédia