A személyiségünk meghatározza a zenei ízlésünket?

Habár az emberek általában hangulat alapján választanak zenét (vagy éppen a zene alakítja ki a hangulatukat), mindenki meg tudja mondani, hogy nagyjából milyen zenét szeret.

Viszont gondoltuk-e volna, hogy az, hogy milyen zenét preferálunk, szorosan összefügghet azzal, hogy milyen a személyiségünk?

Korábban több kísérlet volt ennek bizonyítására, ám a kis számú minta és a minta egyébként is homogén összetétele (például egyetemisták csoportja), továbbá az, hogy egyes, a kísérletben használt zene stílusát a válaszadó maga osztályozta, fals eredményeket hozhatott. Ám Jason Rentfrow a Cambridge-i Egyetemről és Gideon Nave Pennsylvaniai Egyetemről úgy gondolják, kiküszöbölték ezeket a tényezőket és teljesebb képet adhatnak.

A kis minta helyett ők interneten keresztül 22 252 különböző életkorú és háttérrel rendelkező személyt vizsgáltak. A jelentkezők 45%-a 22 év feletti volt, tehát nagy valószínűséggel a többségük már nem a diploma előtt áll, ahogy a korábbi próbálkozásoknál. Az előző kísérletek másik problémáját, miszerint a válaszadók mondták meg, hogy milyen stílust kedvelnek, úgy oldották meg, hogy 25 olyan zenei részletet mutattak meg a jelentkezőknek, amelyeket korábban még nem adtak ki, így nem ismerhették őket, illetve profi zenészek értékeltek és osztályoztak.

music

Továbbá a jelentkezőknek ki kellett tölteniük egy személyiségtesztet is, amely az öt személyiségmodell egyikébe osztotta őket:

  • nyitottság,
  • lellkiismeretesség,
  • extraverzió,
  • neuroticizmus,
  • érzelmi stabilitás.

A kísérlet végeredményeképpen a következő állításokat tették a kutatók:

A nyitott emberek a kifinomult (inspiráló és dinamikus) zenét részesítették előnyben, míg a lassabb, relaxálós zenéket nem. Akikre az extroverzió volt jellemző, inkább az egyszerű zenét hallgatták szívesen (például egy akusztikus dallamot). Az érzelmileg stabil kategóriába kerülőknek az összes zene tetszett, stílustól függetlenül. A neuroticizmusra hajlamos emberek épp ellenkezőleg, szinte az összes zenét elutasították. Egyedül a lelkiismeretes csoportba tartozóknál nem tudtak fixen meghatározni egy zenei stílust – valószínűleg azért, mert nekik az életben fontosabb dolguk is van, mint zenei stílusokon gondolkozni egész nap.

 

Forrás: Economist
Képek forrása: Pinterest

Reklámok

Megtalálni önmagad nem csak szingliként lehet

A gondolat, miszerint az embernek szinglinek kell lennie ahhoz, hogy valódi, tartalmas személyi átalakuláson menjen keresztül meglehetősen elterjedt – ha láttál már romantikus filmet, ismerős a sztori: egy szakítást követően a főhős mindenféle kalandba keveredik, majd 90 perc (vagy néhány epizód) után újra valaki karjai közé borul. Egy krízishelyzet vagy személyiségi válság megoldásához azonban nem feltétlenül kell lapátra tenned a partnered.

Sokan gondolják, hogy az önmegvalósítás egy olyan folyamat, amelyen egyedül, szingliként kell végig menned. Juliet Allen, ausztrál szexológus azonban rámutat: egy párkapcsolatban valójában rengeteg lehetőség nyílik az önmegismerésre és a személyiségünk fejlődésére.

Egy kapcsolatban a párok képesek tükröt mutatni a másiknak – felfedni, melyik személyiségjegyeinkre fér rá a fejlesztés, így nekünk már csak a hogyant kell kigondolni. Sokan hajlamosak saját bizonytalanságaikat kivetíteni a partnerükre. Ennek tankönyvi példája a féltékenység, hiszen tudat alatt attól tartasz, hogy elhagynak, vagy esetleg magadban fedezel fel hűtlenségre való hajlamot. Ha képesek vagytok ezt a fajta kivetítést felismerni, akkor a párkapcsolatotok tökéletes helyszín a személyiség növekedésre, fejlődésére. Ez kifejezetten igaz, ha a problémák javarészt kapcsolati jellegűek – hiszen nehéz párkapcsolati kérdésen (bizalom, intimitás, elköteleződéstől való félelem… hogy csak néhányat említsünk) dolgozni, ha szingli vagy.

jay z beyoncé.gif

Ha jobban belegondolunk, egy (jó) párkapcsolat segítheti, sőt akár ösztönözheti is az egyén fejlődését – mind magánszemélyként, mind szerelmi partnerként. A legjobb kapcsolatok azok, ahol nemcsak megkapjuk a lehetőséget, hogy változzunk, felfedezzünk, növekedjünk, hanem kifejezetten támogatva vagyunk ezekben a kísérletekben. Így aztán kiemelkedő fontosságú, hogy minden életkorban boldog, egészséges, kiegyensúlyozott kapcsolatok vegyenek körbe minket – és nem feltétlenül romantikus jellegűekre gondolunk. Egy közeli barát éppúgy képes visszatartani vagy előre hajtani, ahogy egy szerelmi partner – állítja Jessica O’Really szexológus (a Sex with Dr Jess podcast megalkotója).

barátság.gif

Még mindig ingert érzel arra, hogy szólóban fedezd fel önmagad? Lehet, hogy ez is projekció a részedről. Dr O’Really szerint kulturális probléma, hogy nem vagyunk képesek kifejezni az egyedülállóságra való igényünket anélkül, hogy valamilyen (mondvacsinált) magyarázatot ne adnánk rá. Így aztán, ha szingli szeretnél lenni, mert “meg akarod találni önmagad” sokszor csak annyit jelent, hogy egyedül akarsz lenni, és pont. Ehhez nem kell, hogy valami komoly válságban legyen a szerelmi életed: előfordul, hogy valaki nem érzi jól magát egy egyébként teljesen boldog párkapcsolatban. Ez éppen elegendő indok.

love being single.gif

Születésünk pillanatától kezdve növekedünk, fejlődünk intellektuálisan, spirituálisan, szexuálisan és személyiségünket tekintve. Sokan ezt a fejlődést egyedül teszik meg, de ha te egy olyan partnerrel vagy, aki boldoggá tesz, és ösztönöz, hogy a lehető legjobb önmagad legyél, az egy olyan kapcsolat, amihez érdemes ragaszkodni – mindegy, mint mondanak a romantikus komédiák.

 

Érzelmileg intelligens kapcsolatok

Érzelmi intelligencia. Ez az a kifejezés, amit sokan használnak bizonyos beszélgetések során, de kevesen tudják, hogy valójában ez mit is jelent és még kevesebben vannak birtokában ennek a képességnek. Vannak olyan személyiségek, akiknek ez a zsigereiben van, és vannak olyanok, akik tapasztalások útján tanulják meg és fejlesztik folyamatosan.

Nehéz olyan (párkapcsolati) magazin témát találni, ami még nem lerágott csont, amit még nem vesézett ki minimum 10 divatos, női napimagazin, de mégis mindig aktuális és fontos róla beszélni. Az érzelmi intelligencia és a párkapcsolatok típusai talán pont ilyen témák, mert valamennyire mi magunk is érintettek vagyunk benne – ki többé, ki kevésbé.

giphy

2017-et írunk. Szétnézek magam körül, a környezetemben, majd a nagyvilágban is és sokszor úgy érzem, hogy ebben a rohanó világban kicsit mintha minden túl lenne bonyolítva. Mintha egy-két napon belül szeretnénk letudni mindent, az első randevútól kezdve a házasságkötésig. Felgyorsult a világ, az ismerkedés sem úgy megy már, mint nagyanyáink – vagy, hogy ne menjek messzire, a szüleink – korában. A munka és a társadalmi elvárások mellett sokszor nagyon nehéz időt szakítani magunkra, hát még egy másik emberre. Pedig az emberi kapcsolatoknál, illetve azok építésénél talán semmi sem fontosabb! Ma már szinte mindenki az internetes társkeresők segítségét kéri párkeresés során, amivel egyébként semmi gond nincs, csak az elején elég nagy lutri. A kitöltött adatlapok és feltöltött fotók sokaságában szinte elveszünk, csak úgy kapkodjuk a fejünket az adatlapok sokszínűsége láttán! Aztán győzzük kibogozni és megfejteni, hogy mi ezekből az igaz, és mi az, ami nem…

 

Legyünk őszinték, egy virtuális társkereső adatlap is olyan, mint az első randi: igyekszünk a legjobb tulajdonságainkat (és legelőnyösebb fotóinkat) előtérbe helyezni, és hogy ne tűnjünk túl tökéletesnek, néha beszúrunk a mondandónkba egy-egy utalást hiányosságainkról, rossz tulajdonságainkról. Amikor pedig az internetes társkeresőn a leírt adatok és fotók alapján szemünk és lelkünk egyszerre pörgeti ki a három cseresznyét – mint anno Béla bácsi a sarki kocsmában a karos játékgépen – azaz match point van, akkor veszünk egy nagy levegőt és “megbökjük”, “lájkoljuk” a kiválasztottunkat, vagy csak egyszerűen ráírunk az illetőre. Aztán gyorsan keresztet is vetünk, nehogy megint egy degenerált, szexuálisan túlfűtött vadparaszt üljön a virtuális adatlap mögött…

giphy (2)

De vegyük most az optimális esetet, amikor az adatlapon szereplő tulajdonságok és fotók megegyeznek beszélgetőpartnerünk személyiségével, és eljutunk az első randiig, majd a másodikig is, és hopp, azt vesszük észre, hogy lassan egy hónapja egy párt alkotunk. Elcsépeltnek tűnhet, de nagyon is igaz az a mondás, miszerint az ember lakva ismeri meg igazán a másikat. Mert minden nagyon rózsaszín és minden nagyon happy az első hónapokban, aztán egyre inkább előtérbe kerülnek partnerünk rossz tulajdonságai és szokásai is, amit meg kell tanulnunk megfelelően kezelni, vagy tolerálni. És itt jön képbe az érzelmi intelligencia.

Iszonyú nehéz jól és okosan kezelni az olyan helyzeteket, amik a személyiségünkből adódó különbözőségekből születnek. Szép és jó dolog, hogy az ellentétek vonzzák egymást, de az mögött kemény “munka” van, hogy egy ilyen kapcsolatot fenn is tudjunk tartani. És ehhez mind a két fél szükséges! Egyedül nem megy ez sem. Mindannyian más háttérrel rendelkezünk, mást hozunk otthonról. A gyermekkorunk, a szülői háttér nagyban befolyásolja azt a személyiséget, amivé vál(t)unk. A kapcsolat elején toleránsabbak vagyunk partnerünkkel, aztán jönnek a nehezebb időszakok, amelyek mind a két felet megdolgoztatják.

giphy (1)

Vannak olyan kapcsolatok, amelyekben a párok tagjainak hobbija, baráti köre, habitusa, sokban hasonlít, ez talán az egyszerűbb eset. Nem mondom, hogy itt nem merülnek fel problémák, de tapasztalataim szerint sokkal kevesebb, mint azoknál a pároknál, akik között nagyobb szakadék helyezkedik el a személyiségüket illetően. Ez utóbbi több “munkával” és belefektetett energiával jár, de ha tényleg szereti egymást két ember, és megfelelően tudnak kommunikálni a problémáikról, akkor hihetetlen mélységeket és magasságokat élhetnek majd át együtt!

15327c8510d2b1acbedaf58d67c32663

A kommunikáció, a másik álláspontjának el- és befogadása elengedhetetlen egy hosszú távon jól működő kapcsolathoz. Nem elég, hogy kiolvasunk három Feldmár András könyvet, hogy analizálni tudjuk partnerünket, vagy eljárnunk havonta párterápiára, de legbelül is igazán akarni kell! El kell döntenünk, hogy elfogadjuk-e így a partnerünket, vagy nem ez az, amit mi most keresünk. A kommunikációt és a megoldást mindkét félnek egyformán akarnia kell! Fontos, hogy agresszió és félelem mentesen (érzelmi zsarolás) beszélgessünk az adott problémá(k)ról, hallgassuk meg a másik érveit is, mert nagyon sokszor esünk abba a hibába, hogy azt gondoljuk, hogy csak a mi álláspontunk az igaz és jó, aztán kiderül, hogy a másik fél is jól lát bizonyos dolgokat, csak másképp látja jól. Mi, nők szinte mindent emocionálisan közelítünk meg, a férfiak pedig inkább gyakorlatiasabbak. Hihetetlen nagy megkönnyebbülések és nevetések tudnak alakulni egy-egy ilyen problémát-átbeszélős beszélgetésből, mert a végére kiderül, hogy mindketten ugyanazt akartátok, csak máshogy. És ez a lényeg: MINDKETTEN akartátok.

1c319f969036c44609fc11d16c2d12ca

Képek forrása: Pinterest, GIPHY