A Google már képes megjósolni a halált

A Google egy olyan szoftverrel erősítené az egészségügyi diagnosztikát, amely megjósolja, hogy a kórházba kerülő páciensnek hány százalék esélye van a halálra, gyógyulásra, továbbá azt is kikalkulálja, hogy mennyi ideig tart a lábadozás. A program egyelőre még csak kísérleti fázisban van, azonban nagy reményt fűznek hozzá a fejlesztők.

A robotizáció egyre nagyobb teret hódít magának az egészségügyben, mint ahogyan a szolgáltatóipar számos területén. Ez a mesterséges intelligencia 95 százalékos pontossággal megjósolja egy beteg kezelésének végkimenetelét, például hogy a beteg a kórházba kerülést követő 24 órában életét veszti-e.

A fennálló panaszon kívül a program számításba veszi a beteg korát, nemét, etnikumát, kórtörténetét, illetve az orvosok jegyzeteiből is képes adatot kinyerni. Továbbá a program önfejlesztő, így minden helyes predikcióból tanulságokat von le és fejleszti magát.

google-ai-e1457608790955

Nem újdonság a programok és robotok használata az egészségügyben. Egy japán egyetemi klinika február óta kísérleti projekt keretén belül robotnővéreket alkalmaz az egyszerű rutinfeladatok elvégzésére, hogy némiképp tehermentesítsék a szakképzett emberi dolgozókat. A robotok hordják szét a gyógyszereket és más felszereléseket, valamint szállítják gyógyszertár és kórház között, illetve kórházon belül az osztályok között. A robotokat tabletek segítségével irányítják a dolgozók. A tesztidőszak egy év, ezen idő alatti tapasztalatok alapján döntik el, hogy alkalmazzák-e továbbra is a robotokat.

Az előbbinél precízebb feladatokra is használták már a robotokat az egészségügyben, például műtéteknél. Idén májusban Magyarországon is megtörtént az első robottal végzett agyműtét Erőss Lóránd vezetésével. A robot 0,6 milliméteres pontossággal dolgozik, az emberi hibák kizárásával. Segítségével a 10-12 órás műtétek ideje mindössze 3 órára csökkent.

A robotokkal végzett agyműtéthez hasonló sikerre számítanak a mesterséges intelligencián alapuló program tervezői is, amely akár évtizedekkel előre is megállapítja hány évünk van még hátra. Az már azonban egy másik kérdés, hogy az emberek valóban tudni akarják-e ezt az információt.

Képek forrása: Pixabay, techworm.net

 

Reklámok

Tényleg szükségünk van a digitális detoxra?

A “digitális detox” – flancos kifejezés a különböző közösségi média alkalmazásoktól való megszabadulásra – igazi buzzword lett az egyre inkább világhálóra kapcsolt társadalmunkban. 2015 decemberében Ed Sheeran törölte magát az Instagramról határozatlan időre, mert megunta, hogy “képernyőn keresztül látja a világot” (azóta már visszatért a platformra). Azóta több celeb, köztük Demi Lovato, Chrissy Teigen, Taylor Swift vagy épp Justi Bieber követte a példáját és menekült el a tükörszelfik, állandó értesítések és internet trollok világából, ha csak 24 órára is.

Egy olyan világban, ahol annyi fotót lövünk az elénk rakott ételről, hogy azt se tudjuk mit kezdjünk velük, ahol a péntek esti buli vagy a nyári vakáció meg sem történt, ha nem osztjuk meg legalább az Instagram story-ban és ahol a mellékhelységre sem tudunk elmenni az okostelefon nélkül nem csoda, hogy sokan glamorizálják az online léttől való elszakadást és a pre-digitális gyökereinkhez való visszatérést. Ám bármikor, ha letörlöm a Facebook alkalmazást a telefonomról vagy deaktiválom a Twitter fiókom, önkéntelenül is belegondolok: számít ez valamit egyáltalán a mentális egészségemnek? Vajon az a néhány Snapchat sztori, Instagram-lájk vagy Facebook update tényleg jelentős hatással van az életemre?

put your phone down

A SELF magazin egyik szerkesztője hasonló kérdésekkel fordult a téma szakértőihez, a válaszuk pedig a legkevésbé sem egyértelmű: “A közösségi médiához számos rossz és számos jó dolgot is társíthatunk”. Hasznos, ugye? A lényeg az, ha általánosságban elégedett vagy a közösségi média-használati szokásaiddal, nincs min aggódnod. Ám ha ezek az alkalmazások túl sok stresszt okoznak az életedben vagy úgy érzed, megakadályoznak a normális tevékenységeidben, érdemes elgondolkodnod egy hosszabb vagy rövidebb ideig tartó detoxon. A digitális detox 5 potenciális jótékony hatásáról olvashatsz az alábbiakban:

1. Jobban alhatsz közösségi média nélkül

Egy 1000 amerikai részvételével készült kutatás szerint az emberek 71%-a a mobiljával a feje mellett alszik. Legyünk őszinték: én ebbe a 71%-ba tartozom, és valószínűleg te is. Ez azonban negatívan befolyásolhatja az éjszakai pihenésedet: a képernyőből áradó fény megzavarja a test természetes melatonin-termelését (ami az elalvást segítő hormon), így a lefekvés előtti Facebook-olvasgatás megnehezítheti az álomba merülést.

2. Előtérbe helyezheted a személyes kapcsolatokat

A közösségi média hatékony eszköz a családdal és barátokkal való kapcsolattartásra, ám nem jó, ha kizárólag ebben merülnek ki a személyes kapcsolataid. A túlzott Facebook-használat összefüggésben áll a társadalmi elszigetelődéssel, magányossággal és depresszióval. A digitális detox segíthet, hogy a telefonod nyomkodása helyett személyesen tölts időt és beszélgess a barátaiddal, 100%-ig odafigyelve egymásra – hiszen nincs is idegesítőbb, mint mikor valaki fél szemmel mindig a Messengert figyeli miközben együtt vagytok.

3. Legyűrheted a FOMO-t

A FOMO (Fear Of Missing Out) gyakori velejárója a túlzott közösségi média használatnak. Ha egész nap azt látod a különböző platformokon hogy mások milyen jól szórakoznak, érdekes helyeken járnak vagy csak élvezik az életet, szinte természetes, hogy azt érzed: nekik sokkal jobb, mint neked. Ez aztán növeli a mobilhasználattal járó szorongást és sokszor az alkalmazások frissítésének számát is. Ironikus, hiszen ha letennénk a telefont, és a jelen szituációra figyelnénk, sokkal jobban éreznénk magunkat.

offline is a peace of mind

4. Inspirálhat, hogy mozogj

Ha lemondasz a közösségi médiáról, a nap rengeteg óráját szabadíthatod fel, amit eddig az Instagram görgetésével töltöttél. Ki tudja, még arra is lesz időd (és kedved!), hogy kimenj a szabadba és sportolj. A mozgás pedig rengeteg pozitív hatással bír, többek között csökkenti a szorongást.

5. Eszedbe juthat a többi hobbid

Gondoltál valaha arra a telefonod nyomkodása közben, hogy “te jó ég, mit csináltam én egész nap amikor még nem volt Facebookom/Instagramom/Internetem”? A digitális detox, és az ezzel felszabaduló idő (a mentális kapacitásról nem is beszélve!) lehetővé teszi, hogy visszatérj az eddig hanyagolt, vagy akár rég elfelejtett hobbijaidhoz. Ha nem akarod feladni a digitális világot, tedd félre a készülékeket legalább hetente egy napra – a hirtelen jött szabadidőt pedig töltsd azzal, amivel csak szeretnéd: sportolj, kirándulj, olvass, kreatívkodj, rendezd át a lakást… és a többi.

more sun less screen

Végezetül pedig ne feledd: nem kell feladnod a technológiát, ha nem szeretnéd. A lehetséges jótékony hatások listája csak ennyi, és semmi több: lehetséges jótékony hatások listája. Ha boldog vagy a jelenlegi digitális szokásaiddal, ne aggódj; ha pedig úgy érzed, lehetne javítani rajtuk, változtass a dolgokon – de még akkor sem kell teljesen elvetned a közösségi médiát. Rengeteg lehetőséged van – csak csináld azt, aminek a legtöbb értelme van a számodra!

 

Forrás: self.com

Fotók: Pinterest