5 bizonyított tény a mozgás pozitív hatásairól

A testmozgásnak számos pozitív hatása van, jót tesz a szív- és érrendszernek, illetve mentálisan is fontos hatásokkal bír: kutatások bizonyítják, hogy a rendszeres testmozgást végző emberek boldogabbak, jobban kezelik a stresszt és jobb az önértékelésük.

Testedzés és a depresszió

Az edzés többek között pozitív hatással van a vérkeringésre is, így az agyunkba több vér jut, amit endorfin, vagy más néven boldogsághormon termelésével hálál meg. Az endorfin egy agyalapi mirigyben termelődő fehérje, amely képes csillapítani a fájdalmat, illetve kellemes érzést idéz elő. Ezzel hasonlít a morfinszármazékok effektusához, azonban ez egy teljesen természetes, a saját testünk által termelt hasznos anyag. Mozgás hatására szintén emelkedik a noradrenalin nevű hormon szintje is a vérünkben, amely a pozitív izgalmi állapotért felelős.

sport...

Csökkenti a stresszt

A testmozgás szintén hozzájárul a stressz csökkentéséhez, illetve a stresszes szituációk megfelelő kezeléséhez. Egy hosszú, stresszes nap után végzett sport, legyen szó futásról vagy egy zumba óráról, gyorsan segíthet csökkenteni a frusztráltság érzetet, illetve szintén segít megbirkózni a stresszel kéz a kézben járó szorongással és dühvel. Ez a fajta tevékenység elveszi a figyelmünket a problémáinkról, az elvégezendő fizikai munkára fogunk koncentrálni.

Hozzájárul a pihentető alváshoz

Lehetséges, hogy gyorsabban aludjunk el és kipihentebben ébredjünk? Igen! A rendszeres mozgás hozzájárul az alvási idő minőségének javulásához, hiszen amellett, hogy fizikailag is elfáradunk tőle, jobb lesz tőle a hangulatunk, csökkenti a stresszt, így könnyebben álomba tudunk merülni ahelyett, hogy órákig csak a plafont bámulnánk két stresszes gondolatmenet között.

sport.

Növeli az önbizalmat

A testmozgás hozzájárul az önbizalom növekedéséhez, melynek egyszerű az oka: relaxáltabbak vagyunk, jobb a hangulatunk, így jobban érezzük magunkat a saját bőrünkben. Ahogy egyre jobban kezeljük a stresszt és egyre több önbizalmunk lesz, úgy erősödik a tüdőnk és a szívünk is. Amellett, hogy nő az önbizalmunk elégedettebbé is válunk önmagunkkal, értékesebbnek érezzük magunkat.

Csökkenti a szorongást

A mozgás jótékony hatásai túlmutatnak a stressz csökkentésén, szintén segít a szorongás és a szorongáshoz kapcsolódó betegségek tüneteinek mérséklésében. Egy 10 perces séta is hatékony, segít a jobb hangulat megteremtésében. A fizikálisan aktív emberek boldogabbak, közülük kevesebben szoronganak, mint az állandóan kényelmes, ülő tevékenységet folytató emberek. Testmozgás hatására másra irányul a figyelmünk, elhasználjuk a felesleges energiánkat, illetve segít féken tartani a kortizol szintjét is, amit csak stresszhormonként emlegetnek.

Képek forrása: Pixabay.com

Reklámok

Tényleg szükségünk van a digitális detoxra?

A “digitális detox” – flancos kifejezés a különböző közösségi média alkalmazásoktól való megszabadulásra – igazi buzzword lett az egyre inkább világhálóra kapcsolt társadalmunkban. 2015 decemberében Ed Sheeran törölte magát az Instagramról határozatlan időre, mert megunta, hogy “képernyőn keresztül látja a világot” (azóta már visszatért a platformra). Azóta több celeb, köztük Demi Lovato, Chrissy Teigen, Taylor Swift vagy épp Justi Bieber követte a példáját és menekült el a tükörszelfik, állandó értesítések és internet trollok világából, ha csak 24 órára is.

Egy olyan világban, ahol annyi fotót lövünk az elénk rakott ételről, hogy azt se tudjuk mit kezdjünk velük, ahol a péntek esti buli vagy a nyári vakáció meg sem történt, ha nem osztjuk meg legalább az Instagram story-ban és ahol a mellékhelységre sem tudunk elmenni az okostelefon nélkül nem csoda, hogy sokan glamorizálják az online léttől való elszakadást és a pre-digitális gyökereinkhez való visszatérést. Ám bármikor, ha letörlöm a Facebook alkalmazást a telefonomról vagy deaktiválom a Twitter fiókom, önkéntelenül is belegondolok: számít ez valamit egyáltalán a mentális egészségemnek? Vajon az a néhány Snapchat sztori, Instagram-lájk vagy Facebook update tényleg jelentős hatással van az életemre?

put your phone down

A SELF magazin egyik szerkesztője hasonló kérdésekkel fordult a téma szakértőihez, a válaszuk pedig a legkevésbé sem egyértelmű: “A közösségi médiához számos rossz és számos jó dolgot is társíthatunk”. Hasznos, ugye? A lényeg az, ha általánosságban elégedett vagy a közösségi média-használati szokásaiddal, nincs min aggódnod. Ám ha ezek az alkalmazások túl sok stresszt okoznak az életedben vagy úgy érzed, megakadályoznak a normális tevékenységeidben, érdemes elgondolkodnod egy hosszabb vagy rövidebb ideig tartó detoxon. A digitális detox 5 potenciális jótékony hatásáról olvashatsz az alábbiakban:

1. Jobban alhatsz közösségi média nélkül

Egy 1000 amerikai részvételével készült kutatás szerint az emberek 71%-a a mobiljával a feje mellett alszik. Legyünk őszinték: én ebbe a 71%-ba tartozom, és valószínűleg te is. Ez azonban negatívan befolyásolhatja az éjszakai pihenésedet: a képernyőből áradó fény megzavarja a test természetes melatonin-termelését (ami az elalvást segítő hormon), így a lefekvés előtti Facebook-olvasgatás megnehezítheti az álomba merülést.

2. Előtérbe helyezheted a személyes kapcsolatokat

A közösségi média hatékony eszköz a családdal és barátokkal való kapcsolattartásra, ám nem jó, ha kizárólag ebben merülnek ki a személyes kapcsolataid. A túlzott Facebook-használat összefüggésben áll a társadalmi elszigetelődéssel, magányossággal és depresszióval. A digitális detox segíthet, hogy a telefonod nyomkodása helyett személyesen tölts időt és beszélgess a barátaiddal, 100%-ig odafigyelve egymásra – hiszen nincs is idegesítőbb, mint mikor valaki fél szemmel mindig a Messengert figyeli miközben együtt vagytok.

3. Legyűrheted a FOMO-t

A FOMO (Fear Of Missing Out) gyakori velejárója a túlzott közösségi média használatnak. Ha egész nap azt látod a különböző platformokon hogy mások milyen jól szórakoznak, érdekes helyeken járnak vagy csak élvezik az életet, szinte természetes, hogy azt érzed: nekik sokkal jobb, mint neked. Ez aztán növeli a mobilhasználattal járó szorongást és sokszor az alkalmazások frissítésének számát is. Ironikus, hiszen ha letennénk a telefont, és a jelen szituációra figyelnénk, sokkal jobban éreznénk magunkat.

offline is a peace of mind

4. Inspirálhat, hogy mozogj

Ha lemondasz a közösségi médiáról, a nap rengeteg óráját szabadíthatod fel, amit eddig az Instagram görgetésével töltöttél. Ki tudja, még arra is lesz időd (és kedved!), hogy kimenj a szabadba és sportolj. A mozgás pedig rengeteg pozitív hatással bír, többek között csökkenti a szorongást.

5. Eszedbe juthat a többi hobbid

Gondoltál valaha arra a telefonod nyomkodása közben, hogy “te jó ég, mit csináltam én egész nap amikor még nem volt Facebookom/Instagramom/Internetem”? A digitális detox, és az ezzel felszabaduló idő (a mentális kapacitásról nem is beszélve!) lehetővé teszi, hogy visszatérj az eddig hanyagolt, vagy akár rég elfelejtett hobbijaidhoz. Ha nem akarod feladni a digitális világot, tedd félre a készülékeket legalább hetente egy napra – a hirtelen jött szabadidőt pedig töltsd azzal, amivel csak szeretnéd: sportolj, kirándulj, olvass, kreatívkodj, rendezd át a lakást… és a többi.

more sun less screen

Végezetül pedig ne feledd: nem kell feladnod a technológiát, ha nem szeretnéd. A lehetséges jótékony hatások listája csak ennyi, és semmi több: lehetséges jótékony hatások listája. Ha boldog vagy a jelenlegi digitális szokásaiddal, ne aggódj; ha pedig úgy érzed, lehetne javítani rajtuk, változtass a dolgokon – de még akkor sem kell teljesen elvetned a közösségi médiát. Rengeteg lehetőséged van – csak csináld azt, aminek a legtöbb értelme van a számodra!

 

Forrás: self.com

Fotók: Pinterest

Fizikai vs. pszichológiai egészség

Gyerekkorunk óta tanítanak minket fizikai egészségünk megőrzésére. Tudjuk mit kell tennünk, ha megvágjuk magunkat, ha fáj a fejünk, vagy ha betegnek érezzük magunkat. De tudjuk-e mit kell tennünk a lelkünkben történt sérülések esetén?

Mi történik ha szomorúnak érezzük magunkat és ezt megosztjuk másokkal?
“Ó ne is törődj vele, majd jobb lesz!”
És mi történik, ha eltörjük valaminket?
Egyből orvosi ellátást kapunk, esetleg a munkahelyünkről is táppénzre megyünk, hogy minél hamarabb meggyógyuljunk. Rengeteg esetben lenne szükségünk lelki-táppénzre – hiszen a pszichológiai problémák gyakran jobban befolyásolják a munkaképességünket, mint egy törött kéz.

Folyamatosan azt halljuk, hogy egyes élelmiszerek, vagy akár a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás milyen hatással vannak a szervezetünkre és egészségünkre – de nem tanítanak meg minket arra, hogyan ismerjük fel (és ami még fontosabb: hogyan kezeljük) a lelki problémákat, amelyek nagyobb és hosszabb távú hatással lehetnek életünkre, például sikertelenség, elutasítás, magány.

lelki

Sikertelenség

Klisésen hangozhat, hogy senki nem úgy kezdte, hogy mindent tudott – de minden szava igaz: egy elbukott állásinterjú még nem tesz örökre munkanélkülivé, egy sikertelen vizsga nem veszi el a diplomádat és egy odaégetett vacsora sem azt jelenti, hogy örökké rendelni fogod a kaját. Viszont épp elég ahhoz, hogy – ha rosszul kezeled – feladd az adott dolgot és ne próbáld újra. Iszonyat szerencsésnek kell lenni ahhoz, hogy minden elsőre sikerüljön, ezért nem szabad hagyni, hogy egy bukás rátegye a bélyegét saját magunk megítélésére. Sokkal inkább benzinként kell működnie, és tanulva a hibákból újra felvenni a kesztyűt és elindulni az úton – immáron előrébb jutva az eddigi tapasztalatok segítségével.

Elutasítás

Akár munkahelyi, akár szerelmi bukásaink után csökken a magabiztosságunk. Ilyenkor még inkább hajlamosak vagyunk tovább rontani a helyzetünkön: totál csődnek érezzük magunkat, amely az életünk különböző területeire is beférkőzhet: egy munkahelyi probléma túlgondolása odáig fajulhat, hogy azt gondoljuk azért nincs barátunk, mert még a munkánkat sem tudjuk elvégezni – és ez rossz reakció! Fizikai sérülés után sem rontunk tovább a helyzeten: megégetjük magunkat főzés közben – talán tovább égetjük magunkat, hogy még rosszabbá tegyük? Nem. Hideg víz alá tesszük, kenegetjük és óvjuk. Mit teszünk ha rossz randink volt? Magunkat és a “nem tökéletes” testünket okoljuk, tovább csökkentve a magabiztosságunk, ahelyett, hogy elfogadnánk, hogy ez nem jött össze és vennénk egy jó habfürdőt a kedvenc innivalónkkal és könyvünkkel.

Magány

A folyamatos magány érzése eltorzítja a gondolkodásunkat: azt érezteti velünk, hogy a szeretteinket valójában nem is érdekeljük annyira. Visszatart minket abban, hogy a másikat megkeressük, hiszen elhiteti, hogy ha ő nem keresett minket, akkor biztosan annak sem örülne, ha mi keresnénk meg és így azt gondoljuk – tévesen – hogy inkább megmentjük magunkat egy elutasítástól, ami újabb fájdalmat okozna. Fontos tudni, hogy a krónikus magány olyan betegségeknek ad táptalajt, amelyek korai halálhoz vezethetnek – magas vérnyomás, magas koleszterin és az immunrendszert is gyengíti – még inkább kitéve testünket a betegségeknek.

Tehát testi egészségünk mellett oda kell figyelnünk lelkünk egészségére is, hisz a kettő egymást kiegészítve működik igazán jól!

A cikk forrása egy TED előadás, amelyet itt tudtok angol nyelven, magyar felirattal megnézni.

Képek forrása: Pinterest

Neked is tele van a t***d? Akkor ezt olvasd el!

“Káosz az életed? Ki sem látszol a munkából? Halálosan unod, hogy mindig mások elvárásainak kell megfelelned, miközben nincs egy szabad perced önmagadra?
ITT A NAGYÍVŰ MEGOLDÁS!” – szól a fülszöveg Sarah Knight immár magyarul is elérhető könyvén.

Idén januárban (de régen is volt…) ajánlottuk nektek Sarah Knight, a zseniális anti-guru profán ámde annál hatékonyabb self-help könyvét, a The Life-Changing Magic of Not Giving a F*ck-ot. A nemzetközi bestseller arra tanítja meg az olvasót, hogyan tegyen rendet otthona helyett után az elméjében is. A módszer segít, hogy többé ne törődj mások véleményével, megszabadítsd az életed az idegesítő dolgoktól és képes legyél nemet mondani mindazon felkérésekre vagy meghívásokra, amik téged valójában egyáltalán nem érdekelnek. Kinek ne lenne szüksége egy ilyen felszabadító olvasmányra?

25552834_1969953826355801_1076589024_o

Jó hírünk van: most már magyar nyelven is olvashatod az írónő bölcsességeit, ugyanis a Kiskapu Kft. kiadásában megjelent a Nagy ívben (A varázslatos módszer, amellyel örökre száműzhetsz az életedből mindent, amivel tele van a t***d).

A kiadó ráadásul nekünk is felajánlott egy példányt a kötetből, mi pedig úgy döntöttünk, megosztjuk azt veletek egy év végi, last minute nyereményjáték keretében – hogy az új évet már a rátok telepedő kötelességek és bűntudat szorítása nélkül, energiátokat a titeket valóban boldoggá tevő kapcsolatokra és tevékenységekre fordítva kezdhessétek!

Ha szívesen megnyernéd a könyvet, nem kell mást tenned, csak a cikk alatt kommentben megírni, neked mivel van tele a t***d, milyen felesleges kötelességtől vagy energiát lecsapoló tevékenységtől szeretnél megszabadulni az új évben!

Sorsolás december 28-án.

Depresszió – a lélek küzdelme önmagunkkal

A depresszió egy gyakori és komoly probléma, ami negatívan befolyásolja az ember érzéseit, a gondolkodását és viselkedését. A depresszió letörtséget okoz és az érdeklődés elvesztését olyan dolgok iránt, melyek egyszer örömet okoztak. Érzelmi és fizikai problémához vezethet, illetve akadályozhatja a munkában vagy iskolában való helytállást is.

A depresszió egy tégla a fejeden, ami nyom lefelé, és a gondolataidat apró ólomrögökké zsugorítja.

– Evelyn Lau

Tünetek

A depresszió tünetei egész széles skálán terjednek, akár csak a súlyossága is, a leggyakoribbak:

  • letörtség
  • az érdeklődés elvesztése olyan dolgok iránt, melyek valaha lelkesedéssel töltöttek el
  • étvágycsökkenés
  • alvászavarok
  • kevesebb energia, gyakori fáradtság
  • lelassult beszéd és mozgás
  • bűntudat, haszontalanság érzet
  • nehéz koncentráció és döntéshozatal
  • halál és öngyilkosság körüli gondolatok

How-Trauma-Can-Lead-to-Depression-722x406

Depresszióról akkor beszélünk, ha az előbb felsorolt tünetek legalább két héten át fennállnak. A depresszió tizenöt felnőttből egyet érint, illetve hatból egy ember élete során legalább egyszer szenvedett benne. Ez a probléma bármikor jelentkezhet, de leggyakrabban a 17-25 év közötti korosztályt érinti, ezen felül a nők hajlamosabbak megtapasztalni a depresszió tüneteit.

A depresszió más, mint a gyász vagy a szomorúság

Egy szeretett személy halála, munka elvesztése vagy egy kapcsolatból való kilépés teljesen normális, hogy szomorúságot vagy gyászt okoz. Gyakori, hogy akik szomorúságot éreznek, depressziósnak nyilvánítják magukat, azonban szomorúnak lenni nem egyenlő a depresszióval. A gyász és a depresszió is fájdalommal és visszavonultsággal jár, de számos eltérő tényező van.

Ha valaki gyászol, a fájdalmas érzések hullámzóan törnek elő, gyakran az elhunyttal kapcsolatos boldog emlékekkel párosulva, azonban akik depresszióban szenvednek azoknál a csökkent életkedv viszonylag állandó. A gyászoló önbecsülése nem változik, még a depressziós egyén önbecsülése csökkent, gyakran mihasznának érzik magukat.

Néhány ember számára egy szerette eltávozása súlyosbítja a már meglévő depressziót. Ha a gyász és a depresszió együttesen áll fenn, akkor a gyászt az illető erősebben és fájdalmasabban éli át.

Kockázati tényezők

A depresszió bárkit érinthet, még akkor is, ha az illető majd kicsattan az örömtől nap mint nap. Különböző faktorok játszanak szerepet a megjelenésében, mint például néhány kémiai anyag megváltozása az agyban. A depresszió kialakulásában a genetika is meghatározó szempont, ugyanis örökölhető, példaként, ha egy ikerpár egyik tagja depressziós lesz, 70% az esély hogy az ikertestvére is szenvedi fog benne élete során. A személyiség is közrejátszik, azokat az embereket gyakrabban érinti, akik alapjáraton alacsony önbecsülésűek, pesszimisták vagy rosszul kezelik a stresszhelyzeteket. Továbbá olyan környezeti tényezők is növelik a depresszió kialakulásának esélyét, mint a lelki vagy fizikai bántalmazás, vagy az elhanyagolás.

depression-quotes

Hogyan gyógyítható?

Szerencsére a depresszió az egyik legsikeresebben gyógyítható probléma, az esetek 80-90 százalékában az illető kilábal belőle. A diagnózist hosszas beszélgetés előzi meg egy szakértővel, amit gyakran fizikai vizsgálat is kísér. Sokszor vérvizsgálat is javasolt, hogy kiderüljön nem-e egészségügyi probléma okozza a depressziót, mint például a pajzsmirigy túlműködése.

Gyógyszerek segítségével jól kezelhető a depresszió, a jelenlegi antidepresszánsok biztonságosak, alkalmazásuk pszichiáter felügyelete alatt történik, aki bizonyos időközönként labor- vagy vérvizsgálatot kérhet. A kezelés másik részét a pszichoterápia nyújtja, ami segít a betegnek, hogy el tudja fogadni vagy képes legyen megváltoztatni a depressziót kiváltó problémákat.

Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123-as ingyenes lelki elsősegély számot!

Képek forrása: pinterest.com